Szìv mondja èsznek (Manuel ff.)

November

Manuel koncertjére készülődtem. Azóta az este óta nem találkoztunk a Daniékkal hála égnek. Mivel keményen be jött már az őssz hideg volt. Pontosítva november elseje van.
-Tárd ki a szíved vár egy hideg érzés...-hangosan énekeltem Király Viktor karácsonyi számát. Igen tudom korai de alig várom már. Nagy nehezen ki választottam a megfelelő szettet. Le fotóztam magam és posztoltam.

November I❤u 🍂

Mikor ki posztoltam le mentem a fiúkhoz mert persze nem csak ketten megyünk.
-Kislány szia. Nálad már karácsony van?-kérdezte nevetve Peti és megölelt. Valahogy Petivel nagyon közel kerültünk egymáshoz. Természetesen  csak mint barátok.
-Tudod eddig az összes karácsonyt a régi munka helyemen töltöttem de most olyanokkal lehetek akik szeretnek.-vigyorogtam mint a tejbe tök. Manuel meg fogta a derekam magához húzott és megcsókolt.
-Szeretlek kicsi lány.
-Na menjünk gyerekek.-szólt közbe Miló kintről. Szegény megfagyott kint. Mikor ki léptem a házból meg csapott a kicsit fagyos novemberi idő. Hmm imádom.  Beszáltunk a kocsiba és ott is be kapcsoltam ezt a számot.
-Muszáj kölyök?-kérdezte Miló én meg azonnal rá vágtam hogy igen. Hangosan énekelni kezdtem. Ez után a fiúk raktak zenét amit szint úgy énekeltünk végig. Mikor oda értünk a rajongók körbe vették a kocsit. Manu mögött mentem szorosan.
-Szia. Ne haragudj. Kérhetek egy képet?-egy körülbelül 18 éves lány szólított le. Azonnal meg áltam és oda mentem hozzá. Mosolyogva csináltam vele egy közös képet és alá írtam a könyvét.
-Az király Viktor aláírása?-kérdeztem csillogó szemekkel. A lány zavarba jött és alig bírt válaszolni.
-Van jegyed?-kérdeztem kedvesen de csak le sütötte szemeit.
-Sajnos nincs abban reménykedtem hogy itt majd találkozom vele.
-Akkor tessék.-oda adtam neki a plusz jegyet a táskámból. Egy vip jegy volt.
-Úristen. Nem fogadhatóm el.-vissza akarta adni de nem hagytam.
-Tudod gondolj arra hogy ez egy karácsonyi ajándék.-nem válaszolt csak megölelt.
-Kicsi lány. Téged kereslek.-Manu ölelt át hátulról.
-Szia.. Szia Manuel a barátnőd imádni való. -mondta a lány és el tűnt a tömegben.
-Mi volt ez?-kérdezte és közben próbált át jutni a tömegen.
-Napi jó tett.-vigyorogtam. Mikor be értünk Ő már rohant fel a színpadra. Észre vettem hogy egy csomó lány állt q színpad előtt és akkor meg láttam a kinti lányt. Ki mentem hozzá és be hoztam a színpad mögé.
-Hogy hívnak?-kérdeztem kedvesen.
-Szabó Beatrix.-mosolygott rám kedvesen. Nem tudom de valami ismerős ebben a lányban.  Magamat láttom benne.
-De nem szeretnék gondot okozni. Szívesen nézem kintről.-mondta és már indult volna de vissza fogtam.
-Na ki az új barátnő?-kérdezte Miló.
-Ő itt Beatrix.- mutattam be mintha ezer éve ismerném.
-Örülök. -Milo kezet fogott vele és mint aki ismerné el ment vele beszélgetni.
-Hát jó.-mondtam hangosan magamnak.
-Na mizu?-kérdezte Peti vigyorogva.
-Ittál?-kérdeztem meg a nyilván való tényt hogy a válasza igen lesz.
-Hát persze hogy ittam Picúr. Nem úgy ismersz?-kérdezte és a kezembe nyomott egy pohár alkoholt. Ott álltunk a színpad mellett Petivel és hangosan énekeltük a dalokat.
-Hallod nagyon jó hangod van. Menj fel hozzá.-mondta Peti és elkezdett fel felé tolni.
-Nem az nem az én életem. Ez az egész Manuel élete. Nem az enyém.
-Na jó lehetnél. Bízz bennem.
-Nem Peti. Elég!-már nem bírtam rá kiabáltam de ő erre nem mondott semmit csak megölelt.
-Jaj de édesek. Új Gerle pár?-remek itt van Miss ribanc.
-Regina Danny. Hát ti?-kérdeztem miközben el engedtem Petit.
-Jöttünk koncertre. -rá néztem a Danira és láttam rajta hogy nem boldog.
-Dani beszélgetünk?-kérdeztem. Bólintót és utánam jött. Félre hívtam addig Peti el szórakoztatja azt a nőt.
-Szereted?-őszinte választ vártam tőle.
-Igen.
-Dani ne hazudj magadnak. Kérlek.-megfogttam a kezét és úgy néztem rá.
-Te nem szereted őt. Hiszen néz magadra mikor vele vagy. Utálod. Láttam rajtad. Jobbat érdemelsz. Kérlek.-nem mondott semmit csak neki nyomot a falnak és megcsókolt. Levegőért kapkodtam. Próbáltam el tolni magamtól de nem ment. Fel akartam pofozni de a fejem fölé szorította a kezeim.
-Segítség!-mikor kaptam egy kis levegőt azonnal kiabáltam segítségért. Sírni kezdtem. Remegtek  a lábaim ha most nem feszítene neki a falnak már össze estem volna. Hirtelen valaki le tépte rólam és én ezzel a lendülettel a földre estem. Sírtam zokogtam.
-Szálj le a barátnőmről. Neked is van. -Manuel volt az ott ütötte a Danit ahol csak érte. Hirtelen Miló rohant ide és le szedte Manuelt a Dannyról.
-Mi a faszt csináltok?
-Rá mászott Gabriellára. -Manu sose hív így..
-És tudod vissza is csókolt.-Dani megint hazudott. Egyáltalán nem csókoltam vissza.
-Hogy mi?-kérdezte össze törten.  Ekkor oda jött az a liba is.
-Mi csináltál?-Manuel rám nézett. Végig nézte ahogy nehezen fel állok és oda sétálok.
-Manu hazudik. Nem csókoltam vissza. -reménykedtem benne hogy hisz nekem. Erre a Regina fogta magát és megcsókolta. Manuel pedig vissza csókolt. Ott nyalták falták egymást én pedig fogtam magam és ott hagytam őket.
-Ella várj. Sajnálom-Dani jött utánam. El kapta a kezem és magához húzva megölelt. Nem öleltem vissza csak ütöttem ahol csak értem.
-Ne haragudj csak meg akartam mutatni azt hogy Manuel simán megcsalna téged.
-Ez nem igaz azért tette mert azt hitte én is meg tettem. Haza megyek.-mondtam és ki másztam karjai körül és el indultam haza .
-Egyedül!-kiabáltam vissza mert hallottam hogy jött volna utánam....