Hoseok szemszög:
Már alig vártam, hogy Yoongi órája végre véget érjen. Minden 5 percben ránéztem a telefonomra, hogy mennyi idő telt el azóta mióta megnéztem. Az idő olyan lassan telt el. Yoongi pedig már nagyon is hiányzott. Tegnap is fantasztikusan éreztem magam vele, megpróbálok majd minél több programot összehozni kettőnk számára. Lassan akarok haladni az én kis szívecskémmel nehogy elijesszem, pedig már nagyon vágyom édes csókjára.
Lassan fél három szóval már biztosan úton van ide.
-Mi olyan szórakoztató?-jött közelebb Jimin. Épp a táncteremben vagyok a csoport pedig szüneten van.
-Nemsokára jön Yoongi.-tapsikoltam boldogságomban.
-Mindent értek.-neveti el magát.-Terveztek mára valamit?-huzogatta a szemöldökét.
-Ne perverzkegy Jimin, lassan szeretnék vele haladni.-mondtam komolyan miközben megejtettem és finom mosolyt.
-Jólvan akkor.-hallgat el.-Annyira de annyira unalmas ez a nap?-sóhajtja el magát miközben helyet foglal a földön.
-Miért nem vagy a saját csoportoddal és tartasz nekik órát?-nézek rá értetlenül.
-Mivel nincs jelenleg beosztva hozzám osztály, majd legközelebb négykor fognak jönni általános iskolások akiknek a sulis bálra kell keringőt tanítanom.-dorzsöli nadtágját.
-Hm...azért az is valami. Miért nem mész addig kajálni vagy valami?
-Te most le akarsz engem rázni?-emeli rám tekintetét, ball szemöldökét pedig felhúzza.
-Dehogy is, én csak próbálok segíteni abban, hogy ne unatkozz te nagyokos.-kuncogom el magam.
-Sziasztok!-hallok meg egy nagyon ismerős hangot majd annak irányába is kapom fejem, arcomon pedig a hatalmas mosoly meg is jelenik.
Elindulok Yoongi elé, majd elé érve kitárom a karomat amit ő szívesen fogad így egy kellemes és szerelmes ölelésben részesülök.
-Hiányoztál!-suttogtam fülébe és erősebben kezdtem el magamhoz szorítani.
-Te is nekem, de kicsit lazíts a szorításon mert, megfulladok.-ütögette meg a hátamat.
-Hogy telt a napod? Fáradt vagy? Éhes vagy? Menjünk el enni?-fogtam meg a kezét.
-Nyugi tigris. Egyszerre csak egy kérdés.-nevette el magát.-Elment, kicsit, kicsit, nem szükséges.
-Ugy látom jobb ha magatokra hagylak.-jött oda hozzánk Jimin.
-Szia Jimin.-köszön neki Yoongi mire Jimin bólint egyet.-Nem szükséges elmenned.-mosolyogja.
-Ahh nem akarom látni a nyáladzásotokat és, hogy egymás szájában matattok.-mondja lazán mire Yoongi pirosas arccal néz Chim-re.
-Mi-mi még nem...Nem csókolóztunk.-mondta halkan a végét a szépségem. Miért érzem azt, hogy ez egy kicsit rosszul esik neki? Én azt hittem nem akarja még...
-Oh..az, az úgy más. Ez esetben maradok ha nem gond.
-Meddig vagy?-fordul felém Yoongi.
-Nemsokáig.-mosolygok rá miközben arcára simítok. –Amint vissza jöttek szünetről a tagok, még elpróbáljuk párszor a táncot aztán mehetünk. Addig gyere ülj le.-vezettem oda a székhez amit előre oda készítettem neki, hogy ne kelljen sem a padlón ülnie sem pedig állnia.
Amíg vártuk a csoportom tagjainak az érkezését egész hétköznap dolgokról kezdtünk el beszélgetni, olyanokról amikbe természetesen Jimin is bele tud csatlakozni. Nem tudom miért de az idő olyan gyorsan telik amikor Yoongi a közelemben van. Alig telhetett el pár perc vele és már itt volt a csoport, bezzeg amikor nincsen itt és várok rá minden perc egy év.
YOU ARE READING
Dance Lesson!-YOONSEOK-SOPE |BEFEJEZETT|
FanfictionBEFEJEZETT ------------ Yoongi-17 éves végzős gimnazista Hoseok-23 éves tánctanár Vajon ez a két ember, hogyan is fog találkozni? Lehet több közöttük bármi is? Ha szereted a Sope shippet kezd el olvasni. ❤️❤️ 2020.04.28.-2020.12.06.