Haikyuu!! with you [Haikyuu!! Oneshots]

Satori × Ushijima's sister

Kis üzenet

- Nii-chan! - kiáltoztál bátyádnak.
- Igen? - jött a szobájából.
- Valami legjobb barátod keres vagy ki. - mutattál a kezedben lévő telefonra.
Ő elvette tőled és beleszólt.
- Szia Ushijima! - köszönt az illető.
- Szia Tendou. Mit szeretnél?
- Csak érdeklődöm felőled. Mizu? Jössz ma edzésre?
- Megyek.
- Akkor jó. És ki volt ez az aranyos kis hang,aki elsőnek szólt a telefonba?
- A húgom.
- Nem is meséltél még róla!
- Nem kérdezted.
- Ez is igaz.

Ezidő alatt te elmentél a konyhába valami nasiért. Nem voltál a sportos fajta,inkább az aki szeretett bekuckózni a TV elé és egy kis édesség kíséretében sorozatot nézett.
- Ah. - kaptál a lábadhoz. - Már megint begörcsölt. Franc...
- (Név), jól vagy? - kérdezte Ushijima.
- Igen,csak megint fáj a lábam.
- Ha egy kicsit többet mozognál,ez nem fordulna elő. - hajolt le melléd és segített összeszedni a leesett chipset.
- Szoktam mozogni! Csak nem a kedvenc elfoglaltságom.
- De lehetne az.
- De nem az!
- Kislányom,ne veszekedj a bátyáddal! Igaza van,kéne valamit sportolnod. - jött be anyukátok.
- Pff... - vontad meg a vállad morogva és bementél a szobádba.
- Ushijima,kérhetek tőled valamit?
- Igen,anya.
- Röpiznél néha egy kicsit vele? Nem muszáj elvinni edzésre,csak a kertben vagy valahol. Játsz egy kicsit vele. 16 éves,ekkor már szinte minden lány csinál valami hobbit,csak ő nem.
- Ha lesz időm,akkor játszok majd vele.
- Köszönöm,édesem. - azzal megpuszilta bátyád arcát és elment a nappaliba.
- Hallottam mindent és úgy beszéltetek,mintha el is hinnétek hogy ki fogok mozdulni! - kiabáltad a szobádból majd gonoszan felnevettél.
- Nem hagyom,hogy egész életedben a szobádban punnyadj,kisasszony! - kiáltotta vissza anyukád.
Erre már nem válaszoltál,csak felhangosítottad a TV-t és elkezdted nézni a kedvenc sorozatod.

Másnap fáradtan keltél ki az ágyból.
- Hány óra van? - kérdezted magadtól álmosan,majd az órára néztél. - Már is 11 óra?!
Összeszedtél néhány kényelmes ruhát és a fürdőbe indultál. Ekkor labdapattogást hallottál.
- Nii-chan mégis mi a jó égért gyakorol ilyen korán?! - morogtad.
Elvégezted a fürdőszobában a reggeli rutinod és a konyhába sétáltál. Leültél reggelizni, amikor majdnem szívrohamot kaptál.
- Szia. - köszönt valaki a hátad mögül,mire egy hatalmasat sikítottál.
- Mi a francot keresel a lakásunkban és ki vagy te? - kiabáltad.
- Szóval nem ismered fel a hangom? Tendou vagyok. Te pedig gondolom (Név). - nyújtotta a kezét,hogy felsegítsen.
- Ja,a bátyám haverja. Nekem már nem kell bemutatkoznom. - álltál fel. - Aú!
- Valami baj van? - kérdezte.
- Csak...folyton fáj a lábam. Majd elmúlik.
- Szoktál te eleget mozogni?
- Te most azt mondod,hogy dagadt vagyok?! - emelted fel a hangod.
- Nem,nem. Egy szóval nem mondtam. Én csak azt mondom, hogy szerintem keveset mozdulsz ki otthonról.
- Mozgok én eleget,neked meg semmi közöd hozzá.
- Tendou,nem folytatjuk? - jött be Ushijima.
- De,megyek is.
- Kint leszünk,ha akarsz gyere te is. - mondta és kacsintott egyet.
- Heh? - mondtad elpirulva.
Már olyannyira elszigetelődtél az emberektől,hogy szokatlan volt számodra egy szimpla kacsintás is.

Fél óra múlva kisétáltál a fiúkhoz. Épp gyakoroltak.
- He-heló. - intettél tudatva érkezésedet. Zavarban érezted magad,mivel egy testhez simuló ujjatlan és egy rövidnadrág volt rajtad,mert terveztél beállni hozzájuk.
- Ahhoz képest,hogy nem sportol igen jól néz ki a húgod, Wakatoshi-kun. - nézett végig rajtad Tendou,mire elvörösödtél.
- Te elmondtad neki? - kérdezted morcosan Ushijimától.
- Igen.
- Hát márpedig most mozogni terveztem. - húztad ki magad, mintha ez egy nagy dolog lenne.
- Be akarsz állni hozzánk?
- Igen.
A tesód intett,te pedig odasétáltál. A kezedbe adta a labdát,hogy üsd el.
- Nem ütök jól úgy semmilyen formában se szóval előre bocsánat. - jelentetted ki és Satorinak passzoltad a labdát.
- Tartsd kicsit kijjebb a karod belső részét. - utasított testvéred.
Te szót fogadtál és az újabb ütés sokkal jobban sikerült,mint gondoltad. Több technikát is kipróbáltál és egyre inkább érdekelt ez a sportág.
- Mindjárt jövök. - szolt Ushijima.
Mindketten bólintottatok a vöröskével és megálltatok. Elgondolkoztál egy percre,majd megszólaltál.
- Tendou-san?
- Igen?
- Hogy kell fogadni? - döntötted oldalra a fejed.
- Gyere ide és megmutatom.

Odamentél és átnyújtottad neki a labdát. Elmagyarázta a feladás és a fogadás menetét és a különböző módokat,amit te kíváncsian hallgattál végig.
- Próbáld meg. Én feladom a labdát,te pedig elütöd.
Kissé idegesen,de nekifutottál és egy nagyot ugorva elütötted a labdát. Mikor földet értél, csodálkozva néztél a melletted álló fiúra.
- Jól csináltam? - kérdezted.
- Jól hát! Ügyes vagy! - ment oda hozzád és adott egy fejsimit neked, amit te nevetve tűrtél.
- Valamiről lemaradtam? - sétált hozzátok bátyád.
- A húgod egy kis tehetség. - nevetett Satori.
- Ha nem lennél ilyen lusta... - kezdett neki.
- Nem vagyok lusta! - puffogtál.

Nap végén fáradtan sétáltatok be a nappaliba. Szerencsére volt limonádé a hűtőben, így megkönnyebbülve kortyolhattatok bele a hűsítő italba. Még egy kicsit beszélgetettek, majd Tendou hazament. Ushijima elment átöltözni és lezuhanyozni, míg te az étkezőben vártad hogy végezzen. Épp egy újabb pohár innivalót készültél meginni, mikor észrevettél egy cetlit az asztalon. Furcsállva vetted a kezedbe és elolvastad a rajta található írást.

"Jó volt a mai nap. Ha
benne lennél egy taliban:
(telefonszám) "

Elpirulva, de mosolyogva tartottad kezedben a papír darabot és sietve a szobádba mentél,de ezúttal nem sorozatot nézni (Nem félreérteni!).

...

Ez hoztam össze a mai nap során. Nem sikerült valami jól szerintem, de remélem azért valakinek elnyerte a tetszését!