Haikyuu!! with you [Haikyuu!! Oneshots]

Goshiki × reader

Csak neked.

Már egy hónapja, hogy Goshiki megkérdezte tőled, hogy leszel e a barátnője te pedig igennel válaszoltál. Nagyon meglepte a válaszod, hisz mindig is azt az oldaladat mutatod, amelyik alig szólal meg, visszahúzódó és szerény. Viszont amikor megkérdezett, mosolyogva válaszoltál és megölelted. Már régóta tetszett neked, a pozitív kisugárzása és hogy keményen dolgozik azért hogy profi röpis lehessen. A csapattársai szerint nem kéne arra törekednie hogy menő legyen, viszont szerinted már is így az.

Épp a folyosón sétáltál, mikor szembekerültél az egyik harmadéves fiúval, aki nem valami kedves kommentel szólva arrébb lökött téged. Felszisszenve estél neki a falnak, de szótlanul tűrted.
- Jó lenne ha máskor odafigyelnél, hogy hova lépsz, szerényke... - morgott.
- Sa-Sajnálom. - válaszoltad halkan.
- Te ne sajnálj semmit, csak ne legyél vak! - emelte fel a hangját ingerülten. - A hozzád hasonló kislányok megjátsszák az ártatlant, de igazából ennek rohadt nagy ellentétük. Én nem hiszek a kis színjátékodnak... - közeledett feléd ökölbe szorított kezekkel.
Te rémülten hátráltál, mikor valaki eléd állt.
- Hagyd békén (Név)-chant! - jelentette ki.
- Mert ha nem,akkor mi lesz? Megmutatod, milyen menő vagy? - gúnyolódott.
- Menj innen és kész! Szállj le a barátnőmről! - húzta ki magát büszkén, mikor a mondat végére ért.
A srác agresszívan ellökte Goshikit és tovább ment.
- Eh... - fogta az arcát, ami kipirosodott.
- Jól vagy? - kérdezted halkan.
- Jól. És te? Ugye nem bántott? Ha igen, akkor utána megyek és...
- Jól vagyok,nyugi. Köszönöm, hogy megvédtél. - válaszoltad és adtál egy puszit az arcára,mire a fiú elvörösödött.
- Ni-nincsmit... - dadogta. - Tényleg! Ma lesz a nagy meccs! Ugye eljössz?
- Hát...nem tudom, én... nem vagyok olyan jó szurkolásban...
- Légysziiiii! - könyörgött. - Csak akkor fogok jól játszani, ha látlak!
- Rendben. Elmegyek. - sóhajtottál.
- Ezaz! Imádlak! - ölelt meg szorosan. - Mármint... Köszönöm. - húzódott el szégyenlősen.
Te csak elmosolyodtál és elmentél órára.

🕑órák után🕑

Idegesen készültél a meccsre. Úgy érezted, hogy jobban izgulsz mint azok akik játszani fognak. Összepakoltál minden kellő dolgot a táskádba és visszaindultál a sulihoz. A tornateremnél már sok ember összegyűlt, mindenki izgatottan várta az első szett kezdetét. Felsétáltál a nézőtérre, letetted magad mellé a táskát és leültél a padra. Pár perc után megjelent a Shiratorizawa csapata. A közönség feléljenzett és hangos tapsolásba kezdtek. Már készültél. Tisztában voltál vele, hogy barátod nem vár tőled sokat, már ismer annyira hogy tudja, te nem vagy az a lelkesedős fajta.

Tsutomu felnézett a nézőtérre és tekintetével próbált megkeresni téged. Már csak pár perc volt hátra és kezdték volna a játszmát, de ő nem talált téged. Ekkor kivetted táskádból a táblát és magad elé tartva elkiáltottad magad.
- Hajrá Shiratorizawa!
A játékosok odakapták fejüket, ekkor látták hogy a visszahúzódó lány hangját hallhatták. Barátod ledermedve nézett feléd. Te lelkesen mosolyogtál rá. Elolvasta a táblán levő szöveget, majd szemeibe könnyek gyűltek. A táblán egy kis szöveg állt:

Hajrá Goshiki!
A Shiratorizawa ásza!

- Látod, valaki mégis menőnek tart. - mondta mosolyogva Shirabu.
- A Shiratorizawa ásza... Wow. - nevetett Tendou. - Wakatoshi-kun, most már van egy igen komoly riválisod. - nézett rá, mire az illető halványan elmosolyodott.

A meccs lement, a ti csapatotok nyertesként távozhatott a pályáról. Lesiettél hozzájuk és a kapunál vártál. Amikor végeztek, mosolyogva sétáltál oda barátodhoz. Mikor meghallott téged, odafordult hozzád és boldogon kapott fel.
- Annyira köszönöm, emiatt tudtam csak játszani én megmondtam! - lelkesedett.
- Örülök, hogy boldog vagy. - nevettél.
- Annyira szeretlek! - nézett a szemedbe.
- Én is téged. - válaszoltad halkan és megcsókoltad.

...

Hát igen. Remélem tetszik!