Megváltoztattál/BEFEJEZETT/

1.évad 23.rész-Szar ember vagyok

✳Brian szemszögéből✳

Mikor megtudtam,hogy mi történt megdöbbentem.Ez a lány mindig valami újat mutat magából.Az én vadmacskám.Az osztály előtt vártam és amikor megláttam szó nélkül megöleltem.Gondolom eddig sosem csinált ilyet.

-Minden rendben van kis vadmacskám?-kérdeztem,de közben mosolyogtam,mint egy idióta.

Láttam,hogy nincs semmi komolyabb sérülése,szóval nem aggódtam.Játékosan megcsapta a kezem.

-Még,hogy vadmacska-mosolygott vissza.Haza fele menet rákérdeztem

-Lisa,miért vetekedtetek Rachaelel?-kérdeztem.

Kifújta a levegőt és belekezdett:

-Bementem a mosdóba és utánnam jött.Nem foglalkoztam vele,aztán nekilökött a falnak.Elmondta,hogy akar téged és Austint is,de én elvettelek tőle.És Austin is szarik már rá.Szóval lényegében engem okolt az elbaszott élete miatt.Én pedig szembesítettem ezt vele,mit már jó ideje meg akartam tenni.És ezért 1 hétig órák után takaríthatjuk az udvart,de megérte.Jó érzés volt a szemébe mondani-mondta fülig érő szájjal.

-Jézus!Milyen menő csajom van.-kiáltottam hangosan,mire ő csak nevetett.

-Örülök,hogy kiáltál magadért-mondam és a feje tetejére adtam egy puszit.

Hazérve pedig megint veszekedés fogadott.

-Ha hazaér Brian megkapja a magáét.Édes kisfiam miért tette ezt veled?Nagyon csúnya ez a folt-hallottam Rose irritáló hangját.

Beléptem a konyhába és Rose egyből nekem esett.

-Mégis mi a francért tetted ezt a fiammal?-üvöltötte magából kikelve.Austin csak ült megelégedett mosollyal az arcán és rám bámult.De szétverném a képét.Rose odalépett és szó nékül egy hangos csattanás.

Megpofozott.

Égett a bőröm a pofontól,de ezt elnyomta a harag.

-Hogy miért csináltam?TALÁN AZÉRT,MERT A FIAD MAJDNEM MEGERŐSZAKOLT EGY LÁNYT A SZOBÁBAN HULLA RÉSZEGEN-ordítottam rá.Elegem van,hogy mindenért én vagyok a hibás.Elegem van ebből a kibaszott családból.

-Na és? Ahhoz neked nem volt semmi közöd és biztos vagyok benne,hogy egy lány sem mondott nemet ennek az arcnak-mutatott Austinra.Rettentően dühös lettem.Még,hogy nincs hozzá közöm.Tudom mire megy ki Rose játéka,de én nem hagyom ilyen könnyen magam.

Halál nyugodtan odafordultam Austinhoz,aki még mindig csak mosolygott megelégedetten.

-Austin,drága bátyuskám-nehezen,de igen kimondtam ezt a szót-tudod te kivel kefélteti magát ebben a házban a mi drága édesanyánk?-kérdeztem,mire Rose arca fal fehér lett,Austin arcáról pedig eltűnt a mosoly,kíváncsian figyel.

-Nos Austin a vérszerinti apád az aki élvezheti anyánk társaságát,míg mi iskolába vagyunk.-mondtam még mindig nyugodtan.Austin is lesápadt.Utálta az apját.Nem tudom,hogy miért,de utálta.

Anyjához fordult:-UTÁLLAK!-ráüvöltött és kirohant a lakásból.

Rose csak összerogyott és sírt.Ha azt hitte,hogy befogom a szám,hát tévedett.Szar ember vagyok,tudom.Felmentem az emeletre és felhívtam Lisát.