Szìv mondja èsznek (Manuel ff.)

Össze törtem

Már egy hete egyedül vagyok .Az nap este elmentem Manu lakására össze szedtem a cuccom és haza mentem. Manuel pedig egy deka élet jelet nem ad magáról. Semmit. Össze törte a szívem. Peti és Milán szokott át jönni meg Beatrix aki viszont össze jött Milóval. Örülök neki hogy legalább emaz nap hála nekem született egy boldog pár. Épp a tv előtt ülök fagyi eszek pizsiben csoda egy látvány lehet.
-Ki ez ilyenkor?-kérdeztem magamtól mérgesen mert valaki csöngetet. Nagy nehezen oda vonszoltam magam.
-Szia. - Dani volt az egy csokor virággal.
-Mit akarsz?-kérdeztem flegmán.
-Látni téged és el szeretnélek vinni egyet sétálni vagy enni amihez kedved van.
-Tudod hála neked semmihez sincs kedvem.- nem kiabáltam vele csak álltam vele szembe és szipogtam.
-Kérlek. Én nem akartam neked rosszat. Én szeretlek.-ekkor jutott eszembe mit mondot nekem a Regina.
-Ez volt a tervetek igaz?-nem mondot semmit csak a tarkóját vakarta.
-Igen de én akartalak téged Ő meg Manuelt. Gabriella Én szeretlek.
-Tudod. Örülök neki. Viszont tönkre tetted ez miatt az életem. Én szeretem Manuelt. Istenem örülten bele vagyok esve!-kiabáltam.
-Hagyj engem békén Telegdy Dániel.-ezzel fogtam és rá csaptam az ajtót....

*Manuel szemszöge*

Nem tudom miért tettem. Nem tudom mit érzek. Nem tudom hogy mit tegyek. Az eset óta nem beszéltem vele és ez a hülye kurva is nálam lakik. Igaza volt vigyázni kellett volna ezzel a nővel. Mire haza értem a cuccai màr nem voltak itt és Ő se....
Hajnali hat óra van az ágyon fekszem és szívom be az illatát. Legalábbis ami még maradt belőle. Hinném kellet volna neki. Sose csallna meg de nem néztem volna ki ezt a Telegdyből se.
-Manu cicaaaa gyere már.-nyávogva jött be a Regina. Esküszöm nem tudom le vakarni. Miatta nem is jön át senki.
-Mi a frászt akarsz?-kérdeztem ingerülten.
-Hát arra gondoltam hogy el mélyithetnénk a kapcsolatunkat.-Hirtelen fel ültem az ágyon és rá néztem. Miről beszél ez? Milyen kapcsolat? Ahogy végig néztem rajta el fogott az undor egy csipkés melltartó és tanga volt rajta.
-Kopj már le. Nincs semmi kapcsolat köztünk. Hányok tőled.-eskü ez a csaj ostoba. Egyáltalán nem vette magára. Le ült mellém az ágyra mire én fel pattantam. Na jó elég volt. Meg keresem. Ki vettem a szekrényemből egy vastag pulcsit és rá néztem az ágyra amit szerintem le kell cserélni.
-Most mondom el utoljára. Mire vissza jövök nem leszek egyedül. Gabriellával fogok vissza jönni úgy hogy takarodj el.-próbáltam higgadt maradni. Le szaladtam a lépcsőn hogy húzzam a cipőm gyors mielőtt hisztizni kezd.
-De Manuuuu cicaa nem ez volt s terv.
-Milyen terv?-kezd érdekes lenni. 
-Milyen terv?-most már rá ordítottam. Nem bírom most már tartani magam.
-Most már mindegy is. Hát a Dani rá akart hajtani de hát te útban voltál. Ezért össze álltam  vele mert nekem még te kellesz.-legszívesebben egy hatalmas pofont adtam volna neki de nem tettem. Nem bántok nőket mondjuk ez még érdemelné. Nem mondtam semmit magam után húztam a csajt és ki basztam az utcára.  Bezártak az ajtót és ott hagytam s francba.  Velem nem fog szórakozni. Csak tudnám hol lehet ez a lány. Már elég rég óta mentem mikor meg láttam a Peti kocsiját. Lassan el kezdtem követni. Tuti hogy hozzá megy. Gabi régi lakásánál állt meg.....

*Gabriella szemszöge*

-Be jöhetek Picur?-Peti volt az szóval azonnal ajtót nyitottam.
-Peti itt volt a Telegdy. Azt mondta hogy ez az egész...
-Ez az egész az Ő tervük volt.-nem akartam hinni a szememnek. Peti mögött Manuel jelent meg.
-Hogy kerülsz ide?-kérdeztem le fagyva.
-Követem a Petit.
-Marics.
-Na jó ezt meg kell beszélnetek. Szóval Manu gyere ide-hirtelen fogta és be lökte Manut az ajtón ki vette a kezemből a kulcsot és bezárt.
-Addig nem jöttök ki amíg nem beszélitek meg.-remek most itt állok Manuel előtt pizsiben fél kocosan.
-Khmm gyönyörű vagy.-próbálta törni a jeget de nem jött össze. A sírás szélén álltam szóval fogtam magam és be mentem a szobámba. Le ültem az ágy szélére és le hajtottam a fejem.
-Kicsi lány...
-Ne hívj így. Hívd így a kis kurvádat.-nem kiabáltam vele. Nem is voltam mérges csupán csalódott. Csalódott voltam mert nem hitt nekem.
-Kérlek haragszol rám tudom..-fel nevettem egy kicsit majd rá emeltem a tekintettem.
-Nem haragszom. Csalódott vagyok. Tudod miért?-kíváncsi vagyok rá jött e már.
-Mert nem hittem neked?-bizonytalanul kérdezett rá.
-Így van. Figyelj Manuel csak miért csókoltad meg?-kíváncsi voltam a válaszra.
-Azt hiszed ez csak neked esik rosszul.? Pedig ez nem így van. Mikor meg láttam hogy a Dani fel rakott a falra és smárolt téged. Téged. Az életem értelmét. Te vagy a mindenem. Viszont valahogy nem is az volt a legrosszabb hogy ti ott. Hanem az hogy nem voltam ott hogy meg védjelek . -Manuel mellém ült és láttam az arcán mennyire meg viselték a dolgok. Nagyon jól esett amit most mondott nekem. Nem is a csók zavarta hanem az hogy nem volt ott hogy megvédjen.
-Viszont meg ígértem  neked hogy nem fogod az ünnepeket egyedül tölteni szóval ha szakítasz is akkor itt leszek.-megszakadt érte a szívem. Kezemet rá raktam az ő kezére és össze kulcsoltam az újjainkat. Nem mondott semmit csak rám mosolygott.
-Én szeretlek Manuel de én nem csókoltam meg senkit de te viszont igen.-egy hatalmasat nyeltem mikor ezt a mondatot ki mondtam..
-Tudom és egész életemben sajnálni fogom de el borított a szürke köd. Fájdalmat akartam okozni a Daninak úgy mint ő nekem......