Árnyékzóna - (Newt)

XI. Fogságban (+16)

Két golyó a mennyezetben landolt, és úgy pergett le a vakolat fentről, mintha hó esne.

- Roy! Eredj a lány után! Kapd el! - utasította a Parancsnok a férfit, mikor a dulakodásra odaértek. Newt még ezek hatására sem engedte a lány zaklatóját, kizárta a külvilágot, az adrenalin minden idegszálában lüktetett. Ölni akart. Újra. Végül egy puskatussal találta szemben magát, ami a már akkor is sajgó arccsontjába ért célt. Az óriási lendülettől, félájultan Mark-ról, az oldalára esett.

- Megszökött!- Roy zihálva ért vissza és jelentette Igornak. A főnök száját elhúzva nézett a földön fekvő fiúra, majd az alóla kikászmálódó társára.

- Mi volt ez!? - az amúgy is mély hangját, méreggel telve emelte, Mark-nak szegezve a kérdést és mutatott az alélt fiúra.

- Me..megloptak! - hirtelen csak ezt tudta mondani, forgatta szemeit válaszadás közben és a nyakát moncsolgatta, ami kikerült a szorításból, az ujjak nyomai lila színben éktelenkedtek rajta - Arra léptem be, mikor a számítógépeken ezek ketten buheráltak. - nyelt egyet, a háta mögötti asztalon félszemmel meglátott egy pendrive-ot és észrevétlenül eldugta az egyik zsebébe.- A kiscsaj egy pendrive-ot rántott ki a gépből. Biztos letöltöttek rá valamit! - izzadt, nagyon bízott benne, hogy elhiszik a meséjét.

- Micsoda?! A lánynak sikerült meglógni vele?! Francba! - egy pillantást vetett Newtra a Parancsnok, nagyot sóhajtott, majd Eddie felé fordult. - Kötözzétek meg a kölyköt! Most! Ha magához tért, kiszedjük belőle mit vittek el és kinek! - azzal a lendülettel sarkon fordult és kiviharzott a szobából.
Mark megkönnyebbült, hogy a spontán jött fals sztorit bevették. Az ő szava egy idegenével szemben. Elégedett vigyorral nézte végig, ahogy Eddie és Willie gúzsba köti a fiút.

***
Hideg keménység és ragacsos por. Newt kezdett ébredezni, ezeket érezte meg elsőnek a mellkasán és arcán.
"Mi ez? Hol vagyok? ".

Lassan nyitotta szemeit, hogy lássa mi van körülötte. Oszlani kezdett a sötétség, ahogy egyre nagyobbakat pislogott, a feje zakatolt és hasogatott.... Szemeit és picit a fejét mozgatva nézett szét, senki sincs ott a vezérlőteremben.
"Prue? Hol van?".

Megpróbált felemelkedni, és jobban körül akart nézni, de nem bírt, jött a feszítő fájdalom a karjaiba és bokáiba. "Áú! Miért nem tudok mozogni?!..a lábam sem mozdul. A csuklóm!". Ekkor jött rá, hogy a kezeit a hátamögé, lábait pedig összekötözték és a saját vérében, a földön hever. "Mi történt?!"

Kézfejeit próbálta kihúzni a béklyóból, de mintha a kötelek egyre szorosabban vágták volna bőrét. "Ilyen nincs!". Hasról nehezen az oldalára tornázta magát.

- Va..mmmhh - "Van itt valaki?" ezt akarta kiabálni, de csak elnyomott szavak jöttek ki torkából, ami borzasztóan kiszáradt. "Mi ez a fogaim között?.. Az istenit!! Még ez is! " Száját kipeckelték egy vastagabb ronggyal, aminek csomója erősen vágta tarkóját,amint nyelvével igyekezett kitolni szájából,persze sikertelenül.

"Valahogy ki kell szabadulnom!" Amennyire csak lehetett, mocorogni és forgolódni kezdett, hátha talál valamit, amivel szétvághatja köteleket. Az arca vöröslött és gyöngyözött az izzadságtól az erőlködés miatt. A mögötte lévő kis fémpolcot nem vette észre, véletlenül belerúgott, ami nagy csörrenéssel járt. "Francos életbe!".

Pár másodperc múlva koppanásokra lett figyelmes, lassan azok irányába fordította fejét, két pár katonai bakancs, pusztán ezt látta, a fejét képtelen volt feljebb emelni.

- Nem nyugszol, még így sem kis vakarcs? - Newt felismerte a hangot, Igor volt az egyik. Mélyeket lélegezve visszacsukta barna szemeit, feladta a küzdést és homlokát a földre támasztotta. "Elfáradtam. Nincs menekvés"

- Nem kapott még eleget, az a baj! - a fiú szemei gyorsan kinyíltak, ahogy meghallotta a hangot.

"Az a szemét!" Visszajött az egész a fiúban, ami az éjszaka közepén történt. "Remélem sikerült Prue-nak elmenekülni."
Viszont mire felocsúdott, Mark úgy vállba rúgta, hogy már a hátán találta magát. - Fájt, mi? - azzal őrülttel nézett farkasszemet, miközben a mellkasára térdel. "Rohadék! Neked kellene megkötözve lenned! Ha tudnák mit művelt, fordítva lenne a helyzet" Ide-oda mozogva, kezeit feszítve szabadulni akart, hogy viszonozza a fájdalmat. Csak elfojtott szavakat volt képes kiejteni - Szólnál, ha tudnál, igaz? - majd Igor megfogta Mark vállát és lerántotta a fiúról.

- Fejezd be, te barom! - a Parancsnok leguggolt Newt mellé. - Most kiveszem a pecket a szádból és válaszolsz a kérdésünkre! Értve vagyok? - a tehetetlen fogoly két bólogatással jelzett. Igor ujjaival kifeszítette a rongyot. Newt köpött egyet a padlóra és nagyokat sóhajtott,köhögött, ahogy jobban levegőhöz jutott és szinte azonnal kinyílt a szája.

- Prue hol van? Mit csináltak vele? - nem várta meg a kérdést, aggódott a lányért nagyon - Esküszöm, ha baja esett, maguknak annyi! - vicsorítva ordította,de újabb pofont kapott.

- Kuss legyen! Azt mondtam, akkor beszélj, ha kérdezek! Kinek kellettek az adatok? - egész közel hajolt Newt arcába, aki összehúzott szemöldökkel lesett Igorra. - Felelj!

- Mi..milyen adatok? Maga miről beszél? - fogalma sem volt mi ez az egész.

- Amit a kiscsajjal letöltöttetek egy pendrive-ra, ő pedig megszökött vele! Halljam! - a fiú elkerekedett szemekkel, tátott szájjal nézte a Parancsnokot.

- Mi? Nem csináltunk ilyet! Az a szemét társa - biccentett Mark-ra - meg akarta erőszakolni Prue-t! Én szedtem le róla! - a fiút elöntötte a düh mégjobban, hogy milyen hazugságot talált ki ellenfele.

- Főnök, ugye nem hiszed ezt el? Akkor hol az adathordozó? - lépett előrébb a bozontos hajú, egész tenyérrel a fogolyra mutogatva. Igor meredt, tanácstalan arccal figyelte mindkettőt.

- Kérem! Ez az igazság! - Newt könyörgően szólt a főnökhöz....