Dance Lesson!-YOONSEOK-SOPE |BEFEJEZETT|

6.rész

Yoongi szemszög:

-Szia kincsem.-köszöntött anyám.

-Anya, ő mit keres itt?

-Neked is szia, Yoongi.-köszönt Hoseok

-Mi van köztetek anya?-fordultam kétségbeesetten szülőm felé.

-Jajj szívem, Hoseok a kettővel távolabbi szomszédom.-mondtam engem pedig egyfajta megnyugvás fogott el. Hiszen ki ne lenne az amikor kiderül, hogy szeretett szülője nem egy tőle sokkal fiatalabbal van együtt aki ráadásul a fia tanára is. Emiatt nyugodtam meg nem? De.

-De akkor is mit keres itt Jung tanár?-néztem rá ujjaimmal is a személyre mutatva.

-Át hívtam vacsorázni mivel olyan sok mindenben szokott nekem segíteni. De neked mióta is a tanárod kicsim?-nézett rám anya.

-Ohh, Sunmi erre én válaszolnék.-mosolygott.-Én lettem Yoongi-ék tánctanára aki a szalagavató táncot tanítja be nekik. Yoongi!-fordult felém-Ha már így alakult, hogy ismerem anyukádat akkor tegezz nyugodtan.-majd pont....

-Én..-kezdtem volna bele de anya nem bírta ki, hogy ne szólaljon meg.

-Kincsem, igaz keringőzni is fogsz?-nézett rám boci szemekkel.

-Nem jelentkeztem...-hajtottam le a fejem.

-Hoseok van még rá lehetőség, hogy Yoongit berakd?-nézett a barna hajúra anyám kérlelő pillantásokkal.

-Természetesen amúgy sincs meg még a megfelelő létszám.

-Remek, ha pedig bármi baj van az én kis manómmal szólj csak nyugodtan.-húzott magához közelebb anya.

-Úgy lesz.-mosolyodott el pimaszul.

Én inkább meg sem próbáltam bele szolni, legyen ahogy anya szeretné viszont így meg kell próbálnom mindenképp viselkedni az óráin mert ha köp anyának akkor aztán szidást kapok. A csevegés befejeztével leültünk vacsorázni.

-És hogy megy az iskola?-kérdezte az egyetlen női tag a házban.

-Egész jól anya, csak nehéz kelni.-mondtam miközben még egy falatot tömtem magamba anya fincsi ételéből.

-Van valami lány a láthatáron?-kérdezte egy sejtelmes mosollyal az arcán.

-Nincs anya.-sóhajtottam.-Kerülnek mintha valami betegségem lenne.

-Majd lesz valakid kicsim ne izgulj.-simogatta meg karomat.

-És te Hoseok? Hogy állsz a nőkkel?

-Tudod Sunmi.-nyelte le a falatot ami a szájában volt-Az én korosztályomban nem olyan egyszerű ez. Szerintem csúnya lehetek ez itt a baj. Akkor látnak meg csak amikor a barátaim körülöttem vannak.-húzta el száját.

-Nem vagy csúnya.-mondtam majd rögtön észbe is kapva folytattam.-Mármint nem vagy az hiszen az osztályból minden lány oda van érted.

-Na látod, neked is eljön majd az időd drága Hoseok. Lehet, hogy csak te nem veszed észre az illetőt.-mondta anya.

Anya nem firtatta tovább semmiről sem a kérdezősködést. Vacsora befejeztével segítettünk anyának elpakolni az asztalról a tálakat majd a mosogatásban is segítségére siettünk. Anya mosogatott én öblítettem Hoseok pedig eltörölte, amire amúgy semmi szükség nem lett volna...Már csak két tányér lett volna amikor is a semmi előjel nélkül leszakadt az ég. Erőteljesen elkezdett szakadni az eső majd a szél is elkezdett fújni amíg végül villámok és dörgések sokasága is előkerült. Egy hatalmas dörgés kíséretében pedig elment az áram. Hirtelen megijedtem a kettős hatástól és a legközelebbi kézre szorítottam rá.