Piroska és a Farkas

A találkozás

Történetünk egy erdő szélén kezdődik. Egy falusi lány, Piroska készül belépni az erdőbe. Nagymamáját szeretné meglátogatni, aki már hosszú hosszú évek óta a fák sűrűjében lakik.

Piroska nagymamája különleges hölgy. Sosem szerette az emberek társaságát, igazán magának való volt. Piroska nem sokszor találkozott a nagymamájával ezidáig. Gyerekkorában, amikor úgy 6 éves lehetett, látogatta meg utoljára édesanyjával.

Piroska anyja javasolta, hogy látogassa meg rég nem látott nagymamáját. Piroska már betöltötte a 18. életévét, ezért anyja úgy ítélte meg, már elég érett ahhoz, hogy megtegye ezt az utat egyedül is.
Édesanyja egy kosár süteménnyel és egy kis elemorzsiával engedte útnak. A süteményt Piroskával közösen készítette, a nagymamának szánták.
Búcsúzóul édasanyja a lelkére kötötte, hogy ne álljon szoba Farkasokkal.

~~~~~~~

Ebben a világban az emberek apró falvakban éltek, közel az erdőkhöz. Az erdők viszont nem szokványosak: ezeket elvarázsolt erdőknek nevezték, mivel a fák között olyan állatok is éltek, akik emberi alakot vettek fel. Általában a nagyobb testű állatokra volt ez igaz: az őzekre, medvékre, rókákra és farkasokra. Ezen kívül éltek az erdőben más mítikus lények, például tündérek, törpék és sellők.
Az erdők és falvak lakói békében éltek egymás mellett, egészen addig, amíg meg nem jelentek a Vadászok. A Vadászok puskáik dörrenésével, csapdáikkal és az állatok túlzott levadászásával felborították az erdők harmóniáját. Ez ahhoz vezetett, hogy megromlott a falusiak és az erdő lakóinak viszonya. A Vadászok tetteinek súlyosabb következményei is lettek: magukra haragították az emberi alakot öltött állatokat. Nem sok idő telt el, és a falvak lakói közül kezdtek eltűnni az emberek. A Farkasokat tették ezért felelőssé. Ezután a Farkasokat megvetés övezte mind a falusiak mind az erdő többi lakója részéről.

~~~~~~~

Piroska nem tudott sok mindent az emberek és állatok közti ellenségességről. Ő és az édesanyja egy olyan faluban éltek, ami távolabb volt erdőtől, így csak pletykák jutottak el hozzájuk.

Piroska megkezdte az útját az erdő mélye felé. Anyja azt mondta neki, hogy ha nem tér le a kijelölt ösvényről, akkor eljut a nagymamához. Erre ügyelve, Piroska az ösvényen haladt egyre beljebb és beljebb az erdőbe.

A madarak csicsergése és az erdő csendje megnyugtatta őt. Lenyűgözte az erdő szépsége, folyton fent kémlelte a fák sűrű lombkoronáját.

Ahogy így felfelé nézelődött, egyszer csak belebotlott valakibe. Egy magas, sötét alakba. Szinte a semmiből tűnt fel, a mellette levő fa mögül bukkant elő. Piroska miközben nekiütközött az idegennek el is ejtette a kosarát.

-Elnézé...-kezdett bele a bocsánatkérésbe Piroska, viszont nem jutott a mondandója végére, mivel most jött rá, hogy ki is ez az idegen.

Nagyon magas volt, fekete lompos farka, éles karmai és fogai voltak. Sötét haja szemébe lógott, ezalól világító zöld szempár nézett rá. Feje tetején két nagy fekete fül.

Nem maradt semmi kétsége: egy Farkasba botlott bele.