Hey, Angel-(Larry Stylinson mpreg. BEFEJEZETT)

51.

Öt hónap múlva...

Louis megkönnyebbülten sóhajtott fel, amikor végre belépett hosszú percek óta keresett helyiségbe.
Lábai már fájtak a sok sétától és bár nem látta a sötét melegítőjén keresztül, de biztosra tudta, hogy bokái ismét hatalmasra dagadtak. Nem volt valami kellemes öt hónapos terhesen végig sietni egy halom stáb tagtól, instrukciókat egymásnak kiabáló hangmérnököktől hemzsegő folyosón. A nagy pocakja rengeteg dologban gátolta őt, még az is nehéz menetnek bizonyult, hogy normálisan vegyen levegőt, anélkül, hogy csúnyán befulladjon.
-Oh, Louis!-intett felé Briana mosolyogva, amint ellépett a sminkes asztaltól. A barna hajú lány megigazította magán fekete csipkés egybe ruháját, majd vigyorogva sietett az ajtó előtt ácsorgó Louis felé, hogy szorosan magához ölelhesse. -Azt hittem, hogy már ide sem találsz.
-Hidd el, úgy volt-biccentett a fiú, tenyerét öt hónapos, kerek pocakjára helyezve.-Hatalmas ez a hely!
-Nekem mondod? Azt hittem az egyik sarokba kell majd pisilnem, ha nem találok valahol egy rohadt mosdót-vakarta meg homlokát a lány.
Louis mosolyogva ingatta a fejét, miközben körül nézett a hatalmas helyiségben, amelyet az Ő szerelmének alakítottak ki, mint ideiglenes öltözőt. A szoba elég tágas volt, tökéletesen elfértek benne a családtagok, mint például Gemma, Johannah és Anne. Viszont, most Brianan kívül egy ismerős alakot sem látott az itt is túlbuzgó sminkesek, stylistok között. Nem látta sehol sem, Harry-t.
-Harry?-fordult szemöldök ráncolva a VIP kártyáját a nyakába aggató Brianahoz.
A lány vállat vont.
-Biztos még Mitchel. Mielőtt megjöttetek volna, még a backstageben voltak és pinpongoztak. De, hé!-kapta el karját mosolyogva.-Gyere és ülj le egy kicsit! Fél órája van még a koncertig és az öltönyét is felkell vennie. Nemsokára jönni fog, nyugi.
Louis hálásan mosolygott, amint Briana leültette a fal mellé tolt bőrkanapék egyikébe, egy vörös hajú lány pedig kedvesen hozott neki egy pohár vizet. A kékszemű fiú fáradtan sóhajtott fel, fejét kissé megkönnyebbülten hajtva hátra.
A mai nap valami borzalom volt, legalábbis Louis úgy érezte. Az egész hete rohanás volt, hiszen az ünnepek közelednek, Karácsony pedig két teljes nap múlva beköszönt. Minden percét elvette a költözés az új házba, az ajándékok vásárlása, a háztartás vezetése és nem utolsó sorban Darcy. A kislány tíz hónapos és már magától áll. Most van abban az időszakban, amikor minden érdekli, mindent a szájába venne és megkóstolna. Louis körübelül két percenként kap szívrohamot, amikor az ő göndör kisbabája csak úgy feláll a kiságyában, vagy éppen a konyhából egészen a bejárati ajtóig mászik. Persze a két fiatal örül annak, hogy gyermekük lassan megtanul járni, de azért mégsem a semmiért tették bababiztossá az egész hatalmas lakást. Az ő kis göndör kis babájuk, hamarosan egy éves lesz és már most érzik, hogy nehezen fognak vele bírni, pláne majd ha második baba is megérkezik majd négy hónap múlva.
Harryre nem igazán számíthatott egész héten, hiszen szerelme lázasan készülődött az első igazi nagy arénás koncertjére, amire minden jegy elkelt kevesebb, mint két óra alatt. A fiatalabbik fiú korán ment és későn ért haza. És bár Louis nagyon is büszke volt szerelmére, mégis várta, hogy legalább egy napot együtt tölthessenek. De nem. Louisnak egyedül kellett végeznie minden munkát otthon, fájó háttal, bedagadt bokákkal és hatalmas pocakkal. Persze Zayn, Liam, Niall és Eleanor, valamint szülei minden egyes napot vele töltöttek és segítettek neki. Hálás volt nekik, de mégsem volt ugyanaz.
Ma Harry egész délelőtt otthon volt, szerencsére csak két órakor kellett eljönnie otthonról, hogy az este tíz órai koncertre minden tökéletes legyen. Az egész délelőttöt az ágyban töltötték, miközben kislányukkal játszottak, valamint Harry, Louis növekvő pocakjával beszélgetett. Aztán a káosz csak akkor kezdődött el, amikor Louis, Eleanor, Zayn, Johannah és Mark megérkeztek az arénához. Ahogy a nyakukba akasztották a VIP-t jelző kártyákat, onnantól kezdve Louis senkit sem talált meg. Mindenki elkeveredett, ő pedig egyedül találta magát. Csak néhány futó pillanatra bukkant fel Anne is, és mintha Niallt látt volna Darcyval a karjában sétálgatni. De már úgy gondolta, hogy csak képzelődött.
