Oikawa × reader | part 2

2.4K 127 4
                                    

A csók kíváncsiságból

Már egy hete hogy nem beszéltetek. Kerülted őt a folyosón,iskola után és előtt is. Össze voltál zavarodva és nem tudtad,mit tegyél. Lehet csak túlságosan nagy dobra verted az egészet.

Otthon ülve épp ebédeltetek. Anyukád készítette a vacsorát,ami annak ellenére hogy a kedvenced volt most nem kívántad.
- Kicsim,minden rendben? - kérdezte aggódva,amikor már 5 perce csak az evőpálcikát forgattad a tálban.
- Persze. Minden okés. - erőltettél magadra egy halvány mosolyt.
Igazából már nem bántott a dolog annyira,csak nem tudtad hogyan szólj ezek után újra Oikawához. Lehet,hogy bolondnak fog nézni. - gondoltad magadban.
- Egyél egy kicsit,üres gyomorral nem mehetsz sehová. - mondta anyukád és kivitte az üres tálakat.
Ettél egy kicsit,majd felmentél a szobádba és elővetted a telefonod. Írni akartál neki.
- Hogy kezdjek bele...? - gondolkodtál magadban. - Megvan.
Elkezdtél képelni:
Szia Tooru... Sajnálom a múlt hetit,én tényleg elszúrtam...
- Áhh,ez nem lesz jó. - törölted ki.
Kedves Oikawa! Megbántam a legutóbb történteket,kérlek bocsáss meg...
- Jézusom,mintha egy rajongója lennék! - törölted ki újra a begépelt sorokat. - Ide valami más kell...
Ekkor üzeneted érkezett.

Tooru🤪❤: Szia (Név)-chan. Találkozhatnánk ma,vagyis szombaton a közeli parkban? Délután 5kor várlak.

Kissé megijedve olvastad el újra és újra a sorokat,míg leesett hogy te ma igenis beszélni fogsz vele. Már csak meg kell tervezned,hogy mi mondasz. Ah,nem...francba! A szívedből kell beszélned,elvégre a sok tervszerű gondolatod miatt lett ez az egész. - mondtad magadba.

🕑délután🕑

Megvártad a négy órát és lekezdtél készülődni. Kimosva,összehajtogatva eltetted a táskádba a még tőle kapott ruhadarabokat,felvettél egy fekete testnadrágot és egy [Kedvenc szín] színű pulcsit és már indulhattál is. Hajadat csak átfésülted és felvetted a sportcipődet.

Elsétáltál a megbeszélt helyre. Oikawa már ott várt. Mikor odasétáltál,tőle pár méterre megálltál.
- Szia.
- Szia (Becenév)-chan. - nézett fel rád és enyhén elmosolyodott.
Már ez az egy kis dolog is megmelengette a szíved és a bűntudat újra előtört benned.
- Miről szerettél volna beszélni?
Ő sóhajtott egyet és belekezdett.
- Sajnálom azt,ami történt. Én csak...azt hittem ez okés lesz,de csak problémát okoztam. Biztos nem tőlem akartad kapni,elvégre ez volt az első alkalmad. Idióta voltam én-
Arcodról elkezdtek folyni a könnyek. Magadat hibáztattad az egészért,de ő mégis úgy gondolta hogy ő tehet mindenről. Annyira szereted őt,soha nem tudnád elengedni. Mert mindenki csak azt a csábos vagány srácot ismeri, amit nap mint nap mutat,és szinte alig ismerhetik azt a bolond és őszinte énjét,amit te annyira megszerettél.
- Nem veled van a baj,Tooru... - mosolyogtál rá könnyes arccal.
- Tessék? - döntötte oldalra a fejét.
- Tőled akartam kapni az első csókom,baka! - nevettél. - Csak álomvilágban éltem és azt hittem hogy majd úgy lesz mint a filmekben.
- Hát...ha már így esett,én valóra váltom neked,ha kell. - mondta és óvatosan megfogta a kezed.
Te csak elpirultan mosolyogtál, hisz már semmi se számított neked,csak az hogy vele legyél.

A naplemente vöröses színűre festette az eget,a szellő játékosan fújta a hajadat. Oikawa közelebb lépett hozzád és odahajolva egymáshoz értek ajkaitok. Becsukott szemmel viszonoztad és elmélyítetted a csókot. Nyugodt voltál...És tényleg megtörtént az,amit szerettél volna. Megkaptad a legeslegszebb pillanatot,amit valaha is akartál.

Mikor elváltatok csak mélyen egymás szemeibe néztetek. Mindketten boldogok voltatok.
- (Név)-chan,leszel a barátnőm? - kérdezte.
- Még jó hogy leszek! - válaszoltad mosolyogva és odabújtál hozzá.

...

Úgy érzem,kicsit elrontottam ezt a részt,mivel Oikawa nem a legeslegkedvencem de azért remélem tetszik! 😅❤ Továbbá lehet rövid lett :/

Haikyuu!! with you [Haikyuu!! Oneshots]Donde viven las historias. Descúbrelo ahora