Szerencsére a kiképzés további része egészen nyugodtan eltelt. Természetesen, akitől csak lehetett megkaptam, hogy mekkora egy béna vagyok, hogy még egy fa is így elbánt velem... Azt hiszem ennyit az elvárásokról. Dr. Tenma is a lelkemre kötötte, hogy vigyázok a kezemre, mert bár egyáltalán nem súlyos, azért ne nagyon tapicskoljak vele a porban. Végül is azt hiszem ez érthető. Viszont emiatt a gyakorlatok nagy részét, csak félig meddig tudtam rendesen kivitelezni, Shardis legnagyobb örömére.
Végre lőni is gyakoroltunk, na gondoltam, majd én megmutatom mindenkinek. Végül is egy sebésztanoncnak biztos kezűnek kell lennie. Sima ügy lesz... Gondoltam én... De hát ugye egy pisztolyoknak is van visszarúgása, és nem olyan kis barátságos, mint a filmekben... Azt hittem eltöri a kezem akkorát ugrott... Ezek után inkább nagyobb kaliberű fegyverrel inkább nem is próbálkoztam, inkább csak néztem a többieket.
Hanji meg minden nap elrabolt pár órára, hogy a zseniális újításait mutogassa, vagy csak egyszerűen a lelket is kibeszélje belőlem... Rivaille szerint túlságosan türelmes vagyok vele... A múltkori beszélgetésünk óta, végre ő sem kerül el... sőt mintha sokkal kedvesebb lenne... mármint természetesen a maga érdekes módján. Minden visszaállt a normális kerékvágásba... Mármint... mikor lett ez a normális?
Gyorsan elrepült a hét. és már csak arra eszméltem fel, hogy a repülőgép előtt állok. Nem gondoltam volna, hogy az első utam repülőgéppel pont a frontra fog vinni. Azt hiszem most már késő meggondolni magam. Eléggé izgulok...
-Emma te velem jössz a másik géppel. -lép mellém Hanji. -Mi külön utazunk, a technikai csoporttal. Jó buli lesz!
-Értem. -Hajni után szaladok, aki valami eszméletlen sebességgel szökdécsel az egyik repülő felé. Mégis, hogy lehet mindig ilyen jókedvű?
-Na, na izgulsz? -vigyorog rám. -Csomó érdekes dolgot fogunk ott ám látni! Én már párszor voltam ott, de ne aggódj, mindent meg fogok neked is mutatni ám! Alig várom, hogy odaérjünk! Már beszéltem Erwinnel, és képzeld egy sátorba fog tenni minket! Nem szuper?
-Erwin... parancsnok is jön?
-Igen. Gyakran szokott terepre menni a katonáival. Nincs ebben semmi szokatlan. -nevet ki. Erről nem is tudtam... Mindig is okos embernek tartottam, de nem gondoltam volna, hogy nagy harcos is. Akár hogyan erőlködöm nem tudom őt elképzelni, ahogyan Shardis kiképzésén szenved a többiekkel... Elég vicces lehetett.
Hirtelen ekkor majdnem megbotlom egy elég nagy ládában. Ezt meg, hogy nem vettem észre... Mindig túlságosan elgondolkodom...
-Tch, ne itt álmodozz, a végén még megint orra esel. -szól hozzám egy hideg kedves hang, Rivaille.
-Én nem álmodozom! Csak nem vettem észre ezt a dobozt!
-Aha, akkor ajánlom figyelmedbe, hogy lehet, hogy szemészhez kell menned. -mondja jókedvűen. Látom jól szórakozik rajtam...
-Nekem semmi ba...
-Ezt vedd fel. Nyom a kezembe egy táskát Hanji -Ejtőernyő van benne. Arra az esetre, ha lelőnék a gépet. Tudod, hogy működik?
-Elméletileg... -sápadok le egy kicsit. -Azért remélem nem fog kelleni...
-Nagyobb az esélye téged ismerve annak, hogy magadtól csak úgy kiesel a gépből, mint annak, hogy lelőnek. -mondja gúnyosan Rivaille.
-Hát köszi... -sóhajtok.
-Ne aggódj majd én figyelek rá! -lelkesedik Hanji, majd elég feltűnően rám kacsint.
YOU ARE READING
Lemon (Rivaille X OC)
FanfictionEz egy Rivaille x OC Reader modern AU Nagyjából követi a történet eseményeit, kicsit más körítéssel. Hogy miről szól? Akció, dráma, romantika és természetes Rivaille. XD Folyamatosan fogom feltölteni az új részeket, úgyhogy figyelj, nehogy lemaradj...