Piroska és a Farkas

Jövő és múlt

Másnap reggel Piroska és barátai készülődtek az indulásra. Először megfürödtek a folyónál, majd Mephisto és Mia elmentek vadászni, miközben Piroska megreggelizett és útravalót csomagolt.

Minden készenállt az indulásra. Már csak Miára vártak, aki még gyorsan beszélni szeretett volna Gerarddal.

Mephisto és Piroska kissé távolabb tőlük, egymás mellett állva várakoztak. Mephisto éppen beszélgetést akart kezdeményezni, de egy feléjük guruló labda elterelte a figyelmüket. Egy kislány szaladt egyből a labda után. Amikor meglátta Piroskáékat, megtorpant. Piroska lehajolt a labdáért, felvette és kedvesen a lány felé nyújtotta. A Törpleány elfogadta, ám úgy tűnt, nem akar visszamenni a többi gyerekhez. Piroska leguggolt hozzá és megkérdezte:

-Mi a baj?

A kislány közel hajolt Piroskához és ezt suttogta halkan:

-Nem fog bajod esni? Úgy értem, nem félsz, hogy bántani fog a Farkas?

Piroska mélyen a lány szemébe nézett.

-Nem, ettől egyáltalán nem félek. Tudod, igazából ő egy nagyon kedves Farkas.

Piroska hátrafordult Mephistohoz. Megfogta a karját és elkezdte lefelé húzni maga mellé. Mephisto értette a célzást. Ő is leguggolt a kislánnyal szemben.

-Mephisto nagyon barátságos, még ha ez nem is mindig látszik -mondta Piroska, és Mephistora vigyorgott.

A kislányon látszott, hogy Piroska szavai nem győzték meg. Ekkor Piroska felemelte a jobb kezét és megfogta Mephisto fülét.

-Látod milyen aranyos fülei vannak? És nagyon puhák is. Megfogod te is? -erre a kislány bólintott.

Megragadta Mephisto fülét.

-Hékás, csak finoman! -figyelmeztette Mephisto a lányt. A többi Törpgyereknek feltűnt, hogy valami érdekes történik. Ők is odajöttek hozzájuk és elkezdték fogdosni Mephisto füleit.

-Au! Ne rángasd a füleimet! Elég, hagyjátok abba!! -morgott rájuk Mephisto, de ők nem vettek tudomást a nyafogásáról. Nevetve folytatták. Piroska is nevetett a háttérben.

Mephisto nagy nehezen lerázta magáról a gyerekeket, azok pedig a labdával együtt visszamentek játszani.

-Ördögfiókák -dörmögte Mephisto, a füleit simogatva.

Piroska még mindig kuncogott. Mephisto megkérdőjelezte, hogy maradt-e még valami a méltóságából. Az előbb olyan volt, mintha egy házikedvenc lenne Piroska számára. Igazából pedig azt szerette volna, hogy se nem kutyának, se nem Farkasnak, hanem hogy férfinek tekintse.

-Nem is! Aranyosak, életvidámak és elevenek -mondta Piroska, miközben mosolyogva figyelte a gyerekeket.

-Szereted a gyerekeket, igaz? -kérdezte tőle Mephisto -Nekem nincs sok tapasztalatom gyerekekkel. Türelmem sincs hozzájuk.

-Majd ha lesznek saját gyerekeid, akkor ez biztosan megváltozik.

A gondolat, hogy Mephistonak gyerekei legyenek, még eddig nem foglalkoztatta.

-Te szeretnél gyerekeket? -ahogy megkérdezte ezt Mephisto, egyből meg is bánta. Ilyet talán nem illik kérdezni.

Piroska nem jött zavarba a kérdéstől.

-Igen, mindenképpen. Csak meg kell találnom hozzá a megfelelő társat -majd itt Mephistora nézett.

Mephisto zavarba jött. Elkezdett arról fantáziálni, hogy mi lenne, ha ő lenne az a társ. Lenne sok gyerekük, akik talán félig emberek és félig Farkasok. Mephisto annak is örült volna, ha pusztán emberek lennének.

Gondolataiból Mia érkezése zökkentette ki.

-Na, indulhatunk? -kérdezte.

~~~~~~~

Az emberek és az erdők lakóinak hozzáállása a családalapításhoz eltérő. Az erdő lakosainak legfőbb célja, hogy minél több utódot hozzanak a világra. A gyermekeik világrahozása és felnevelése életük csúcspontja.
Ezzel szemben az emberek, ezen belül is a fiatal férfiak nem gyerekekről ábrándoznak. A fiatalok szeretnének világot látni. Hatalmas kalandvágyuk és tudásvágyuk van. Ám nem sokuknak adatik meg a lehetőség a falvaktól távolra jutni. Sokan kényszerből házasodnak meg és lesz gyerekük.

Piroska ezt a saját életében tapasztalta. Az apja elhagyta az anyját és őt, mielőtt megszületett. Az apja arra vágyott, hogy felfedezhesse a világot és amikor lehetősége nyílt rá, nem hezitált. Elment, hátrahagyva ezzel Piroskát és az anyját. Azóta sem látták viszont.

~~~~~~~