A Kezdet || PSH [fordítás]

15. R É S Z

Sunghoon otthagyott engem anélkül, hogy rám nézett volna miközben mindenki engem nézett és engem gyaláztak. Megérdemeltem én ezt?

Minden, amit tettem azért volt, hogy nem bántsam meg.

Sosem akartam megbántani őt vagy elárulni, ahogy ő mondta.

Rossz, hogy meg akarlak védeni, Park Sunghoon?

Utálsz engem?

Ismét egy könnycsepp hagyta el a szemem.

- Jön Haruto! - hallottam, hogy az egyik diák hangosan felkiált, mire mindenki elhallgatott.

- Hé, Rona? Jól vagy? - állt meg velem szembe és törölte le a könnycseppet az arcomról a gyönyörű ujjával. Még jobban sírni kezdtem, mikor meghallottam a hangját.

Ez az egész Haruto miatt történt.

Ránéztem a feldagadt szemeimmel és befogtam a szám, nem voltam olyam hangulatban, hogy válaszoljak neki egy ilyen helyzetben.

- Az a seggfej megint megbántott? Meg fogom ütni. - kérdezte Haruto és már a kávézó felé indult, hogy megkeresse Sunghoont, de gyorsan megfogtam a kezét és megállítottam, mielőtt egy újabb verekedést kezdeményezne.

- Ne bántsd! - mondtam, mire azonnal megállt.

- Ne foglalkozz azzal a seggfejjel. Egy párszor már megbántott, de te még mindig törődsz vele. Nem ezt érdemled. - egy szót sem tudtam szólni, lefagytam.

Tudom. Hülye voltam.
A tteokbokkis eset,
A labdás baleset.

Megbántott, de miért törődök még vele?
Ez mind a szerelem miatt van.
Megállás nélkül hiányolom őt.

- Hagyj békén - válaszoltam egy perc csend után. Elengedtem Haruto kezét és visszamentem az osztályterembe, mert már étvágyam sem volt.

•••••

Az óra a szokásos módon indult, de furább is volt, mivel úgy döntöttem, hogy a tanárra figyelek és jegyzetelek. Segített abban, hogy ne nézzek Sunghoonra és ignoráltam Harutot is, aki mellettem ült.

Akárhányszor eszembe jut, mikor Sunghoon azt mondta, nem kedvel, elsírom magam.

Fájt.
Nem akarok sírni.

Megpofoztam magam és ismét az órára koncentráltam.

KNOCK KNOCK

- Te vagy az új diák? - hallottam Lee Asszony hangját, aki a termen kívül állóhoz beszélt.

- Igen. - egy lány válaszolt udvariasan.

- Gyere be! - üdvözölte Lee Asszony.

Amikor belépett az osztályterembe, mindenkit lenyűgözött a szépsége, még engem is.

- Sziasztok! A nevem Kang Minji. Kérlek bánjatok velem jól.

Mindenki hangosan tapsolt üdvözlésképp.

- Park Sunghoon első szerelme... - mondta Haruto lassan.

Meglepődötten néztem rá.

- Mi...Mire gondolsz? - kérdeztem leblokkolva.

- Ő Sunghoon első szerelme - válaszolt Haruto, ezzel elkezdett piszkálni.

Mikor ezt meghallottam, egyre bizonytalanabb lettem.

- Ezért nem kedvel engem... - lebiggyesztett ajkakkal néztem magam a tükrömben. - Fel kellene adjam?