Piroska és a Farkas

Elrabolva

Mephisto útirány változtatása nem tűnt fel senkinek, így nyugodtan haladtak tovább. A fák egyre magasabbak és vastagabbak lettek, ahogy haladtak előre.

-Unatkozoom! -nyafogta Mia. -Játszunk valamit?

-Gyerek vagy, vagy mi? -Mephisto továbbra sem szívlelte Miát. Nem tudta elfelejteni azt a tényt, hogy megtámadta őket és hogy miatta majdnem Piroska is megsérült.

Mia figyelmen kívül hagyta ezt a megjegyzést.

-A játék abból állna, hogy mindenki mond valamit magáról. Lehet ez bármi, például kedvenc szín, tevékenység, hobbi.. A lényeg az lenne, hogy a többieknek ki kell találnia, hogy az állítás igaz-e az adott személyre. Még nem ismerjük egymást annyira, ezért ez remek lehetőség lenne arra, hogy többet megtudjunk a másikról -magyarázta.

-Ez tényleg jó ötlet -lelkesedett Piroska.

Mephisto nem mondott semmit.

-Okés, akkor vágjunk is bele. Ki kezdi? Piroska? -kérdezte Mia.

-Rendben -egyezett bele Piroska.

Egy darabig töprengett, majd így szólt:

-Szeretek itt, az erdőben lenni.

-Igaz -vágta rá Mia és Mephisto egyszerre.

Piroska helyeselt.

-Ez túl könnyű volt -jegyezte meg Mia -Most te jössz, Mephisto!

-Rendben...Bosszantanak a nagyszájú, gyerekes egyének.

Piroska érezte, hogy ennek nem lesz jó vége. Esélye sem volt megakadályozni a közelgő katasztrófát. Mia egyből reagált.

-Jól van. Most én jövök -látszott rajta, hogy felbosszantotta Mephisto -Ki nem állhatok egy bizonyos Farkast. A Mephisto névre hallgat. Mit gondoltok? Igaz vagy hamis?

-Te kis...Az egyetlen, aki ki nem állhat valakit, az én vagyok!! -Mephisto megállt Miával szemben -Ha nem tetszik valami, el lehet menni! Hidd el, igazán hálásak lennénk érte, ha elhúznál.

-Valóban? Gyere, rendezzük le. Ne csak a szád legyen nagy. Küzdjünk meg! -csattant fel Mia -Mi a gond? Csak nem félsz, hogy megint elverlek?

-Miről beszélsz? Még eddig nem harcoltam komolyan! Figyelmeztetlek, hogy ha most belekezdünk, nem úszod meg ép bőrrel!

-Huu de félelmetes. Csak nem gondoltad, hogy ettől berezelek? -provokálta tovább Mephistot.

Piroska megelégelte a veszekedést.

-Abbahagynátok végre? -emelte fel a hangját.

Mephisto és Mia felhagytak az egymásra való morgással és Piroskára néztek.

-Nem tudnátok inkább békésen meglenni egymás mellett? -nézett rájuk kérdőn Piroska.

-Eltaláltad -válaszolta Mephisto -Piroska, nem szabad megbíznunk benne. Igazából azt se tudjuk, ki is ő valójában. Ránktámadott, emlékszel? Akkor szerinted, mégis mit akar itt mellettünk? Megmondom: újra támadni fog amikor a legkevésbé számítunk rá...

-Nem tudhatod. Mi van ha.. -próbálta Piroska menteni a helyzetet. Bár már ő sem volt biztos. Mia sosem indokolta meg, miért is szegődött melléjük. Nem mesélt magáról semmit. Nem tudták, hogy ki ő.

-Gondolj csak bele...ez tűnik a legvalószínűbbnek. Vagy tévedek? -Mephisto ismét Miára nézett.

Mia a földet bámulta, majd felnézett.

-Gondolj csak azt, amit akarsz rólam. Nem érdekel -egy kis szünetet tartott -Mondtam már hogy nem akarok nektek ártani, miért olyan nehéz ezt felfognod? -kiabált Mephistora.

Nagyon hangosak voltak. Olyannyira, hogy mások is felfigyeltek rájuk.

Valaki leszállt az égből, közvetlenül Piroska mögött. Piroska megérezte ezt, és villámgyorsan megfordult.

Egy férfi volt. Embernek tűnt, csak éppen szárnyakkal. Nagy, barnatollú szárnyai a hátából nőttek ki.
Egy Madárral kerültek szembe.

Piroska és a többiek csak mereven néztek rá. Ekkor váratlanul felkapta Piroskát és felrepült vele a magas fák sűrű lombkoronájának rejtekébe.

Mephisto Piroska után nyúlt, de a Madár gyorsabb volt nála.
Piroskát elrabolták.