Hoseok szemszög:
Nem hazudok, isteni kaját dobtunk össze. Egész jó párost alkotnánk mi ketten, már csak neki kéne észre vennie. Az érzéseim felé kezdenek tiszták lenni, imádom, hogy bármikor képes beszolni, azt is imádom amikor elpirul valamin, olyankor a legédesebb. Lehet, hogy nem régóta ismerem, az is lehet, hogy csak egy kisebb vonzalom vagy esetleg fellángolás de akkor is. Hiszem, hogy lehet ennél még mélyebb is. Nem kellett sokat gondolkodnom azon, hogy mit is érzek iránta vagy mi az-az érzés amikor elmosolyodik vagy boldog és a szívem boldogságában másodpercenként gyorsabban és többet ver a szokásosnál. Tudom, hiszen ugyan ezt éreztem az exem-nél is, szerettem, nagyon is.
Miután megettük mindketten a kiszedett adagot én csomagoltam el egy ételesbe még neki majd haza kísérve átnyújtottam neki.
-Oh..köszönöm, de erre semmi szükség nem lett volna.-mondta egy halvány mosollyal az arcán.
-Csak fogadd el, majd jövök éjjel.
-Rendben de csak halkan. Tudod mit, inkább add a telód megadom a számom és majd írj vagy valami, nehogy felkeltsük anyát.-mondta majd nyújtotta is mancsait telefonomért.
-Legyen.-mosolyogva adtam át majd végignéztem, ahogy beírja számát a telefonomba és megcsörgeti magát.
-Hát akkor szia.-mondta majd válaszomat meg sem várva zárta rám az ajtót.
-Szia.-mosolyogva ráztam a fejem és indultam el vissza saját lakásomba.
***
Az éjszakai műveletünk miszerint elhozzuk Yoongi maradék cuccát zavartalanul ment. Féltettem, nehogy közben össze találkozzunk az apjával szóval a lehető legcsendesebben oldottuk meg az egész pakolást.
Amikor haza vittem még segítettem neki felvinni a szobájába.
-Kérsz valamit inni?-kérdezte meg amikor leraktam az utolsó dobozt amiben a könyvei voltak.
-Elfogadok valamit ami jó hideg.-mosolyogtam, majd leinudltunk a konyhába.
-Na lássuk csak, van ice tea ami barackos, baracklé, víz, kóla.-nézett rám.
-Akkor teát kérek.-mondtam majd már elő is kapott egy poharat és elkezdte kitölteni.
-Köszönöm, hogy segítettél nekem.-mondta nekem lehajtott fejjel.
-Ugyan.-böktem meg az orrát mire felkapta rám a fejét.-Ne legyél ilyen.-mosolyogtam rá.
-Nem akartam, hogy tudj erről az egészről.-húzta el a száját.
-Yoongi én a barátomnak tatalak téged szeretném ha te is annak tartanál, és ha bármi van én itt leszel, ráadásul szó szerint hiszen szint itt lakom a szomszédotokban.-nevettem el a végét amit ő megmosolygott, végszóra pedig bejött az édesanyja.
-Hát ti?-nézett ránk meglepődve.
-Elhoztuk a többi cuccát ami még ott maradt Yoonginak.-néztem rá.
-Úgy látom a falnak beszéltem délután, na mindegy.-mondta majd öntött magának egy pohár vizet és leül Yoongi mellé. -Jut eszembe, Yoongi nem akarsz hétvégén elmenni öltönyt meg ilyesmit venni a szalagavatóra? Mármint tudom hogy van ilyen ruhátok amit a szalagtűzésnél hordtok meg majd a ballagáson, d vehetnél egyet a keringőhöz is.-mosolygott a fiára.
-Nem akarom, hogy erre költsd a pénzedet anya.
-Ugyan kincsem, ne gondolkodj a pénzen, könnyen jön és könnyen megy.-simogatta kezét.
YOU ARE READING
Dance Lesson!-YOONSEOK-SOPE |BEFEJEZETT|
FanfictionBEFEJEZETT ------------ Yoongi-17 éves végzős gimnazista Hoseok-23 éves tánctanár Vajon ez a két ember, hogyan is fog találkozni? Lehet több közöttük bármi is? Ha szereted a Sope shippet kezd el olvasni. ❤️❤️ 2020.04.28.-2020.12.06.