5.rész♥️

3K 218 10
                                    

Sziasztok ARMY-k! Jó olvasást :))) Itt is lenne egy picit több történéssel a következő rész.

Nagyon szépen köszönöm a sok megtekintést, csillagokat és az ajánlást is @evokelin09 -nek :)

/ - Miért titkolod az igazi érzéseid? - tettem fel hirtelen bennem kavargó kérdést, amire Jin megállt.

- Nem akarok újra megsérülni Taehyung. Majd megérted te is idővel miért könnyebb így minden - mondott csak ennyit majd elindult ki a szobából.

Ha tudná, hogy én már rég megtapasztaltam milyen elveszíteni a számomra fontos embereket.../

Jungkook Pov.

Amint elhagytam otthonom azonnal autóba ülve indultam vissza a bárba, ahonnan Taehyungot megszöktettem.
Reménykedtem benne, hogy Jin gondját viseli az Omegának még haza nem érek. Igazából nem tudtam mi lesz vele. Soha nem volt még senki az életemben hosszútávon. Jin más dolog volt. Ő csak a házban látta el a teendőket, és nem is olyan sokat tartózkodott nálam.

Talán majd ha lenyugszanak a kedélyek és Yoongi se lesz már olyan feldúlt az eset miatt, szabadjára engedem a fiút.
Igen ez lesz a legjobb megoldás. Mellettem úgy sem lenne jó dolga.

De mégis a bensőm meg azt súgta: ,,Eddig kerested a különleges Omegád. Aki megállítja egy pillanatra a szíved és illata azonnal elveszi az eszed. Egyetlen szó jellemezhette a te szépséges társad: Tökéletes!"

Nem tudtam mitévő legyek.

A nagy gondolkozásom közben meg is érkeztem a bárhoz, és kiszállva az autóból mentem be a hátsóbejáraton.
Nem vettek szerencsére észre semmit. Ami arra is utalt, hogy igenis jól végzem a munkám. A hosszú folyosón újra végig mentem, és az ,,Iroda" feliratú ajtón bekopogtam.

- Szabad! - érkezett a válasz picit halkabban a falap mögül, ezért az engedélyadás után be is nyitottam.
A szobában kisebb füst volt, ami miatt beljebb kellett mennem ahhoz, hogy lássam az irodában tartózkodókat.

Főnököm egy fotelben ült egy fiúval az ölében, vele szemben az íróasztal mögött, valószínűleg a hely tulajdonosa, akinek ezüst haja megcsillant a félhomályban.

- Ó, Jungkook! Végeztetek is Taehyunggal? - vigyorodott el mindentudóan főnököm, és a fiú nyakán csókolt végig aki az ölében helyezkedett el.

Ki ez a srác? Barackillat csapta meg az orrom, ami igencsak erősen lengte körbe a helyiséget főnököm fahéj illata mellett.

Még egy Omega? Ráadásul még egy férfi Omega?

- Igen - bólintottam egyet és közelebb mentem, kezem a bár főnöke felé nyújtva aki megfogva jobbom kelt fel. - Jeon Jungkook - mutatkoztam be neki.

- Kim Namjoon - szólalt meg mély hangján a férfi. - Yoongi már kifizette Taehyungot. Vihetitek is el - mondott csak ennyit, mire értetlenül néztem Yoongira.

- Omega a srác. Elvisszük! Ahogy ezt a gyönyörűséget is - mosolygott az ismeretlen fiúra. - Mutatkozz be drága - suttogta ölében ülő fülébe, aki fel is emelkedett és kezét felém nyújtva, hajolt meg előttem illedelmesen.

- Park Jimin - mondta a fiú mikor felegyenesedett.

- Ugye milyen tökéletes? - kérdezte a főnököm, mire végig kémleltem az Omegát.

Egy feszes fekete nadrág volt rajta, fekete inggel ami elég sokat mutatott felsőtestéből. Ajkai teltek voltak és szépen csillogtak. Szemei narancssárgán világítottak, amit biztos hogy Yoongi ért el nála, mert főnököm íriszei is világosbarnán csillogtak, miközben szinte felfalta tekintetével az új kiszemeltjét.

-Tényleg szép fiú - bólintottak egyet elismerően. - Tetszik az illata - mosolyogtam kedvesen Jiminre, aki picit zavarba jött és vissza is ült Yoongi ölébe.

Bekell vallanom igazán összeillettek. Az illatuk is és a külsőjük is.

