Megváltoztattál/BEFEJEZETT/

1.évad 26.rész-🔞

🔯Lisa szemszöge🔯

-Nem a te hibád Brian-mondtam neki,de láttam,hogy nem hisz nekem.

-Figyelj,anyával jó kapcsolatom volt,de már meguntam,hogy úgy éljem az életem,ahogy azt megírta.Szeretném végre kezembe venni az életem.-mondtam neki,majd megöleltem.Visszaölelt majd megcsókolt.Visszaaludni már nem tudtunk ezért elmentünk a boltba,hogy vegyünk valami kaját.Mint kiderült Brian egyik kedvence a rakott krumpli ezért elhatároztam,hogy azt fogok csinálni.Bevásároltunk,de Brian eltűnt.Kiérve a boltba kétségbeesetten néztem körbe,hisz nem mondott semmit,hogy elmegy.

Lépkedtem előre őt keresve,majd egy kar ölelt át hátulról.Először megijedtem,de megéreztem Brian szokásos mentolos illatát,ami egyből megnyugtatott.

-Hoztam neked valamit-súgta a fülemben,amitől nekem jóleső borzongás futott végig a hátamon.Megfordultam és egy vörös rózsacsokor volt a kezében.A kedvenc virágom.A csokor gyönyörű volt,bordó masnival volt áttekerve és egy kis tábla volt a közepébe szúrva amin az állt:SZERETLEK! Még sosem kaptam virágot senkitől.Már a sírás kerülgetett,de visszafogtam magam.Ilyen apró kis dolgok amik miatt mégjobban megszeretsz valakit.

-Köszönöm Brian,szeretlek-mondtam neki és olyan szorosan öleltem,mintha féltem volna,hogy eltűnik.Ő csak mosolygott és visszaölelt.Ezután elindultunk haza.A bevásárló szatyrot elvette tőlem és a kezembe adta a virágcsokrot,amit hazáig vigyorogva nézegettem és szagolgattam.

-Azt hiszem lecseréltek-mondta Brian mosolyogva.

-Tényleg köszönöm-mondtam még mindig a virágot nézve.Közelebb lépett és a homlokomra adott egy puszit.Hazaérve megcsináltam a kaját és utánna ledőltünk filmezni.A Fűrész című filmet néztük meg,ami nem is horror volt,hanem inkább undorító.Ahogy szabdalják az embereket az nem horror,hanem gusztustalan.És így telt el a következő 4 nap is.Vásárlás,evés,filmnézés.Már csak 2 napunk van hátra,mielőtt visszamennénk.Szokásosan filmeztünk amikor ez eszembe jutott és ez elszomorított.Brian ezt észrevette és az állam alá nyúlt,hogy a szembe nézzek.

-Mi a baj Kicsim?-kérdezte gyönyörű szép zöld szemeivel.Ezek a szempárok miatt sokat fogok még sírni,de nem érdekel.Nem akartam arra gondolni,hogy visszamegyünk pár nap múlva vagy arra,hogy mi lesz kettőnkkel.Gondolkodás nélkül Brian ölébe ültem és vadul megcsókoltam.Nyelve bejutásért könyörgött és ezt szívesen meg is adtam neki.Felemelt és bevitt a szobánkban a csókot meg nem szakítva.Ő volt felül,amit egy gyors mozdulattal megcseréltem,így most már alul volt.Lehúztam a pólómat,mire ő beharapta az alsó ajkát.Merevedését már éreztem a nadrágján keresztül.

-Biztos akarod?-kérdezte rekedt hangon.

-Még sosem voltam ennyire biztos benne-mondtam neki és újra belemerültünk a csókba.Szenvedélyes csókolózás vette kezdetét,a testem lángba borult és a pillangók amit a hasamban éreztem,kiakartak törni.Brianről is lekerült a póló és így csodáltam kidolgozott felső testét,mire ő csak önelégülten vigyorgott,majd a kulcscsontomat kezdte el puszilgatni,majd a nyakamat.Ahol csak hozzámért mégjobban felforrósodtam.

-Fájni fog- mondta szomorú hangon,mire válaszul csak újra megcsókoltam.Nos,miután belémhatolt fájt.Kibaszottul fájt,de Brian csókokkal borította addig az arcom és a nyakam,amitől egy kicsit enyhült a fájdalom.Pár perc múlva elmentem és nemsokkal később  ő is.Lefeküdt mögém és szorosan magához ölelt.

-Szeretlek-mondta és egy puszit nyomott a nyakmara.

-Én is szeretlek-mondtam mosolyogva.Elképesztően fájt,de ha tehetném se változtatnék semmin.Olyan gyengéden bánt velem,mint valami porcelán babával.Mosolyogva aludtam el Brian karjaiban.