Eltitkolt Érzelmek ✨

36. rész

- Hogy mi? – néztem fel Dhiora elképedve – Mi.. miért van Ricsi exe Patrikkal..?
- Fu, baszki, ebből nagyon nagy balhé lesz – beszélt magába idegesen – Ne szólj semmit, és nehogy utánam gyere – nyitotta ki végül az ajtót, ami hangosan kattant, majd kisétált rajta.

Csak összezavarodva bólintottam, majd figyeltem Dhiot, ahogy kimegy a szobámból, résnyire nyitva hagyva az ajtót. Természetesen azonnal oda is siettem, hogy minél többet hallhassak a történésekből.

Nem sokra rá, hangos káromkodásokra lettem figyelmes. Nyilvánvalóan nem számítottak rá, hogy más is van itt rajtuk kívül.

Francba, alig hallok valamit – mérgelődtem magamban – muszáj kimennem hozájuk.. – döntöttem el.

Minden bátorságomat összeszedve, lábujjhegyen, falnak simulva indultam meg a nappali irányába. Szerencsére pont adott annyi takarást a válaszfal, hogy ne vehessenek észre Dhioék.

Meg kikérem magamnak, miért is ne jöhetnék ki hozzájuk? Miért hiszi azt Dhio, hogy semmi nem tartozik rám?

- Mi a fasz van Patrik, mégis mit keres itt az Alexa? – Hallottam Dhiot.
- Te.. te mit keresel itt? – felelte Patrik rémülten.
- Neked meg nem a Gabinál kéne lenned? Nem úgy volt, hogy albumot csináltok és ha lehet ne is hívjalak az este? – vágta rá a kérdéseket sorra Dhio gyanakodva, miközben érezhetően egyre feszültebbé vált a hangja.
- Neked meg nem másfél órára innen? – kérdezte Patrik válasz helyett.
- Nem kellett mennem, hosszú story... - zökkent ki egy pillanatra – De most én kérdezek. Mondd tesi, hogy ez nem az, aminek gondolom. Mi a szarért hoztad ide az Alexát? Ugye azt vágod, hogyha ez kiderül, kibaszott nagy szarban leszünk?
- Nem.. ez nem.. tesó, hallgass végig – hadarta
- Mi nem geci? Értsd már meg, ha bárki rájön a srácok közül, ott helybe basznak ki mindkettőnket a kiadóból. Komolyan ennyit érne neked ez az egész? – folytatta Dhio, egyre dühösebben – Minden amit eddig csináltunk...szarba dobnád az egészet a Ricsi régi ribanca miatt?!
- Tesó.. tesó, várjál már – szólt Patrik, nem törődve ez előbbiekkel – Amúgy mi a faszért voltál te egyáltalán a Lana szobájába, zárt ajtóval? Hova passzoltad le most? Fogadjunk, hogy megint valami kurvád fekszik bent az ágyon, és még te kérsz számon? Vagy mi másért zártad magadra az ajtót az ő szobájában? – Folytatta Patrik, meglehetősen felbátorodva.
- Az a vicc tesó, hogy nem kurvával voltam.. hanem a kis Lanával – felelte Dhio, mintha mi sem lenne természetesebb – tudod, dumálgattunk – tette hozzá.

Bár nem láthattam az arcát, fogadni mertem volna, hogy az előző mondatát követően elmosolyodott.

- Hogy te mi a faszról beszélsz? – rivallt rá Patrik önmagából kikelve – Még, hogy dumálgattatok? Ne nézzél már hülyének.
- Tesó, nem nekem kell most magyarázkodnom, azt hiszel amit akarsz – felelte nemtörődömül Dhio.
- Ha egy újjal is hozzá mersz érni a Lanához én.. – kezdett bele Patrik.
- Na? Miért? Mi lesz akkor? – provokálta tovább Dhio, aki már lassan úgy tűnt, mint aki rendesen kezdi élvezni a vitát – Baszki, te állítasz ide az egyik legjobb barátod exével, akivel ha jól gondolom nem beszélgetni terveztetek.. és még tényleg te kérsz engem számon? – Nevetett önelégülten – Hagyjuk már tesó, ezt azért te sem gondoltad komolyan.

- Srácok, elég – léptem ki a fal mögül, gondolkodás nélkül - erre semmi szükség, nyugodjatok le mindketten! – néztem rájuk felváltva, de még csak meg sem hallottak.