-Három másodperced van, hogy leülj ide és megcsináljam azt az átkozott hajadat!
Louis hirtelen kapta fel a fejét, a kezében a fésűt veszélyesen forgató Brianara. A kékszemű szíve azonnal hevesen kezdett el verni, amikor megpillantotta szerelmét belépni az ajtón. Harry haja szanaszét ágazott, arca kipirult volt, szemei pedig csillogtak az izgatottságtól, amelyet igyekezett elrejteni mindenki elől. De Louis elől nem tudta, ahhoz túlságosan is jól ismerte a fiatalabbik fiút, aki éppen vigyorogva fogadott el egy üveg ásványvizet egy másik lány kezéből. Aztán Harry mosolya szélesebb lett, amikor megpillantotta Louis-t. A kékszemű fiú nehézkesen kászálódott fel a kanapéról, és sétált a göndör hajú felé.
-Szia-suttogta az idősebbik, hagyva, hogy Harry óvatosan átkarolja a derekát és magához húzza, vigyázva, hogy pocakját meg ne nyomja.
-Hiányoztál, angyalom-simította ujjperceit Louis arcára, elérve, hogy az idősebbik szokásosan elpiruljon.
-Te is nekem. Nagyon, nagyon-sóhajtott fel a kékszemű, arcát Harry fehér póló fedte, kemény mellkasába temetve. Harry kuncogva ölelte magához az ő kis szerelmét, puszikkal elhalmozva őt.
-Harry!-sipította újra Briana, mire Harry szemeit forgatva kulcsolta össze ujjait, Louis apró ujjaival és a sminkes asztal felé húzta, ahol a lány már türelmét vesztve fújtatott.
-Szia, Bri-vigyorgott a fiú pimaszul leülve a tükör elé, ölébe húzva Louis-t, aki igyekezett kényelmesen elhelyezkedni szerelme combjain.
-Huszonöt rohadt perc és te sehol sem vagy még, Harold-ingatta fejét a lány, kezeibe véve néhány fésűt.
Harry nem válaszolt. Túlságosan lefoglalta az ölében ülő gyönyörűsége, akit fejét fáradtan döntötte a göndör vállának.
-Hogy vannak az én babáim?-kérdezte a fiatalabbik, tenyerét Louis fekete pulcsi fedte, gömbölyű pocakjára helyezve.
-Fáradtan-nyöszörögte az idősebb.-Egész délelőtt a lányodat kergettem, mert akárhányszor felakartam öltöztetni egyszerűen elmászott!
Harry nevetve puszilta meg szerelme homlokát, elérve, hogy Briana elégedettlenül morduljon fel és rántsa vissza Harry fejét.
-És a kisfiam?
Egy hónappal ezelőtt, Harry tisztességes fogadást nyert, amint a szokásos rutin ultrahangon kiderült, hogy kisfiúk lesz. A fiatalabbik apukától volt hangos a londoni magánklinika, valamint pár nap múlva az összes közösségi oldal. Harry elkövette azt a hibát, hogy megosztotta követőivel a nagy hírt, ezzel pedig felrobbantotta az egész világhálót.
-Ő egy nyugodt gyerek, hál' Istennek.
Briana pár perc alatt elrendezte Harry tincseit, és bár tudta, hogy amint a fiú megőrül a színpadon a munkája a semmibe vész, a lány mégis büszke volt magára.
-Vedd fel az öltönyöd seggfej-biccentett az állványon lévő vállfák irányába, amiken különböző ruhadarabok sorakoztak.
-Békén hagynál minket két percre, drága Briana?-dörmögte a fiatalabbik.
A lány szemeit forgatva lépett ki az ajtón nyomában az utolsó stylisttal.
-Na végre!-sóhajtotta a göndör homlokát Louis vállának nyomva, aki kuncogva simított végig szerelme hátán.
-Bárcsak mindig ilyen csendben lehetnénk-Louis sóhajtva járatta végig ujjbegyeit, a Harry kezén lévő horgony tetováláson. -Nem haragudnék meg érte.
-Én igen-emelte fel fejét a fiatalabb, szeretetteljesen szerelme arcára nézve. Louis szokás szerint elveszett azokban a gyönyörű erdő zöld szemekben, amelyekbe annak idején beleszeretett. Szokás szerint kirázta a hideg, ahogy Harry végig mérte őt. -Mert ha nem lenne hangzavar, akkor nem lenne egy kislányunk.
-És hamarosan egy kisfiúnk-értett egyet a kékszemű. -Huszonhat leszek és két gyerekem lesz. Ez durva!
-Oh, gyönyörűm-Harry kuncogva puszilta arcon szerelmét. -Élvezd ki az utolsó óráidat huszonöt évesen. De megígérek neked egy valamit!
-Na, mit?
Harry pimaszul elvigyorodott.
-Huszonhét évesen négy gyereked is lehet.
-Na nem! Nem, nem!-rázta fejét a kékszemű, felpattanva Harry öléből. -Tudod te egyáltalán milyen nehéz ez? Belém rakni könnyű, na de tudod mit élek én hát?!
Harry nevetve rázta a fejét, miközben felállt, hogy megölelje az ő gyönyörűségét.