Megváltoztattál/BEFEJEZETT/

1.évad 42.rész-Nem bírom tovább

🔯Lisa szemszögéből🔯

Alig kaptam levegőt.A kezeim még mindig megállíthatatlanul remegtek.Üvöltözött,de a fájdalomtól alig hallottam valamit.Brianről beszélt és,hogy elvettem tőle,de ennyit értettem,mivel észrevettem,hogy vérben ázok.Rengeteg vért vesztettem.Rachael odalépett és erőből megpofozott.A földre rogytam.Nem volt erőm felkelni vagy akár visszaütni.Felesleges.Nála pisztoly van.Ha elhibázom az ütést vagy nem ütök akkorát megöl.Elém dobott egy papírt és egy tollat.

-Írd meg,hogy Brian miatt lettél öngyilkos,mert túlságosan szeretted.Meg írj még egy pár sort,hogy szereted őket meg hasonló szarságok-mondta vigyorogva.

-Ha meghalok azt miért kell Brianre fognom? Miért hibáztassam őt?-kérdeztem sírva.Nem akarom,hogy Brian magát okolja.Azt akarom,hogy boldog legyen ne pedig szenvedjen.

-Brianre fogsz hivatkozni Lisácska,mégpedig azért mert Brian össze fog törni.Magát fogja okolni és én itt leszek neki vigasztalásként.Addig fogom nyúzni,míg be nem látja,hogy én vagyok neki a legjobb.Összejövünk és minden úgy lesz ahogy lennie kellett volna.-vágta oda a szavakat egy ördögi mosollyal.Elakadt a lélegzetem.Hát ezért akarja,hogy Briant okoljam.Újra sírtam,de ekkor megint megpofozott.

-Fogd már be te kutya-üvöltötte.

-Írd azt a szart,minnél előbb túl akarok lenni ezen,30 percen belül manikűröztetni kell mennem.-mondta,majd odanyomta a fejemhez a piszolyt.

-Írd-mondta fenyegetően.Remegő kezekkel kezdtem el írni a levelet,amiben a halálom oka volt.És senki nem fogja tudni,hogy miért haltam meg valójában.Mindent kitervelt ez a picsa.A fejemben újra lejátszódtak a legszebb emlékeim,újra akartam őket élni,mielőtt megölnek.Megírtam a levelet,majd felvette a lapot földről.Elolvasta,majd lekevert egy hatalmas pofont.

-Mondtam,hogy Brianre hivatkozz-üvöltötte.

-Nem tudom megtenni.Nem fogom őt hibáztatni.-mondtam neki még mindig zokogva.

-Oké Lisácska,akkor majd én odaírom miután meghaltál.-mondta mosolyogva.

-Kurva jó,még ebből sem hagyja ki Briant-gondoltam magamban.

Lépett pár lépést hátra és a pisztolyt felém tartotta.

-Térdelj le Lisácska-mondta mosolyogva.Összeszedtem magam és feltérdeltem.A szoba ebben a pillanatban elkezdett forogni és a fejemen lévő seb iszonyatosan fájt.

Kivágódott az ajtó,majd valaki belépett rajta.Kb olyan magas lehetett,mint Brian,de nem volt olyan izmos,mint ő.Nem láttam teljesen,mivel a fájdalom erősödött.

-Rachael mi a faszt csinálsz?-kérdezte egy hang az ajtó felől.

-Asustin!-kétségbeesetten felkiáltott Rachael.

-Normális vagy?Amikor mondtad,hogy megölöd nem hittem,hogy komolyan mondtad!-ordította Austin idegesen.

-Sajnálom Austin én csak veled akartam lenni-mondta Rachael sírva.A hazudós kis kurva.

-B..brian miatt csinálta-mondtam alig hallhatóan.Austin rámnézett.

-Miért mindenkinek az a seggarc kell?-kérdezte fájdalmas nevetéssel.

-Rachael tedd le a pisztolyt mielőtt olyat csinálsz amit megbánsz-mondta fenyegető hangon.

-Nem érdekel! Brian az enyém lesz-üvöltötte sírva Rachael.

-És hogy lesz a tied?Ha lelövöd Lisát akkor én tanúskodni fogok ellened.Aztán mehetsz a sittre-mondta Austin feldúltan.

-Tedd le-mondta neki és közelebb lépett hozzá.

-Nem-válaszolta Rachael.Austin megragadta a pisztolyt,de Rachael túl erősen fogta és nem tudta kirántani a kezéből.

-A picsába is Rachael engedd már el.-ordította a lányra.

-NEM!Megölöm ezt a ribancot-mondta Rachael felém mutatva.Ekkor Austin kiakarta rántani Rachael kezéből a fegyvert.

Ezt egy hatalmas puffanás és egy sikoly követte.Újra a földre rogytam,a fájdalom most elviselhetetlen volt.A látásom elhomályosult,tompán hallottam a kiáltozás,majd amit utoljára hallottam az a mentő szirénája volt.