✳Brian szemszögéből✳
Alig aludtam egy órát,mikor valaki hangosan kopogott.Dühösen ballagtam le a lépcsőn,mivel már 11 óra volt ezért nem értettem,hogy ki van itt ilyenkor.Reb volt az.Dühösen berontott mellettem.
-Itt van Lisa?Szólhatott volna,hogy eljön.Austinnal felmentek az emeletre de azt hittem,hogy hazahoztak. Nem hiszem el,hogy otthagyott-dühöngött Reb.
-Nincs itt és haza sem jött,mivel hallottam volna,igaz aludtam de minden zajra felkelek.-mondtam, majd elesett a tantusz-Mit mondtál?Austinnal az emeletre mentek?-üvöltöttem,mire Rebnek is kezdtek összeállni a kirakós darabjai.
-Veled megyek-mondta könnyes szemmel.
-Nem,nem jösz.Menj haza,mielőtt olyat mondok,amit megbánnék.-mondtam,majd felkaptam a motorkulcsot és megelőzve Reb tovább erősödését felpattantam a motoromta és elhúztam a buli helyszínére.
Ha az a szarházi bármit is csinál Lisával,agyonverem.Istenem bele se merek gondolni.Olyan sebességgel mentem a motorral,hogy pillanatok alatt ott voltam a bulin.Rengetegen voltak. Gondolkodás nélkül az emeletre mentem.
Sok szoba volt,szóval elkezdtem benyitogatni mindegyikbe.Már a hatodik ajtót akartam kinyitni mire az is zárva volt.Elkezdtem hallgatózni,de a hangos zenétől alig hallottam valamit,már épp akartam menni a következő ajtóhoz,de akkor hangos zokogást hallottam az ajtó mögül.
-AUSTIN A KURVA ÉLETBE ENGEDJ EL KÉRLEK!-üvöltötte.
Visszaléptem az ajtótól néhány lépést és a vállammal neki rontottam, mire az ajtó becsapódott a szobába.Austin póló nélkül állt Lisa mellett,akit a falnak szorított.Lisa könnyáztatva rámnézett,majd a fölre zuhant.
Üvöltve szaladtam felé mivel nem tudtam,hogy mit csinált vele ez a nyomorult.A vállát ráztam és csak szólítgattam,de semmi.Pulzusa volt,szóval csak elájult de még mindig féltettem.Így látni őt,olyan mintha a szívemet apró darabokra szakítanák. szét.
Austinhez fordultam.Az agyamat ellepte megint a szokásos köd és csak arra vágytam,hogy szétüssem ennek a tetűnek a fejét.
-MIT CSINÁLTÁL TE SZERENCSÉTLEN? -üvöltöttem rá.Az nyakamom és a halántékomban lévő ér mintha ki akarna durranni úgy lüktetett.Láttam Austinon,hogy sokat ivott de nem hittem,hogy ilyenre is képes.
-Kívántam őt,de ő téged akart és ez fe...lbossz..antott-mondta,de alig értettem valamit.
Közelebb mentem hozzá és fogcsikorgatva csak annyit mondtam.
-HA MÉG EGYSZER HOZZÁÉRSZ NEM USZÓD MEG ENNYIVEL!-majd olyan erősen ütöttem állon,hogy ő hátraesett.
-Hülye vagy ember?Egy ilyen kis ribanc miatt?!-folytatta volna,de én odaléptem hozzá,ezzel beléfolytva a szót.
-Nevezd mégegyszer ribancnak és a tökéletes arcod fogja bánni.-olyat ütöttem az orrába,hogy azonnal ömleni kezdett belőle a vér,mire ő felpattant.
-Idióta!-üvölti,majd lendít egyet felém,ami betalált pont a szemem alatt.Mégegyet lendít,de ez elől kitértem és én adtam neki egy szép jobb horgost,mire nem bírta tovább és a földre rogyott.
Én Lisához futottam aki még mindig esztméletlen volt.Felkaptam mennyasszony pózba,majd hazavittem.A motorral nem tudtam gyorsan menni,mert féltem,hogy leesik.Magam elé ültettem és egyik kezemmel a kormányt,másik kezemmel a derekát fogtam,nehogy leesen.Mire hazaértünk 0:32 volt.
Emlékeztem,hogy az előző szomszédok az ajtó előtti lábtörlő alatt tartottak egy pótkulcsot.
-Legyen ott!Kérlek!-suttogtam magamnak.
Szerencsére ott volt a .Lisát felvittem a szobájába,majd lefektettem az ágyába és betakartam.Még mindig nem kelt fel, ekkor már mégjobban aggódtam.
-Lisa!-szóltam rá halkan.Semmi válasz.Ekkor kimentem a fürdőszobába és hidegvízzel beáztattam egy törölközőt.Rátettem Lisa arcára.
Pár perccel később felkelt.Meglepődött arccal felült és fejét fogta.
-Mi történt?-kérdezte.
-Már minden rendben Lisa.Elájultál,ezért haza hoztalak.Austin is megkapta a magáét.-mondtam,mire ő heves zokogásban tört ki.
-Brian,annyira féltem.Mondtam neki,hogy ki akarok menni,de nem engedett.Azt hittem,hogy..-itt elcsuklott a hangja.
Szó nélkül odahajoltam és megöleltem.Csak sírt.
-Annyira sajnálom,hogy nem értem oda előbb-mondtam neki.
-Hazamegyek,te pedig próbálj meg aludni nem lenne szerencsés,ha anyád itt találna meg engem-mondtam egy kis mosollyal az arcomon.Pedig eszembe sem állt hazamenni.Majd a nappaliban megvárom,míg az anyja hazajön.
YOU ARE READING
Megváltoztattál/BEFEJEZETT/
RomanceEgy lány,aki most költözik Angliába és egy fiú,aki elvesztette önmagát.Van valami furcsa vonzódás köztük.Vajon kitartanak az érzéseik egymás iránt még akkor is,ha szét akarják őket választani? Részlet: -Kérlek akkor is szeress,ha nehézzé válik-mondt...
