Szìv mondja èsznek (Manuel ff.)

Szeretlek

-Köszönöm Manu de szerinted most nyugodtabb lesz helyzet?-félve kérdeztem Manut a sátorban hogy ő hogyan látja a helyzetet.
-Kicsim ez így nem mehet tovább te is tudod.-kezei közé fogta az arcom és úgy csókolt meg.  Úgy hiányzott a csókja, az illata, a hangja, a teste, tekintette egyszerűen mindene.
-Na gyere amíg Maricsék énekelgetnek mi igyunk egyet. -megragadta a kezem és maga után húzott. Egy stand felé mentünk ahol rengeteg pia volt fel pakolva.
-Hallod Manu?
-Hm?
-Szeretlek.-nem mondott semmit csak magához húzott és át ölelt.
-Köszönöm hogy itt vagy nekem. Tudod nélküled már szét estem volna. Ráadásul most annyira rá jöttem hogy mennyire is szeretlek. Míg távol voltál ölni tudtam volna csak azért hogy rám néz.-éreztem ahogy le folyik az arcomon egy pár könny csepp. Manu le törölte őket és egy puszit kaptam az arcomra.
-Én mindig is szeretni foglak ezen ne aggódj.
Mikor a pulthoz értünk Manu kért egy kör rövidet amit gyorsan meg ittunk. Utána kért egy egy korsó sört. Nem vagyok odáig az alkoholért de a sört még meg iszom szívesen.
-Láttod...Ezért is szeretlek. Nem láttam még csajszit így sört inni.-kaptam egy puszit az arcomra. Mikor ezt is meg ittuk kértünk még egyet és vissza mentünk a fiúkhoz. A fellépésnek már vége volt.
-Szerinted hol lehetnek?-értetlenül néztem Manura mondván fogalmam sincs hisz veled voltam.
-Lehet valahol a part felé mentek ahol kevesebben vannak.-El indultunk egy el dugottabb részre  és igen ott voltak. Mikor észre vettek minket hirtelen Peti rohanni kezdett felém.
-Marics. Mit akarsz?-nem mondott semmit csak hirtelen el kapott és futni kezdet velem a víz felé.
-Peti. Haver ne csináld!!!Hallod ember!!!-Manuel utánunk kiabált de nem állt meg. Erősen a nyakába kapaszkodtam mint egy kis majom. Hirtelen be ugrott velem együtt a vízbe. Folyamatosan kapaszkodtam a nyakába egy pillanatra sem engedtem el. A szemem folyamatosan csukva volt nem mertem ki nyitni. Ha most nem fulladok meg kinyirom ezt az embert.
-Nyugi van kislány foglak.-Peti próbált nyugtatni de rohadtul nem hatott meg.
-Mégis mire volt ez jó?-Manu rögtön ki kapott Peti karjai közül és a part felé vitt. Hála égnek.
-Ne csináld haver csak hülyültünk.
-Ez nem az volt. Peti tudod jól hogy halálosan fel a víztől.
-Nem hagyd csak Manu igaza van csak hülyültünk.-oda sétáltam hozzá és adtam neki egy pofont.
-Ugye nem haragszol? Csak hülyültünk.
-Úristen..Ki ez a lány?-Peti fel kapott és meg pörgetett  a levegőben. Suta részeg ez az ember. Mikor letet oda mentem Manuhoz.
-Jól vagy?-olyan cuki mikor így aggódik.
-Persze.-biztatóan rá mosolyogtam és meg öleltem. A nap további részében csak kettesben voltunk.
-Tudod mit szeretnék?-kérdeztem miközben fejemet a vállára hajtottam.
-Na mit?
-Így meg nézni a naplementét veled.
-Csak ennyi? Kicsi lány még a csillagokat is le hozom neked ha kéred.-istenem el olvadók. Még a mai napig meg tud lepni.
-Nekem te vagy a legfényesebb csillag az életemben.-én is tudok ám ilyeneket.
-Most ezt vegyem ki hivásnak?-kérdezte nevetve és  le döntött a homokra.  Rám mászott és gyengéden megcsókolt.  Gondoltam egyet majd változtattam a helyzeten én lettem felül ő pedig alul. Fel húztam a polóját és a mellkasárra feküdtem. Imádom hallgatni a szívverését.  Olyan mintha egy külön dallam lenne. Nem szólt semmit csak elkezdte simogatni a hajam. Nem feküdtünk így sokáig mert le gurított magáról.
-Gyere.- fel állt és felém nyújtotta a kezét. Furcsán néztem rá de bíztam benne. Ujjaimat bele csúsztatam hatalmas tenyerébe. Fel húzott a földről és a víz felé húzott. Be mentünk a vízbe  megfogta a derekam és táncolni kezdtünk. Hangosan fel nevettem. Eszembe jutott egy dal és dúdolni kezdtem majd énekelni.

(Nagy Bogi:Félek)

Melletted máshogyan múlnak az évek
Gyere közel, akarom, hogy érezd
Érezd a két kezem, hogy nem engedlek el
Érezd a csókomat, ma ez az ellenszer
Csak ez az ellenszer, amiért még itt vagyok
Olyan gyorsan el telnek a hónapok
Szemedbe nézve látom minden titkodat
Gyere közel, akarom, hogy itt maradj

Félek, hogy egyszer azt mondod elég lesz
Fájdalmas éjszakák után felébredsz
Félek, hogy nem érezhetem az illatod
Soha nem kapom vissza a csillagom
Enyém a perc, enyém most ez a pillanat
Minden emlékünk örökre itt marad
Leszek a válasz, ha nem tudod merre mész
Közös utunkon egyszer majd célba érsz

Tanulj meg a széllel szállni
Nem akarok többet várni

Néha csak megpihennék a karodban
Veled messzire szöknék a napokban
Nem érdekel, hogy a holnap majd ránk talál
Közös utunkon többé már nincs határ
Enyém a mindened, én a tiéd vagyok
Olyan szépen ragyognak a csillagok
Ha egy álmatlan éjszakán felébredsz
Ott leszek melletted, engem csak te éltetsz

Tanulj meg a széllel szállni
Nem akarok többet várni

Érzem a számban a csókjaid ízét
Hallom az elfojtott szavaink mélyét
Ugye akarod?
Csillagok képei rezegnek bennem
Mi lesz, ha nem leszel egyszer mellettem?
Soha nem akarom
Nem akarom
Soha nem akarom

Te vagy a könnyű szellő a szívemben
Veled az életem olyan végtelen
Ha egy szép napon újra majd elszökünk
És a múltunkra vissza emlékezünk
Sohasem mondtam el mennyire szeretlek
Tőlem ha távol vagy, szüntelen kereslek
Te vagy az összes kérdésre a válaszom

-Istenem Gabriella. Kurvára beléd estem.-fel emelt a levegőbe és úgy csókolt. Kis idő után össze kulcsoltam a lábaimat a dereka körül és úgy csókolóztunk  tovább a csillagok alatt a vízben. Tökéletes...