Brown eyes | JAKEHOON✓

tizenkilenc

- Oké, mit nézzünk? - Ült le hozzám a kanapéra és egyik kezével átkarolt, én pedig gyorsan kivettem a távkapcsolót a kezéből.

- Én folytatom tovább a sorozatomat, a nyolcadik évadot most kezdtem, te pedig figyelheted. Nem kell sok összefüggést keresned a részek között.

- És mi ez a sorozat?

- Bones.

- Akkor már inkább gyilkod elmék.

- Azt már végig néztem.

- Oh, értem. - Rendezte le ennyivel míg én bekapcsoltam a sorozatomat és kényelmesen hátradőltem, Jake pedig csak jobban magához húzott. - Hétvégén is mindig ilyen korán alszik a tesód?

- Még gyerek, aludnia kell. Egyébként is örüljön neki, később nem tud majd ennyit aludni.

- Én csak örülök neki, legalább kettesben vagyunk. - Nézett rám, mire egyből el is fordítottam a tekintetemet és igyekeztem nem visszanézni rá. - Most mi az?

- Semmi. Jut eszembe... Jay-nek megvan a kép kettőnkről a jakuzziban. Nem akarod lecserélni a jelszót a telefonodon? Nem akarom, hogy turkáljon a személyes dolgaink között.

- Ahogy szeretnéd. Majd lecserélem. - Adott egy puszit az arcomra, mire csak elmosolyodtam és megfogva a mellettem lévő pokrócot, magunkra terítettem. - Fázol?

- Egy kicsit. - Válaszoltam neki, mire elfeküdt a kanapén, majd magára húzott és utána még megigazította a pokrócot, hogy azzal is biztosan belegyek takarva. Bevallom kellemesen meleg volt, így nem is panaszkodtam egy pillanatig sem, csak kényelmesebben elhelyezkedtem és úgy néztem a sorozatot.

Én teljesen el voltam merülve a sorozatban, mosolyogtam az apró vicceken és azt gondoltam Jake is nézi velem együtt, de amikor felnéztem rá ő már mélyen aludt. Mosolyogva eltűrtem pár tincset az arcából és egy apró puszit adtam az ajkaira, amire szerencsére még nem kelt fel, így csak a nevén szólítva keltegettem nagy nehezen pedig ki is nyitotta szemeit és egy kicsit meg is lepődött valamin elvégre szemei egy pillanatra elkerekedtek, de utána egyből magához is ölelt és adott pár puszit a nyakamra.

Mondtam neki, hogy menjünk fel a szobámba és ott kényelmesebben aludhat, de az volt a baja, hogy akkor nem tudom nézni a sorozatomat, nélkülem meg nem akar felmenni. Így tehát lemondtam a Bones-ról és felmentem vele, ahol aztán nagyjából egy percbe telt neki, mire ismét elaludt, így én csak a telefonomat nyomkodtam egy ideig.

Aztán a semmiből kaptam egy üzenetet Chris-től. Nem volt kedvem és nem is akartam vele beszélni, így hát megírtam neki, hogy tudom kinek a testvére és többé nem akarok vele beszélni, majd a biztonság kedvéért még le is tiltottam és inkább az alvás mellett döntöttem.

Reggel amikor felkeltem Jake már nem volt mellettem, így csak értetlenül ültem fel az ágyban és néztem körbe, de a telefonján kívül a nyomát sem láttam. Nagy kómásan kimásztam az ágyból és a fürdőbe mentem, hogy végre megkezdhessem a napomat, de amint beléptem egy anyaszült mesztelen Jake fogadott akit épphogy csak takart a törülköző nemesebb tájékán.

Egy ideig még néztünk egymásra, mint Noé meg a harmadik teve, de aztán inkább csak vállat vontam és közelebb mentem hozzá, hogy a kockáira simítsak.

- Woah, de kemény!

- Ha tovább simogatsz más is az lesz.

- Mi?

- Mi?

- Perverz.

- Mondja az aki fogdos.

