Egy lány,aki most költözik Angliába és egy fiú,aki elvesztette önmagát.Van valami furcsa vonzódás köztük.Vajon kitartanak az érzéseik egymás iránt még akkor is,ha szét akarják őket választani?
Részlet:
-Kérlek akkor is szeress,ha nehézzé válik-mondt...
-BRIAN!Hallod ez rohadtul nem vicces!BRIAAN!-szinte üvöltötte.
Majd egy csobbanás és két kéz fordította a fejem az ég irányába.Ekkor már hatalmas mosoly terült szét az arcomon,mire Lisa elképedve nézett rám
-Ez kurvára nem volt vicces-mondta,majd tele fröcskölt vízzel ami belement az orromba és ettől szinte fulladozni kezdtem,de jelen pillanatban nem ez érdekelt.
Lisa elindult kifelé a vízből,mire utánna futottam annyira amennyire egy vízben lehet.Megfogtam a karját és magam felé fordítottam.Nem nézett a szemembe,ezért az álla alá nyúltam és felemeltem a fejét.Ekkor döbbenet ült ki arcomra.Lisa szeme tele volt könnyel és arcáról is legördült néhány könnycsepp.
-Lisa,te jó Isten,sajnálom.Nem gondoltam,hogy sírni fogsz,hallod sajnálom.-mondtam neki.Utáltam magam,de ebben a percben.Utáltam,hogy megsirattam őt.Szó nélkül megöleltem és simogatottam a hátát,majd egy szőke tincsével kezdtem el játszani.
Pár perc múlva,mikor már nem hallottam a szipogást,elengedtem.Arcán óriási mosoly volt,majd elkezdett hangosan nevetni.Először értetlenül álltam majd Lisa megszólalt.
-1-1 nagyfiú-mondta még mindig hangosan nevetve.Ekkor leesett.Megszívatott.De még mennyire.Basszus ez a lány sokkal jobb színész,még nálam is.
-Szép volt szomszéd lány de ha lehet többet ne viccelj azzal,hogy sírsz már kezdtem azt hinni,hogy tényleg megríkattalak.Jobb színész vagy,mint gondoltam.-mondtam halvány mosollyal az arcomon.
-Áhh értem.Te eljátszhatod a halálod de ha én sírok akkor az már nem fair ugye? Amúgy pedig néha mindent be kell vetni a siker érdekében-mondta győzedelmesen.
-Hidd el,hogy mindent megtennék azért, hogy téged nehogy mégegyszer sírni lássalak.-amikor kimondtam a szavakat,alig hittem a fülemnek.Ezt tényleg én mondtam?És hangosan? Te jó ég,mit teszel velem szomszéd lány?
Amint Lisára néztem láttam,hogy megint lángba borult az egész arca és hatalmas gyönyörű szemei csillogtak.Nem tudtam betelni vele.Nem bírtam magammal.Eddig bírtam.Szó nélkül odaléptem hozzá és megcsókoltam.Mennyit vártam erre a csókra. Asszem összesen 2 napot. De hosszabbak tűnt. Hogy lehet valakit ilyen gyorsan megkedvelni?
Lisa egyből fogadta a csókot és kezei már a hajamban voltak.Istenem de jó érzés ahogy a hajamba túr. Ekkor a derekánál megragadva közelebb húztam magamhoz.Amikor már egyikőnk se kapott levegőt szétváltunk a levegőt kapkodva. A csók semmihez sem volt fogható,pedig én aztán csókolóztam már párszor.Mindketten zavarban voltunk ezért megtörtem a csendet.
-Indulhatunk vissza?-kérdeztem zavartan és a motorom felé mutattam.
Lisa némán bólintott és elment visszaöltözni a saját ruháiba.Én is magamra kaptam egy másik pólót,mivel mindig tartottam magamnál egyet.Az út további részében csöndben voltunk.17:35 perc volt,amikor hazaértünk. Lisa leszállt a motorról,majd megköszönte a mai napot és elindult volna a saját házukhoz.
-Bármikor Brian-mosolyodott el és bement a házukba.
De nem tudtam,hogy lesz-e legközelebb.Alapból nem szerettem a nevem de esküszöm,akárhányszor kimondta egyre jobban kezdtem megszeretni.Majd eszembe jutott,milyen ostobaságot csináltam.Megcsókoltam pedig nem szabadott volna.A kurva életbe.Így hogy felejtsem el holnaptól kezdve?
Ha létezik az az érzés ami belükről szétszakít,akkor én azt éreztem.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
