Haikyuu!! with you [Haikyuu!! Oneshots]

Kenma × reader

Miattad...

Már egy hónapja hogy te vagy a Nekoma fiú röplabda csapatának menedzsere. Az első napokban kissé visszahúzódó voltál,féltél a fiúk rólad alkotott véleményétől. De egyhamar megszoktad a dolgokat és alkalmad nyílt jobban megismerni a fiúkat.

- (Név)-chaaan! - húzta el nevedet Kuroo.
- Igen?
- Állj meg,meg kell valamit beszélnünk.
Megálltál és érdeklődve néztél a hozzád közeledő fiúra. Mikor megállt előtted,sóhajtott egyet.
- Ma játszunk egy három-három elleni meccset. Utána azt terveztük,hogy elmegyünk egy kicsit szórakozni.
- Menjetek nyugodtan. De nekem ehhez mi közöm?- vontad fel a szemöldököd.
- Nincs kedved velünk jönni? Iszunk egy kicsit és dumálunk.
Meglepődötten néztél fel a sötét hajú fiúra,aki enyhén elmosolyodott.
- Hát...nem is tudom. - gondolkoztál.
Ezalatt a rövid idő alatt nagyon megkedvelted őket,ezer örömmel mentél volna. De attól tartottál,vajon az edző hogy fog rólad vélekedni ha megtudja hogy iszogatni jársz a csapat tagokkal? Nem tart majd elég komolynak.
- Na? - kérdezte.
- Figyelj,Kuroo-san..Nem vagyok biztos benne,hogy ez nekem annyira jót tenne.
- Csak jól érezzük magunkat. Lazulj egy kicsit te is!
- Hát jó. - mondtad ki a választ bizonytalanul.
Kuroo a válasz hallatán csak mosolygott egyet és visszament beszélgetni a többi sráccal.

🕑nap végén🕑

Elmentél megnézni az edzést órák után. A csapat ma is ügyes volt,sose veszik félvállról a dolgokat. Az edzés végeztével kimentél a torna teremből,ott vártál a többiekre. Kenma ért ki legelsőnek. Épp valamilyen játékkal játszott,fel se nézve a képernyőről.
- Jó volt a mai Kenma-san? - kérdezted kíváncsian.
- Mint a többi. Lev hamarosan megtanulja normálisan elütni a feladásaimat.
- Gyorsan tanul,nemde? - mosolyodtál el.
- Azt azért nem mondanám.
Halkan elkuncogtad magad,mire neki is egy apró mosoly szökött az arcára.
- Hallottam te is jössz.
- Igen,habár nem voltam biztos benne hogy jó ötlet.
- Én alapjába véve nem szívesen megyek. De a fiúk rávettek szóval beleegyeztem. Majd csak történik valami.
Erre már nem válaszoltál,mivel a többi fiú is jött kifele.

Vettetek pár üdítőt,a srácok valamelyike egy kis alkoholt is fogyasztott. Leültetek a bolt előtt és beszélgettetek. Elhangzott pár vicc,az edzésekről,a tanórákról néhány dolog és Lev kapott pár beszólást is de csak nevettek rajta mind. Te Kenma mellett ültél,aki kivételesen a kis eszköz nélkül ült és hallgatta a többieket.
- Jó volt a mai,fiúk! Köszönöm hogy meghívtatok! - mondtad miközben vidáman lóbáltad a lábaidat a levegőben.
- Nekem is tetszett. - mondta Kenma.
A többiek kissé meglepődtek,de örültek hogy a fiú is élvezte.

Hazafelemenet külön utakra vált mindenki. Te Kenmával indultál el az azonos irányban,mivel kiderült hogy igen közel laktok egymáshoz.
- (Név)-chan - mondta a szöszi.
- Igen?
- Miattad.
- Mit miattam? - néztél rá furcsállva.
- Miattad élveztem a mait. - mosolyodott el.
Elsőre nem is értetted,miről beszél majd mikor leesett,belepirultál a mondatába.
- De...hogy hogy? Nem csináltam... semmit... - mondtad.
- Sose voltál még velünk,de ma igen. Láttam,ahogy mosolyogsz és aranyosan nevetsz és jól érzed magad. És ezért.
A fejed felvette a paradicsom színét és némán néztél a fiúra. Rájöttél,hogy az eleinte még furának talált srác nagyon aranyos,akit talán jobban meg akarsz ismerni.
Az út végén megálltatok. Nem találtál szavakat,amivel elköszönj. Így csak adtál egy puszit a fiú arcára és integetve egy utolsót elindultál a saját házad felé. Még hátranézve láttad,ahogy meglepődve áll és elpirultan néz feléd.

...

Na ez lett volna az első kis sztorim. Remélem tetszett!^^