Piroska és a Farkas

Bizalom

Mephisto szitkozódva járkált felalá. Olykor megállt a mellette levő fa mellett és próbált felmászni rajta, persze mindhiába. A fa rettentően magas volt, és elérhető távolságban sem volt egy ága sem, amin fel lehetett volna kapaszkodni.

Mia egy szemközti fa tövében ülve figyelte Mephisto kirohanását.

-Le kéne nyugodnod.. -javasolta.

Mephisto úgy tett, mintha meg sem hallotta volna. Piroska megmentésén agyalt.

Mia felállt.

-Túlaggódod az egészet.

-Szerintem nem! -jelentette ki élesen Mephisto.

-A Madarakról beszélünk. Se nem bántani, se nem megenni nem fogják. Piroska nincsen életveszélyben.

-De biztonságban sem.

-Ha nincs melletted, akkor nem is lehet biztonságban?

Mephisto felhagyott a járkálással és Miára nézett.

-Nem erről van szó. Csak ha mellettem van, akkor biztos lehetek abban, hogy jól van. Most pedig nem tudom.

Mia felsóhajtott.

-Rendben, értem amit mondasz. Viszont te is tudod, hogy jelenleg nem tehetünk érte semmit -itt egy kis szünetet tartott -Piroska nagyon erős és bátor lány. Biztosan kitalál valamit és visszajön hozzánk. Csak bízzunk benne és várjuk meg itt. Ennél többet nem tehetünk.

Mindketten elhallgattak. Mia pozitivitása kissé megnyugtatta Mephistot.

-Te...-kezdett bele Mia -tényleg szereted Piroskát, igaz?

Mephisto nem válaszolt egyből. Még magában sem tudta tisztázni a Piroska iránti érzéseit. A szeretet szó számára nem volt teljesen világos. Sosem tapasztalta meg, mit is jelent szeretni és szeretve lenni. Hiszen egyedül volt, egészen idáig.

-Nem tudom, hogy egy olyan Farkas, mint én, képes-e szeretni. De ha igen...akkor igen, szeretem - csak most tudatosult benne, hogy ő tényleg szereti Piroskát. Beleszeretett.

Mia elmosolyodott.

- Nekem nem kell mondanod. Tudom, hogy odavagy érte.

-Akkor minek kérdezted? -mosolyodott el most már Mephisto is.

-Kíváncsi voltam, hogy bevallottad-e már saját magadnak is.

Ravasz egy Róka -gondolta Mephisto. Csőbe húzta.

-Mia, én szeretnék bízni benned. Ugye megbízhatok benned? -kérdezte Mephisto.
Eddig nagyon elutasító volt vele szemben. Most viszont adni akart neki egy esélyt.

Az ösztönei most azt súgták, hogy megbízhat benne.

-Inkább az a kérdés, hogy hajlandó vagy-e nekem bizalmat szavazni.

-Igen -érketett a válasz.

Mia sugárzott a boldogságtól.

-Köszönöm. Nem élek vissza a bizalmaddal -egy széles mosolyt villantott Mephistora -Tudod, eléggé megkedveltelek titeket. Örülök, hogy befogadtatok.

Mephisto és Mia felhagytak végre az ellenségeskedéssel. Talán még barátok is lehetnek.

Persze Mephisto még mindig aggódott egy kicsit. Remélte, hogy Piroska jól van és hogy mihamarabb viszontláthatja.