9. R É S Z

335 42 1
                                    

- Kim Rona! - Sunghoon gyorsan magához szorított, a kezeit a vállam köré fonva. Lefagytam, nem tudtam mit tegyek, mert fájt.

- Mosd le a kezed hideg vízzel - mondta aggódva.

A fájdalomtól sírtam, miközben a kezemet mostam, ahogyan Sunghoon mondta.

- Rosszul csinálod - mondta, majd megfogta a kezem és segített.

•••••

- Azt hittem, hogy menni készültél - törtem meg a csendet.

- Nem tudok elmenni, mivel megsérültél. - Szavaitól égni kezdett az arcom. Lehet, hogy számára csak egy egyszerű válasz volt, de számomra olyan volt, mintha flörtölt volna velem.

- Sajnálom, hogy főztem neked zabkását. Azt hittem, szükséged van rá, mivel beteg vagy. - mondtam neki anélkül, hogy ránéztem volna.

- Az én hibám - válaszolt Sunghoon ridegen.

- Ne— - mielőtt befejeztem volna mondandóm, a telefonom hirtelen csörögni kezdett. Azonnal megfogtam a telefonomat és meglepődtem, mikor láttam, hogy Haruto hív. Hezitáltam, hogy felvegyem-e a telefont, miután belegondoltam, hogy mi is történt korábban a könyvtárban. Meglökött, amitől a földre estem és még Sunghoon is megsérült. Váratlanul ért.

- Ki az? - kérdezte Sunghoon kíváncsian.

- Har-Haruto... - válaszoltam, majd végül felvettem a telefont.

- Rona, jól vagy? - kérdezte Haruto.

Csend...

- Rona, sajnálom - mondta.

- Most nem érek rá beszélni veled.

- Dehogynem. Itt állok a házad előtt.

- A házam előtt? - Gyorsan kinyomtam a hívást és kinéztem az utcára, Harutot keresve.

- Mi a baj, Rona? - kérdezte Sunghoon.

- Haruto itt van a ház előtt. El kell bújj, mielőtt valamit félreértene rólunk. - mondtam Sunghoonnak idegesen, megfogtam a kezét, kiráncigáltam a nappaliból és megmutattam a legjobb búvóhelyet, de Sunghoon Sunghoon megállított a kezemet visszafogva.

- Randizol vele? - kérdezte Sunghoon.

Elengedtem a kezét, majd válasz nélkül ajtót nyitottam Harutonak, még mielőtt lebuktunk volna Sunghoonnal.

- Rona, mi történt a kezeddel? - kérdezte Haruto kíváncsian és nyújtotta a kezét az enyém felé, de én elkerültem.

- Miért tetted? A hozzáállásod miatt Sunghoon megsérült. - váltottam témát, a padlót bámulva.

- Nem számít, hogy megsérült-e vagy sem. Először magaddal törődj. - válaszolt. - Nézz rám! Majd én megvédelek téged. - folytatta.

- Megvédeni engem? Korábban meglöktél, Haruto... - vágtam vissza.

Haruto megfogta a kezem, majd egy ölelésbe rántott az engedélyem nélkül, amitől én lefagytam.

- Sajnálom - mondta.

Befogtam a szám.

Ugyanekkor Sunghoon hirtelen megszakította ezt az ölelés, megfogta a karom és közelebb lépett Harutohoz.

- Mi az ördögöt keresel te itt? - Haruto arckifejezése hirtelen megváltozott, mikor meglátta Sunghoont.

- Ma Ronával vagyok. Most elmehetsz.

A Kezdet || PSH [fordítás]Where stories live. Discover now