Piroska és a Farkas

Barátokkal

Elkezdett zuhogni az eső.

Piroska és barátai egy nagy fa tövében húzták meg magukat az eső elől.

Ahogyan ott ücsörögtek, várva az eső elálltát, Mephistonak feltűnt, hogy Piroska nagyon lesoványodott.

Mephisto felállt, és bejelentette, hogy hoz valami kaját. Mia és Piroska ellenezték ezt, jobbnak gondolták, ha majd csak a nagy zuhé után kezdenek el élelem után kutatni.

Mephisto viszont hajthatatlan volt.

Ahogy kilépett a fa takarása alól, kis idő múlva már csurom vizes volt. Nem zavarta különösebben. Farkas létére már sokszor esett ez meg vele.

Annyi gyümölcsöt gyűjtött, amennyit csak magával bírt vinni.

Gyorsan visszatért Piroskáékhoz.

Letette a gyümölcsöket Piroska elé. Piroska, mint mindig, most is megköszönte Mephisto kedves gesztusát.

-Igazán nincs mit. Egyél sokat -mondta kedvesen mosolyogva Mephisto.

Piroska nekilátott az evésnek. Elég éhes volt már. Majszolás közben feltette ezt a kérdést:

-Jól látom, hogy most már kijöttök egymással? -nézett rájuk kíváncsian.

Mephisto és Mia egymásra néztek. Mephisto válaszolt először.

-Végül is...igen. Amíg távol voltál sikerült megbékélnünk egymással.

-Ooh, vagy úgy -Piroska bizalmasan nézett kettejükre.

Mia rájött, mire gondol éppen.

-Nem, nem, nincs köztünk semmi. Csupán megegyeztünk, hogy elviseljük egymást -Mia eközben a kezével hessegető mozdulatokat tett a levegőben, mintha még a gondolatát is el akarná hessegetni annak, hogy ő és Mephisto között lenne bármi is.

Mephisto ennek hallatára szintén erősen tagadni kezdte ezt a felvetést.

Nem akarta, hogy Piroska azt higgye, neki tetszik Mia. Sietve tisztázni akarta a félreértést.

Egy darabig még győzködnie kellett Piroskát, ugyanis Piroska szórakoztatónak találta Mephisto magyarázkodását, ezért cukkolta még egy darabig.

Mia végignézett rajtuk és megállapította, hogy habár nagyon különbözőek, mégis jól összeillenek.

-Nagyon aranyosak vagytok ilyenkor. Szép kis pár lennétek -állapította meg hangosan Mia és várta a reakciójukat. Nem kellett csalódnia. A kijelentése mindkettőjüket zavarba hozta.

Mia hangosan felnevetett.

-Mégis mi olyan vicces? -kérdezte Mephisto, még mindig zavarban.

-Hahaha látnotok kellene az arcotokat. Tiszta vörösek vagytok! -válaszolta, még mindig kacagva. Annyira nevetett, hogy még a könnye is kicsordult -Olyan kiszámíthatóak vagytok.

-Még mindig nem értem, mi ennyire vicces! Hagyd már abba!!! -parancsolt rá Mephisto.

A továbbiakban is piszkálodtak, nevettek és mosolyogtak egymáson.

Ilyen jókedvben gyorsan elrepült az idő.

Az eső is végre elállt.