Dance Lesson!-YOONSEOK-SOPE |BEFEJEZETT|

34.rész

Hoseok szemszög:

Amikor leértünk a konyhába, Yoongi anyukája mosolygott ránk, kezében két bögrével.

-Gondoltam te is innál egy jó forró teát Yoongi.-tette le az asztalra majd el is ment.

-Nos, amíg kihűlnek kicsit a teák addig melegítek meg valami kaját.-fordult a hűtő felé.-Mit szeretnél enni? Van-

-Azt amit te csináltál.-mosolyogtam rá miközben hátát bámultam.-De csak akkor eszek ha te is eszel velem.-mondtam, maga biztosan.

-Rendben, akkor spagettit fogunk enni.-vette is ki a lábast majd letéve, tányérokért nyúlt.

Miután elfogyasztottuk a vacsorát, felöltöztünk a babámmal és szóltunk anyukának, hogy majd jövünk.

Mikor beléptünk az én házamba az ajtó előtt már YaNan várt rám. Gyorsan lehúztama cipőmet a kabátomat is ledobtam majd gyorsan felkaptam az ölembe.

-Szia szerelmem!-dörgölőztem buksimmal az ő buksijának.

-Na, menj innen, most én jövök!-vette el rögtön tőlem a cicát az  én másik cicám. Jót mosolyogva rajtuk elindultam megkeresni YaNan pórázát.

Beérve a nappaliba a elvettem a dohányzó asztal alsó részéről a nyakörvet és máris indultam vissza hozzájuk. El sem értem odáig ugyanis megláttam Yoongi formás fenekét a konyhában miközben hajol lefelé.

-Mit csinálsz?-léptem közelebb hozzá.

-Adtam a szerelemünknek inni.-fordúlt felém édes mosollyal az arcán.

-A szerelmünk gyümölcse, igaz?-kérdeztem miközben édes arcára simítottam. Rögtön zavarba jött, arca elpirult és még le is dermedt. Nincsen nála édesebb.

-Ne-nevezhetjük így is.-bújt el mellkasomba.

-Na menjünk kincsem mielőtt ránk sötétedik teljesen.-Simogattam meg karját.

YaNanra gyorsan rá raktam a hámot és felvettük vissza a cipőinket.

-Voltál ma a suliban tanítani?-fogta meg a kezemet Yoongi amikor kiléptünk az utcára.

-Eszemben sincsen addig menni ameddig te ott nem vagy.-ráztam meg a fejem.-Tiszta unalmas lenne. Akkor élvezem csak amikor ott vagy!-löktem meg vállammal.

-Bolond vagy, igaz tudod?-mosolygott rám széles mosolyával.

-Tudom, a te bolondod. Megbolondítasz!-nevetem el magam.

-Most amúgy hova is tartunk?-fordul felém kiváncsi tekintetével.

-Hmm..igazából van egy kutya park, oda szoktunk néha menni amikor nincsenek sokan nehogy megijedjen YaNan. Megnézzük mennyien vannak most?-kérdeztem miközben már le is fordultam az utcára.

-Legyen.-bólintott.

-Mit tervezel a holnapi napra?-kérdeztem meg miközben már a park bejáratánál álltunk.

-El akarok menni venni pár darab ruhát dèlelőtt.-nézett ő is körbe.-Szerintem nyugodtan bemehetünk.

-Oh, sajnos nem tudok veled menni.-biggyesztettem le ajkaimat.-Kora reggel már be kell mennem, mert hétfőn verseny.

-Ne aggódj meg leszek.-bökte meg az oldalamat mosolyogva.

***

-Elfáradtam!-dőlt le a kanapéra Yoongi miközben lecsukta szemeit is karjával pedig el is takarta, hogy ne zavarja a szemét a fény.

-Hümm.-bólogattam még ha nem is látta. -Akkor itt alszol velem?-léptem hozzá közelebb.

Nem válaszolt csak szuszogott. A kanapé egyik feléhez léptem ahol a szerelmem aranyos feje helyezkedett el és közel hajoltam hozzá.

-Yoongi!-szólongattam. -Ha nem kelsz fel tényleg felviszlek a szobámba.-erre sem válaszolt csak hümmögött. -Legyen!-mondtam majd már mellé is léptem és mennyasszony pózba felkapva kaptam az ölembe.

Szemei rögtön kinyíltak és kajával át karolta a nyakamat, hogy le ne essen.

-Tegyél le Jung!-szólt rám erélyesen miközben aranyos mérges fejet vágott. Természetesen csak jót kuncogtam rajta.

-Én előre szóltam!-rántottam meg a vállamat mosolyogva.

Amikor beértünk a szobámban és rá dobtam finoman az ágyra. Fölémászva bújtam nyakába miközben derekánál öleltem.

-Na~ ne duzzogj!-kuncogtam el magam a nyakába. Tettemre pedig eléreztem, hogy teste megremegett.

-Ha-Hagyj!-szólalt meg, meg-meg akadozva szavában.

-Akkor b terv.-mondtam majd ajkaira hajoltam.

Lassan kezdtem el csókolni ajkait amit elsőnek nem viszonzott de rövid időn belül beadta a derekát és ő is elkezdte mozgatni ajkait. Egy idő után gyorsítottunk a tempón és már nyelveink is részt vettek a tevékenységben.
Édes csókjának minden egyes pillanatát kiélveztem. Lassan elkezdtem oldalát is simogatni, mire ő kezeit a hajamba vezette és úgy húzott jobban magára.

Éreztem ha ezt így folytatjuk nem fogok tudni leállni és félek, hogy Yoongi még nem szeretné ha megtörténne.

Ahogy simogattam derekát és oldalát pólója véletlenül felcsúszott így kezeim hozzá értek bőréhez mire egész teste kisebbet remeget, ez pedig észhez térített.

-Ne haragudj!-húzódtam el tőle.-Ha most nem hagyjuk abba félek nem fogok tudni leállni....-mondtam el neki aggodalmaimat miközben ő is felült.

-Semmi gond!-mosolyodott el.-Élveztem de valóban tényleg kicsit még korainak tartom. Te ne haragudj!-hajtotta le fejèt mire egy kisebb mosoly jelent meg az arcomon.

-Várok rád ameddig csak kell!-simított arcára majd felemelve fejét egy ártatlan puszit hintettem ajkaira.

-Akkor én most megyek, rendben?-kérdezte tőlem pirulva.

-Persze, hogy rendben.-simogattam meg édes puha arcát. -Haza kísérlek.-mondtam majd kezét megfogva indultunk el.

______________________
Tudom szörnyű ember vagyok de ígérem, hogy a héten még jön rész és azt is, hogy a következő nem lesz ennyire unalmas.
Szép napot!❤️