Mit tettél? (TodoDeku)

11.fejezet: Mi a válaszod?

Figyelem, figyelem! Ez egy +16os rész lesz, úgy nézzétek! Remélem elnyeri a tetszéseteket, én mindent bele adtam. Aki pedig a 18+os részt várná, annak megsúgom, hogy az is nem sokára jön, csak nem szeretném elsietni a dolgokat. Köszi a megértéseteket! 😘💕🍡🍡

- Ne.. ne is figyelj Minára, hatalmas fantáziája van, és mostanában rettentően érdeklik a yaoi történetek.- bökte ki végül.

 - Nem különösebben érdekel.- válaszoltam röviden.- De abban igaza van, hogy nagyon fontos és különleges vagy számomra....

El sem hiszem, hogy kimondtam! Mint ahogy vártam, Midoriya teljesen lefagyott, de most a cipője bámulása helyett, egyenesen a szemembe nézett, bár kikerekedett szemekkel. Büszkén álltam a tekintetét, várva a választ. Hosszú óráknak tűnő percek teltek el, mire zavarában elfordult és láthatóan próbálta összeszedni a gondolatait. Már vagy nyolcadjára próbált kinyögni egy épkézláb szót, de mindannyiszor csak a száját tudta kinyitni, egy árva hang kiadása nélkül. 

 - T....t...to..to...todoroki é..én is nagy becsben tartom a barátságod!- préselte ki végül, fülig elpirulva. Hát ez fájt! Ez most igen vagy nem akar lenni? Konkrétan szerelmet vallottam neki az imént, igaz tudhattam volna hogy félre fogja érteni, mivel Midoriya picit naiv, és túlságosan lebecsüli magát, de akkor is! Nem hiszem el, fogalmazhattam volna pontosabban! Képzeletben százszor arcon csaptam magam, a hülyeségem miatt. Mindegy menjünk neki még egyszer!

 - Midoriya én sz...- de az ajtó hirtelen kivágódása félbe szakította a vallomásomat. Recovery girl kétségbe esetten, enyhe dühvel egyetemben bámult rám, csípőre tett kézzel.

 - Todoroki Shouto! Hogy képzelted, hogy sérülten, csak úgy eltűnsz a gyengélkedőről? Már majdnem értesítettem Aizawa senseit meg az igazgatót, hogy elvesztél.

 - Nagyon sajnálom, hogy csak úgy elsétáltam.- válaszoltam tömören lehajtott fejjel.

- Mond, még is mire volt ez jó? Így már lehet hogy a sérüléseid rosszabbodtak, lehet annyira, hogy ma nem tudsz menni Eboshi sensei óráira. Legalább mondj egy indokot miért tetted!

 - Tudom ez nem kifogás....de megígértem Tsukisinek, hogy hozok neki pudingot. Szegény kislánynak nagyon hiányzik az anyukája és gondoltam hogy örülne egy kis édességnek.- hadartam el egy szuszra.

- Tsukisima Toyának akartál...- ismételte el magában.- Jó rendben elfogadom.- sóhajtott fel- de sajnos a sok beteg miatt nincs időm megigazítani a kötéseidet...

- E..Ezért jöttem sensei, hogy ebben segítsek- szólalt meg végül Midoriya is.

-Óó, nagyon köszönöm. De ha valamiben segítenem kell, netalántán súlyosbodott Todoroki állapota, akkor mindenképp szólj!- sorolta Midoriyának.-... akkor gyertek rosszaságok! - tessékelt be minket, a már betegekkel és sérültekkel zsúfolt orvosi szobába, onnan pedig egy külön terembe, ahol helyezkedett el a rengeteg gyógyszer és orvosi eszköz.

- Midoriya, itt mindent megtalálsz- mutatott az egyik szekrény fiókjaira, majd hozzá tette...- nekem a másik szobában van dolgom, ezért rád bízom a továbbiakat. A pudingot meg bízd rám, Todoroki kedves.

 - Igenis!- vette fel a kötelességtudó és energia dús énjét Mido, én pedig engedelmesen bólintottam. Nemsokára csak ketten maradtunk, a sok orvosi gép társaságában. A fiú rögtön neki látott a probléma megoldásának, azaz fásliért és gézért kezdett el kutakodni az egyik fiókban.

- Addig amíg keresem a dolgokat, ülj fel az orvosi ágyra...- "parancsolta", anélkül hogy hátra nézett volna, én pedig szótlanul teljesítettem kérését. -... é..és v..vedd le a felsődet- tette hozzá bizonytalanul. Pár perc alatt fájdalmasan leküzdöttem magamról, a felső testemet borító ruhadarabot, és szomorúan nyugtáztam hogy eléggé felszakadtak a sebeim. Ezt az is bizonyítja, hogy számos helyen friss vér húzódott. Nem is vettem észre, mennyire össze van karistolva a bőröm, szinte minden centire jut egy kis vágás. Milyen képesség lehet, ami ehhez hasonló szörnyű nyomot hagy? Inkább kellene bérgyilkosnak hívnom azt az embert, mint kémnek! Ha nem lett volna kiskoromban ilyen, kemény kiképzésem, most halott lennék! Persze ezt nem fogom megköszönni annak a szemét szülőmnek, főleg hogy tudom lehet ő bérelte fel. Ki kell kérdeznem a dologról, sőt majd Recovery Girl-t is, hátha meg tud állapítani valamit a sérüléseimből, ami nyomra vezethetne.