- Akkor mi mennénk is Namjoon. Örültem, hogy találkoztunk. Megint volt értelme - vigyorodott el Yoongi, miközben Jiminnel felkelt akinek derekát továbbra is fogta.

- Én is örültem - szólalt meg a tulaj. - Jungkook - nézett rám. - Taehyungra vigyázz! Nagyon különleges fiú - mondta Namjoon mielőtt kimentem volna.

- Ne aggódjon, Taehyungnak haja szála se görbül majd. - mondtam határozottan, majd már főnököm után is indultam, aki már úton volt az autóhoz.

(Innentől ez a zene nagyon jó kis hangulatot ad a történetnek, én is ez mellett írtam :D :) : https://www.youtube.com/watch?v=dxEWe6PcT6A )

- Honnan tudtad, hogy nem öltem meg? - kérdeztem Yoongit mikor kiértünk a járműhöz.

- Amint Namjoon kimondta hogy Taehyung Omega, tudtam hogy nem ő volt az elkövető. És ezt te is érezhetted. Egy Omega nem képes ölni - mondott csak ennyit a főnököm, majd beszálltunk az autóba.

Yoongi új párja hátra ült, még én főnököm mellé.

- Haza vitted magadhoz igaz? - kérdezte Suga, mire bólintottam egyet.

- Jin vigyáz rá remélem hogy ne szökjön meg. Kinézem a kis gyönyörűből hogy lelécel. Azért mégis csak elraboltam - mondtam Yoonginak nevetve.

- Igazából miattad mentettem ki. Azt hittem megint nem hiszel a megérzéses szövegemnek - néztem Sugára aki már elindult a házam felé, hogy kitegyenek engem.

- Gondoltam hogy ezt fogod csinálni - mosolyodott el Yoongi, miközben láttam hogy ahányszor csak tudott hátra nézett Omegájára.

- Mit csináljak? Szerinted tudnék vele bánni? Soha se volt senkim. Soha nem szerettem senkit - sóhajtottam gondterhelten.

- Hallgass a bensődre. Mindig arra szoktál Kook - mondott csak ennyit.

Mikor házam elé értünk, elköszöntem Yoongitól majd Jimintől és megvártam még elhajtanak.

Hajamba túrva hajtottam hátra a fejem, és sóhajtottam egyet a hideg levegőbe engedve meleg leheletem, ami páraként távozott ajkaim közül.

Most hogy Yoongi se zavart már a dolgokban- Taehyunggal kapcsolatban- nem éreztem egyszerűbbnek a helyzetet. Nem tudtam mit tegyek.

Ha bensőmre hallgatok, félek megsértem a fiút. Úgy gondolom nem érdemelné meg. Soha nem szerettem még senkit, és nem volt senkim se. De nem küldhetem magam örök magányba azért mert apám a hideg vérre nevelt és nem a szeretetre.

Megkell próbálnom magamhoz láncolni ezt a gyönyörűséget bármibe is kerüljön. Nem véletlen állt meg körülöttünk az idő mikor először találkoztunk. Mi van ha minket egymásnak teremtettek? Ha Taehyung az én Omegám, én meg az ő Alfája.

Elmosolyodtam a tényre, hogy lehet megtaláltam életem szerelmét aki képes lesz megváltoztatni az életem, és egy teljesen más világot varázsol majd körém. Aki majd egy, vagy akár több gyerekkel megajándékoz. Egyszerűen annyira hihetetlennek tűnt számomra, hogy én mindezt megérdemelném.
De hát, véletlenek nincsenek.

Mennyi esélye volt annak, hogy pont egy férfi Omegával lesz dolgom? Semmi. Főleg hogy olyan ritkák és különlegesek.

A nagy elmélkedésemből ajtócsapódás rántott ki. A sötétben egy szedett - védett alak futott felém, aki mivel nem figyelt lába elé nekem futott, és a nagy lendület miatt eldőltem vele a hideg betonon.

Halkan nyögve érkeztem a kemény talajra, de amint megláttam ki is futott nekem, elmosolyodva kémleltem a gyönyörű zavarodott lila szempárt.

- Úgy látszik nem szabadulsz tőlem Taehyung - simítottam ki szeméből egy hajszálat.


Picit romantikusabb, elmélkedősebb rész lett, de remélem azért elnyerte a tetszéseteket. :))

Ha tetszett nyomj kérlek a csillagra, vagy oszd meg a véleményed a részről kommentben :) Sokat jelent! :)

Készítettem új borítót a történetnek. Mit gondoltok róla? :)

Bye Kimi

Singularity •Vkook•Where stories live. Discover now