✳Brian szemszögéből✳
Egy kéz volt a vállamon,mikor felkeltem.Felnéztem és egy ápoló nő fájó mosollyal engem nézett.
-Ideje lenne hazamenni és ott pihenni-mondta kedvesen
-Nem!-vágtam rá azonnal.
-Magának is jobb lenne és ennie is kellene valamit mivel nagyon ramatyul néz ki-mondta.
-Legalább őszinte-gondoltam.
-Köszönöm,hogy felmérte az állapotomat,de a barátnőm mellett a helyem-közöltem az egyértelműt.
-Várjon,maga a húgával jár?-kérdezte meglepetten.Francba.
-Akarom mondani a húgom mellett a helyem-válaszoltam neki,de már mindegy volt.Lebuktam.
-Gondoltam,hogy nem a húga,már tegnap.Csak kíváncsi voltam mikor szólja el magát-kacagott a nő.
-Elmondja a doktornak is az igazat?-kérdeztem.
-Maradjon ez kettőnk között-válaszolta mosolyogva.
-Köszönöm-mosolyogtam vissza.
-De mostmár tényleg menjen ki.Meg kell vizsgálnom a beteget-mondta tettetett komolysággal.Kimentem a szobából és leültem egy székre.Igaza volt az ápolónak,ennem kellene valamit.Tegnap óta semmit sem ettem,de nem akartam itthagyni Lisát.20 perc múlva Hermione közeledett kipihenten.
-Sajnálom Brian,tegnap bevettem a nyugtatóm és kiütöttem magam.Ahogy felkeltem siettem ide-mondta fájdalmas mosollyal.
-Semmi baj Hermione,bent voltam egész éjjel Lisánál,de most szóltak,hogy ideje lenne kimennem-mondtam csalódottan.
-Köszönöm Brian-mosolygott rám Hermione.
-Ezt nem kell köszönnöd,szeretem a lányod.Egyértelmű,hogy itt a helyem és köszönöm,hogy szóltál nekem a balesetről.
-mondtam fájdalmasan.
El sem tudtam képzelni,hogy amíg én otthol várom,hogy költözzünk vissza és találkozunk a babámmal,míg ő itt van kómában.A tudatlanság fájdalmasabb lett volna.
-Tudod Hermione,visszaköltözünk Angliába,2 nap múlva jön anya a nagynéném és Jes az unokahugom.-mondtam neki,mire felcsillant a szeme.
-Ennek nagyon örülök.Fájt látni amikor elmentél,hogy mennyire fáj itthagyni a lányom és Lisát is,hogy mennyire kikészült.-mondta kissé mosolyogva,mire én csak bólintottam,mivel minden szava igaz volt.
-Szóval anyukáddal minden rendben van?És a nagynénéd ezek szerint felkelt a komából-mondta mosolyogva.
-Igen,Andrea a nagynéném felépült és teljesen egészséges.
Anyával pedig megbeszéltünk mindent,helyrehoztuk a kapcsolatunkat és próbáltuk bepótolni az elvesztegetett időt-válaszoltam.
-Édesanyád dolgozik?Ha esetleg nem,segíthetek neki munkát találni a cégnél ahol dolgozom.-mosolygott Hermione.
-Köszönöm az ajánlatot,de anyának van munkája.Pontosabban egy cége-mosolyogtam,mivel örültem,hogy anya sikeres lett.
-Ohh ennek örülök,milyen cége van?-kérdezte.
-Women's Clothing Fashion a cégének a neve-válaszoltam mosolyogva.
-Women's Clothing Fashion??-kérdezte vissza.
-Igen,ez anya cége.-mondtam,de nem értettem a sokkolt arcát.
-Ez,ez az a cég ahol dolgozom-hadarta.Szóval anya rájuk gondolt amikor mesélte,hogy egy teheséges nő költözött a munka miatt a lányával Angliába.
-Nos,nem tudtam,hogy te ott dolgozol és anya is csak annyit mondott,hogy Angliába költözött egy tehetséges nő a lányával,hogy a cégnél dolgozzon.-mondtam neki mosolyogva,ő is visszamosolygott,de aztán gyorsan el is szállt a jókedvünk,mivel Lisa még mindig mozdulatlanul feküdt.
STAI LEGGENDO
Megváltoztattál/BEFEJEZETT/
Storie d'amoreEgy lány,aki most költözik Angliába és egy fiú,aki elvesztette önmagát.Van valami furcsa vonzódás köztük.Vajon kitartanak az érzéseik egymás iránt még akkor is,ha szét akarják őket választani? Részlet: -Kérlek akkor is szeress,ha nehézzé válik-mondt...