- Már nem azért, de itt vagy pucéran, a tested még vizes és jól kivehető kockáid vannak, nem hibáztathatsz! Amúgy is, együtt vagyunk, megtehetem! - Bizonygattam magam, mire csak felvonta az egyik szemöldökét, majd nemes egyszerűséggel elvette onnan a törülközőt, a tekintetem pedig akaratlanul is odatévedt egy pillanatra, de gyorsan el is kaptam. - Mit pucérkodsz? Még kiskorú vagyok!

- Együtt vagyunk, megtehetem. - Vont rá vállat, míg én ott pironkodtam előtte és igyekeztem nem bámulni őt. - Na már nem akarsz fogdosni?

- Hát azt ezért nem mondtam...

- Oh! Akkor hajrá! - Fogta meg a kezemet és a hasára tette, azonban el is kaptam onnan és csak hitetlenkedve néztem rá.

- Először öltözz fel!

- Hát ha ezt akarod. Remélem van valami ruhád amit kölcsönvehetek. - Sétált ki a fürdőből és a szekrényem felé vette az irányt, amit aztán kinyitva el is tűnt az a pimasz mosoly az arcáról. Nem volt rendetlenség nem azért, csak teli volt képekkel mindkét ajtóm, így azokat nézegette. - Úgy látom már régóta barátok vagytok... És a családoddal is jól kijössz.

- Amióta csak elkezdtük a sulit. A család meg hát család, legtöbbször jól kijövünk velük.

- Legtöbbször...

- Nem vagy jóban a szüleiddel?

- Nem tudom, nem igazán találkozom vagy beszélek velük. Elfoglaltak.

- Sajnálom.

- Nem kell. Teljesen fölösleges. - Kezdett el kipakolni pár ruhát, amiről úgy gondolta, hogy jó lesz, majd gyorsan fel is öltözött és egy mosolyt magára erőltetve fordult felém. - Na együnk valamit, éhenhalok!

- Ha találkoznánk a szüleimmel, csak egy új haverom vagy, oké?

- Gondoltam, hogy így lesz, láttam egy keresztet a falon, szóval amúgy is ezt mondtam volna. Részben elvégre igaz.

- Remek... Oh, egyébként! Tegnap írt a tesód, de letiltottam. Ha meg akarod nézni ott van a telefonom. Csak azért mondom, hogy ne legyen belőle semmi félreértés, nem akarok senkivel sem veszekedni.

- Mit akart?

- Találkozni. Gondolom.

- Hát persze...

- Hé! Nem fogok elmenni vele sehova. Beszélni sem akarok vele, szóval ne aggódj.

- Nem aggódom. - Tagadta le, bár a bolond is látta, hogy még a tiltás ellenére is aggódik, így hát közelebb mentem hozzá és megcsókoltam amibe belemosolygott és sóhajtott egy nagyot. - Talán egy kicsit. De csak mert ismerem a bátyámat és tudván, hogy történt egy s más köztetek.

- Az egyszeri alkalom volt!

- Ha nem mondom, hogy a bátyám lett volna több is.

- Jake, tényleg nem lesz semmi közöm a bátyádhoz. Ennyi volt az egész. Együtt vagyunk, oké? Amúgy sem érdekel más pasi.

- Oh szóval én érdekellek?

- Ezt nem mondtam.

- De mondtad, éppen most, csak burkoltan.

- Sosem történt ilyen. - Hárítottam tovább elvégre persze érdekelt, csak nem abban az értelemben. Ilyenkor persze felmerül a kérdés, hogy akkor miért randizunk vagy smárolunk, de a válasz egyszerű. Kell valakinek a testi közelsége, szükségem van rá, ő pedig elérhető számomra. Amúgy sincs semmi komoly közöttünk, ezt ő is tudja.

- Hát ha te ettől jobban érzed magad, akkor nem mondtál ilyet. De tudom mit hallottam.

- Azok csak a hangok a fejedben, zárd ki őket!

- Őrült azért nem vagyok.

- Vitatkozhatok?

- Ugyan mi okod lenne rá?

- Semmi, csak kötekedni akarok.

- Inkább ne.

Bocsi, hogy csak most hoztam, dolgozni voltam és barátom szülinapját ünnepeltem 🥰