A Kezdet || PSH [fordítás]

34. R É S Z

RONA SZEMSZÖGE

Miért felejtettem nála véletlenül a táskám?

Többször is megütöttem a fejem és már készültem, hogy kopogjak az ajtón, de azonnal megálltam, mikor meghallottam a beszélgetésüket.

Nem szándékosan hallgattam ki a beszélgetésüket, de mikor meghallottam a nevem, kíváncsivá tett és az egészet hallani szerettem volna.

- Engem kellene nézz. Én kellene legyek a mosolyod oka. A kezed engem kellene fogjom. Én vagyok a te mindened. Szóval ne törődj Ronával, vágjunk bele egy kapcsolatba. Tudom, hogy kedvelsz engem - hallottam, amit Minji mondott Sunghoonnak.

Miattam veszekedtek. A földre rogytam és magam köré fontam karjaim próbáltam nem sírni.

Percekig halkan tartottam vissza magamban a hangokat, majd felálltam és újra egy pillantást vetettem rájuk az ablakon keresztül.

A szívem darabokra tört, mikor megláttam, hogy Sunghoon Minjit ölelgette, aki a karjai között sírt.

- Tudom, hogy még mindig kedvelsz engem. Tudom, hogy sosem felejtesz el engem, Park Sunghoon - mondta, majd ő is megölelte Sunghoont.

Ajkaimba haraptam és visszafolytottam a sírást.

- Ne álmodozz tovább, Rona. Egész nap vele lesz... - motyogtam, majd elfutottam.

SUNGHOON SZEMSZÖGE

Kimerült voltam ma, mivel múlt éjjel nem aludtam, miután Minjivel töltöttem el pár órát.
Úgy döntöttem, hogy tanulok és elvégzek pár matek feladatot alvás helyett reggel 6-ig, mert egy fontos nap következett.

Lezuhanyoztam és egy egyszerű ruhát vettem fel mára. Miután elkészültem, gyorsan felkaptam a táskámat és a konyhába mentem, hogy pirítóst csináljak. A szemem megakadt valamin az asztalon, amikor tálaltam volna a reggelit, szóval azonnal a kezembe is vettem.

- Rona táskája - mondtam és kinyitottam a táskát. Felnevettem, mikor megláttam egy képet, amin még kicsi volt és az iskolai egyenruhájában volt.
Aranyos volt és tiszta.

- Meg kelleme tartsam magamnak ezt - fogtam meg a képet és a pénztárcámba tettem.

RONA SZEMSZÖGE

Ez nem jó. A táskámat a házában hagytam, és abban van a bérletem is. Suliba kellene most menjek busszal, és nem kellene elkéssel, de minden pénzem és kártyám a pénztárcámban van.

Halott vagyok.

Olyan gyorsan kell fussak, amilyen gyorsan csak tudok.

Miután felvettem az egyenruhámat, gyorsan megfogtam a táskám és kisétáltam a házból reggeli nélkül.

Az úton futottam, figyelmen kívül hagyva az embereket és az osztálytársaimat, akik furcsán néztek rám és nevettek azon, hogy mennyire szerencsétlen vagyok.

- Hé, fiatalasszony! Álljon meg! - hallottam, ahogy valaki nekem szól és azonnal megfordultam, hogy ránézzek, de hirtelen elütött egy gyors autó, ami felém közeledett.

Az erős csapódástól felrepültem és a földre zuhantam. Az eget bámultam és éreztem, hogy a számból vér folyik ki. Hallottam, hogy mindenki kiabálva nézte végig. Az osztálytársaim gyorsan odafutottak hozzám, hogy megmentsenek—

- Kim Rona! Kim Rona!

- Kim Rona! Ne csukd be a szemed!

De a szemeim lassan lecsukódtak és minden elsötétedett.

HARUTO SZEMSZÖGE

A telefonomon játszottam amíg Ronára vártam már 15 perce, de még mindig nem volt sehol. Az órámra pillantottam, ami reggel 8:30-at mutatott. A kaput be fogják csukni és az óra 10 percen belül elkezdődik.

- Haruto, miért vagy ilyen ideges? - köszönt Minji és leült mellél.

- Láttad Ronát? - kérdeztem tőle, de csak sóhajtott egyet és megrázta a fejét, majd játszani kezdett a telefonján.

- Emberek! - hallottam, hogy valaki bejött az osztályterembe és levegő után kapkodott. Mindenki kíváncsian nézte őt és arra vártak, hogy beszéljen.

- Kim Rona balesetet szenvedett! - folytatta, ami mindenkit meglepett, beleértve Minjit és engem is.

Gyorsan megfogtam a táskám és kirohantam az iskolából a kórházba, figyelmen kívül hagyva a tanárokat, akik utánam kiabáltak.

SUNGHOON SZEMSZÖGE

A verseny jól ment, mivel a kérdéseket megválaszolva jó eredményt értem el. Izgatottan vártam, hogy elmeséljem a tanáraimnak és a barátaimnak.

Átvettem az érmémet és mosolyogtam, mikor valakire gondoltam

- Ez miattad sikerült. Miattad nyertem meg ezt - megpusziltam az érmét és a táskámba tettem, majd elővettem a telefonom.

Meglepődtem, mert rengeteg nem fogadott hívásom és üzenetem volt Harutotól.

Mi történt?

Visszahívtam Harutot.

- Miért hívtál? Most mit akarsz? [SH]

- Miért olyan nehéz felvenni a telefont? [H]

- Versenyem volt ma, hülye. [SH]

- Verseny! Verseny! Csak erre tudsz most gondolni? [H]

- Nem akarok verekedni veled. [SH]

- Csak magadra gondolsz. Kim Rona balesetet szenvedett ma reggel, miközben te élvezed a hülye versenyed! [H]

- Kim Rona? Baleset? [SH]

____________________

Sziasztok! Annyira sajnálom, hogy több, mint 1 hónapja nem hoztam részt. Sajnos az elmúlt 1 hónapban nem tudtam rávenni magam, hogy fordítsak, és ez az érettségi végéig azt hiszem, hasonló lesz. Próbálkozni fogok, de sajnos nem ígérek semmit.