Megváltoztattál/BEFEJEZETT/

1.évad 37.rész-Nem felejtettem el.

🔯Lisa szemszögéből🔯

/9 hónappal később/
December 15./

Rebeka,anya és Amy.Ők jelentették nekem a jelent.Amy időközönként meglátogatott és neki is kisírtam magam.Rebeka és Amy elég jól összebarátkoztak,szóval megalakult a mi kis csapatunk.Háth Brian.Még mindig nem vagyok túl rajta és érzem,hogy valami hiányzik,amit csak ő tudna betölteni.Rebekának,Amynek és anyának is már felfestettem azt az álarcot,amiben tagadom,hogy hiányzik Brian,pedig még titokban arra vágyom,hogy betoppanjon.
Nem akartam,hogy lássák mennyire szendvedek.Ennyire még nem örültem,hogy suli van,mint ezekben az időszakokban.A tanulás elvonta a figyelmen Brianről,de esténként még mindig volt olyan,hogy álomba sírtam magam,még mindig azt a párnát szorongatva amin aludt Brian.Az illatát már nem igen lehetett érezni és ez elszomorított.
Kaptam tőle egy swarovski piros szívecskés medált szülinapomkor.Igaz levelet nem küldött,aminek egy részről örültem,hisz nem nyitja fel azt a nagy sebet amit ő hagyott,de másrészről pedig elszomorított,mivel rég hallottam róla.Mióta megkaptam a nyakláncot azóta mindig hordom.De már 9 hónap is eltelt.Az ajándék után semmi nem jött tőle.Ma van a szülinapja.Úgy döntöttem,hogy ha vele nem is,de iszok.Vettem egy whiskyt a közeli kisboltba és beültem a szobámba.

-Miért hagytál itt?-kérdeztem magam elé nézve.

-Miért nem jöttél vissza?
-Te boldog vagy?-kérdeztem hangosan zokogva.

Anya szerencsésre dolgozik,szóval egyedül vagyok itthon. Vagy egy jó órát veszekedettem magammal és a képzeletbeli Briannel,mire lenéztem,az üvegből elfogyott az alkohol.

-Picsába-mondtam és a földre dobtam az üveget és befeküdtem az ágyamba.Magam mellett elkezdtem simogatni a helyet,ahol Brian feküdt.

-Hiányzol-suttogtam az üres helyet nézve.

-Boldog szülinapot,szeretlek Szerelmem-mondtam és ezután bealudtam.