Amint körülnéztem a szobában, megláttam, hogy Patrik olyan vérben úszó tekintettel néz Dhiora, amitől még nekem is összeszorult a gyomrom. Alexa távolabb húzódva állt, teljesen elsápadva.

- Megmondtam, hogy nem gyere ki – fordult felém mérgesen Dhio – de persze miért is tennéd azt amit kérek.. – forgatta a szemét.
- Sajnálom – mindössze ennyit tudtam felelni.
- Sokra megyek vele – dünnyögte az orra alatt.
- Mégis miért kéne azt tennie, amit te mondasz? – fakadt ki Patrik – Azért nem akartad, hogy kijöjjön, mert esetleg olyat állítana, amit te szentül tagadsz? Ez a helyzet? Ezek szerint neked is van féltenivalód rendesen, jól gondolom?
- Az Alexával járkálsz össze és még te beszélsz itt a féltenivalókról.. – forgatta a szemeit lenézően Dhio.
- Lana, halljam az igazat – lépett elém Patrik – Csinált veled bármit is a Dhio?

Gyűlölök hazudni. De most épp elég az Alexás ügy, nem akarok még nagyobb balhét. Éreztem, hogy most muszáj hazudnom. Nem azért mert Dhio ezt várta el tőlem. Azt hiszem.. De úgy éreztem mindenképp bizonyítanom kell neki.

- Nem.. mert csak beszélgettünk – hazudtam, miközben szemem sarkából láttam, ahogy Dhio elfordított fejjel lassan halványan mosolyra húzza a száját.
- Biztos? Lana, nem kell magadban tartanod..
- Bazdmeg Patrik, az előbb mondta, hogy nem történt semmi, hidd már el... legalább neki – vágott a szavába Dhio.
- De mégis miért parancsolgatsz neki olyanokat, hogy maradjon a szobájában?
- És te mégis miért dugsz a Ricsi exével? – kontrázott Dhio. – Csak, hogy tudd, ha ez kiderülne, rám ne számíts.
- Mondjuk azért, mint amiért te azzal a ki tudja hány kurváddal – Fonta karba a kezét Patrik – és merem remélni, hogy Lana nem lesz egy közülük.
- Az lehet, csak ők mondjuk nem a haverjaim exei baszki – túrt a hajába Dhio idegesen, majd nagyot sóhajtott – és kérlek, Lanát mostmár hagyd ki ebből, szerencsétlennek egy rossz szava nem volt feléd – tette hozzá legnagyobb meglepetésemre.

Miért védett meg Dhio pont engem? Mert nem köptem be? Csak ez lehet mögötte... - tűnődtem.

- Tényleg Patrik, esküszöm nem történt semmi – néztem fel rá remegve, mert a rengeteg stressz hatására szinte már a sírás határán lehettem.
- Nekem erre nincs se időm, se energiám. Hazaviszem az Alexát, aztán majd valamikor jövök. És Lana, ha ez egy pillanatra is akarna tőled bármit, azonnal felhívsz, értetted? – pillantott Dhio felé bosszúsan, majd magára csapta az ajtót.

Percekig zavaróan nagy csönd uralkodott a szobában, amit végül Dhio tört meg.

- Maradtál volna inkább kussba – mért végig lenézően.

Szinte már hihetetlen, milyen gyorsan tudja változtatni a személyiségeit. Egyik pillanatban megvéd a másikba meg...

- Bocsánat – feleltem lesütött szemmel.
- Miért kérsz mindenért bocsánatot? – lépett közelebb hozzám szigorúan.
- Nyugodj meg kérlek – néztem fel rá, reménykedve.
- Faszom Lana, hogy veled nem lehet vitázni. Itt sértegetlek, és még csak meg sem véded magad? – fordította el a fejét idegesen – Miért tűrted végig, amiket a Patrik mondott rólad? Miért tűröd, ha bántanak? Baszki már, lennél egyszer ideges és állnál ki magadért. Teljesen kikészít mennyire lebecsülöd magad – nézett vissza rám.
- Mi volt ez az előbb? – Kérdeztem szorosan elé lépve – A szobámban. Csak ennyit szeretnék tudni.
- Miért? Csak nem tetszett? – mosolyodott el gúnyosan, majd meg se várva a válaszomat hátat fordított és az erkély ajtó felé indult.