Haikyuu!! with you [Haikyuu!! Oneshots]

Bokuto × reader

Bagolykám

A mai nap...túlságosan is forgalmas lesz. El kell menned korrepetálásra majd a fiúk edzésére, végül haza kitakarítani mert estére vendéget vársz. Ha ez sikerül, egy hős vagy. - gondoltad magadban.

Utolsó órán szerencsére helyettesítés volt, így nyugodtan foglalhattad el magad. Fejedet letetted a padra és az ablak felé fordulva pihentél, élvezve a Nap meleg sugarait arcodon. Épp azon gondolkodtál, hogy legjobb barátod mit csinálhat, mikor másik kedves barátod szólított meg.
- Leülhetek? - kérdezte Akaashi.
- Persze. - fordultál oda hozzá.
- Te is unatkozol,mi?
- Igen. De örülök is, mert tudok egy kicsit pihenni, mielőtt rám szakadna az ég. - sóhajtottál még mindig az asztalon felve. 
- Miért is? - kérdezte.
- Még mennem kell korrepetálásra, mert abszolút nem értem az egész anyagot matekból, utána megnézem az edzéseteket. Ezután pedig haza kell mennem takarítani.
- Akkor húzós délutánod lesz. - dőlt le melléd.
- Igen.
- Ha akarod, én tudok segíteni matekban.
- Nem kell, köszi. Bokuto azt mondta -
- Ha Bokuto matekról beszélt, akkor te azzal már nem érsz sokat.
Erre csak felnevettél, mivel tudtad hogy igaza van fiúnak.
- De miattam nem kell sokáig maradnod.
Ekkor megszólalt a csengő, jelezve az óra végét. A többi diák összeszedte cuccait és kisétált a teremből.
- Ugyan,nem tesz semmit. Addig se kell Bokuto -
- Ki szólított? - lépett be az említett.
- Nem kellett volna megszólalnom.
- Hát nem. - nevettél.
- Naaa, most mi van? Nem is hiányoztam? - jött oda hozzátok tettetett szomorúsággal.
- De, nagyon. - forgattad a szemed.
- Idehozom a táskám és kezdhetjük is a matekot. - mondta Akaashi és felállt.
- (Név)-chaaan. - nyújtotta el neved Bokuto.
- Mit akarsz, baka? - kérdezted.
- Hé, nem vagyok baka! De ugye tényleg hiányoztam?
- Hmmm...Nem. - válaszoltad gonosz mosollyal.
- Na megállj! - szaladt oda hozzád és kikapva a padból felvett a vállára.
- Eressz el! - nevettél a hátát ütögetve.
- Addig nem, amíg...
- Jó, jó! Hiányoztál! Most már tegyél le.
Erre szót fogadva elengedett.
- Lökött vagy. - ütötted karon. - Most pedig hagyj minket.
Leültél, Akaashi eléd te pedig elővetted a füzeted és ránéztél.
- Kezdhetjük. - mosolyogtál.
Ő elkezdte az elejétől magyarázni a tananyagot,míg te figyelmesen hallgattad. Bokuto némán nézett rátok, valószínű nem értette miről is beszéltek. Pár perc után megszólalt.
- (Név)-chan... - szólt halkan.
- Mit szeretnél?
- Nem úgy volt, hogy én foglak tanítani? - kérdezte kissé szomorkásan.
- Akaashi szerint te nem vagy jó matekból. - néztél rá.
- De jó vagyok matekból... valamennyire.
- Bokuto-san, csak kettesben akartál lenni (Név)-channal, viszont neki most fontos a tanulás. - magyarázta Akaashi.
- Mi?! Ez nem igaz! - kiáltotta vörös fejjel.
Te visszavezetted a tekinteted a tankönyve és elkezdted csinálni az első feladatot figyelmen kívül hagyva a melletted álló fiú halandzsázását.

Egy óra múlva már érthetővé vált számodra a matematika, így megkönnyebbülve pakoltad el könyveidet és füzeteidet a táskádba. Ezidő alatt Bokuto ledőlt az egyik padra és elaludt.

Mikor végeztél a pakolással, odasétáltál a padhoz és lehajoltál. Arcod Bokuto alvó fejével egyvonalban volt.
- Baka-kun. - suttogtad neki.
- Nem vagyok baka. - dünnyögte álmosan. - És ki ez?
Fejét a hang irányába fordította, ekkor látta hogy a te arcod pár centiméterre van az övétől. Elpirulva pattant fel a székről.
- Ébren vagyok! - húzta ki magát gyorsan.
- Gyertek már. - szólt Akaashi.
- Én még elmegyek az automatához. - válaszoltad és kiindultál a teremből.
- Nemár, (Név)-chan! - nyafogott Bokuto. - Minek?
- Mivel ma még nem ettem és mindjárt éhen halok! - morogtad.
- Majd adok a kajámból, nagy gyere. - fogta meg a karod és már el is sietett veled a tornateremhez.