Piroska és a Farkas

Akár egy bárány

Amint letértek a kijelölt ösvényről, az út egyre rögösebbé vált. Mephisto könnyen mozgott, ő hozzászokott a nehezen járható utakhoz. Ugyanez nem volt elmondható Piroskáról.

-Ilyen tempóban sosem érünk oda -jegyezte meg Mephisto.
Mephisto megjegyzésére Piroska rosszalló pillantással válaszolt.
Őt is legalább annyira zavarta, hogy miatta lassan haladnak, nem kellett ezt szóvátenni.

Elértek egy folyóhoz.

-A folyó túlpartjára kéne jutnunk -mondta Mephisto.

-Nincs valami híd, amin esetleg átkelhetünk? -kérdezte Piroska.

-Nézz el jobbra -mondta és közben mutatóujjával is arra bökött. -Valamikor egy híd állt ott. A falusiak lerombolták, hogy az erdő lakói, de leginkább a Farkasok, ne tudjanak átjutni és közel kerülni a faluhoz.

A falusiak tényleg nagyon utálhatják az ittenieket- gondolta Piroska.

-Nos akkor...-közben letérdelt Mephisto -gyere, átviszlek a hátamon a túlpaltra.

-Mi? Erre nincs semmi szükség.. -szabadkozott Piroska.

-Ne akadékoskodj, csak szállj fel a hátamra.
Piroska kelletlenül, de beleegyezett.
-Kapaszkodj a nyakamba -tette hozzá Mephisto.
Piroska így is tett.

Mephisto felállt, most már hátán Piroskával, és elkezdett átgyalogolni a vizen. Útközben nem szóltak semmit. Piroska zavarban volt emiatt a közelség miatt. A folyó legmélyebb részén is csak Mephisto térdéig ért a víz. Piroskánál ez jóval magasabb lett volna, mivel ő sokkal alacsonyabb volt Mephistonál.

Végre átértek a túloldalra és Mephisto letette Piroskát. Piroska egyből megköszönte.

-Nem kell mindent megköszönnöd -mondta Mephisto.

-De én meg szeretném neked köszönni -jelentette ki Piroska.
Szerette megköszönni, ha valaki segít neki. Nem csupán azért, mert az illem így kívánja, hanem azért, mert jó érzés volt köszönetet mondani.

Mephisto ezt nem érthette. Ő sohasem köszönt meg senkinek semmit. Furcsa volt számára, hogy Piroska mindent megköszön. Nem értette meg őt...viszont különös módon jó érzés volt hallania, hogy Piroska köszönetet akar mondani neki.

Folytatták útjukat. Egy jó ideig nem történt semmi különös, amíg egyszer csak fel nem tűnt egy különös teremtmény. Piroska vette észre először egy bokornál. Olyan volt mint egy nagyon apró ember pici szárnyakkal.

-Az egy tündér -mondta Mephisto.

Piroskát elvarázsolta ez a kis teremtmény. Meg akarta nézni közelebbről, ezért elindult feléje.

-Nagyon félénk lények, nem érdemes megpróbálnod a közelükbe.... -Mephisto nem fejezte meg a mondatot, mivel látta, hogy Piroska kinyújtja a karját és megérinti a tündért. A tündér hozzádörgölőzik a kezéhez, majd elkezd Piroska körül repkedni.

-Milyen aranyos és gyönyörű -mondta Piroska, szemével követve a körülötte repdeső türdért.
Ekkor megjelent még egy maroknyi tündér, és mindannyian körülvették Piroskát.

Mephisto csak figyelte, ahogy a kis tündérek körülrajongják őt. Sohasem látta, hogy a tündérek bárkihez is ilyen közel merészkedtek volna.

Most először vette Mephisto jól szemügyre Piroskát. Vörös köpenyének csukjáját többnyire a fején hordta, most viszont lehúzta. Vállig érő, egyenes, barna haja szépen keretezte arcát. Mogyoróbarna szemei csillogtak, melegséget árasztottak. Szép, rózsaszín ajkait most széles mosolyra húzta. Hófehér bőre tökéletesen illett hozzá.

Mephisto úgy gondolta, nincsen szépérzéke, de abban biztos volt, hogy Piroska nagyon szép lány.

Piroska ekkor ránézett és azt mondta:
-Gyere ide te is! -invitálta Mephistot.

-Én csak elüldözném őket -ellenezte Mephisto.
Piroska felállt, elindult Mephistohoz és megfogta a karját. Majd a tündérkék csoportja felé kezdte el húzni.

-Ne butáskodj, biztosan téged is megkedvelnek -mondta Piroska.
A tündérek az elején távolságtartóak voltak Mephistoval szemben, de nem tartott sokáig és őt is úgy körülzsongták akárcsak Piroskát.

-Látod? Megmondtam -mosolygott Mephistora.

Piroska annyira más volt. Mephisto még sosem tapasztalt ilyesmit. Kedves, jóságos és szeretetre méltó volt, ellentétben vele. Leginkább egy ártatlan bárányhoz tudta haszonlítani.

Fel nem tudta fogni, hogy bír egy ilyen szelíd bárány megmaradni az ő közelében.

A bárány, oldalán a gonosz farkassal...igazán furcsa párost alkottak.