Niki pov.
- Milyen volt a hétvége? Nem itattak a fiúk, ugye? - Gondoltam hogy anyám rá fog kérdezni, de szerintem ő sem olyan bolond hogy azt gondolja majd az igazat mondom erről. Nem mintha a többieknek erőltetniük kéne az ivászatot, megy az magamtól is, így ha úgy vesszük tényleg nem itattak.
- Nem, szerintük túl fiatal vagyok hozzá. - Na de persze nem én leszek az aki bemártja őket. Régóta barátok vagyunk, mindenki falaz mindenkinek teljesen mindegy, hogy miről van szó. - Kimentünk a tóhoz, túráztunk meg sütögettünk, ennyi volt.
- Na nem mintha nem lenne normális, hogy egy korabeli fiú iszik. - Hallottam meg nővérem hangját, mire egyből szemet forgattam és úgy tettem mint aki meg sem hallotta. - Hé! Segíts már egy lépésben. - Hozta volna oda a telefonját, hogy megmutassa, de csak felálltam a helyemről és az ajtó felé indultam.
- Majd jövök valamikor!
- Hova mész?
- Hova nem?
Nem volt úti célom, de nem volt kedvem otthon ülni, ki kellett szellőztetnem a fejemet, elvégre bármennyire is el akartam felejteni, valahogy mindig eszembe jutott, hogy mekkora hülyeséget csináltam.
Ki a franc akarná egyáltalán megcsókolni őt? Mert, hogy én biztos hogy nem az százszázalék.
Nem terveztem senkivel sem találkozni, de a telefonom rezgett, így ránéztem és volt egy új üzenetem Rei-től amit gyorsan meg is nyitottam. Tudom, hogy van barátja, de mit számít az? Nem mintha annyira rá lennék tapadva Rei-re, szimplán jó csaj én pedig nem vagyok vak. Ennyi az egész.
Elküldte, hogy hol találkozzunk, így arra vettem az irányt és igyekeztem minél hamarabb odaérni, nehogy megvárakoztassam. Nem tudom hogy mire számítsak vagy hogy mit akar mondani, így kicsit izgultam is miatta. A többiek tudják, hogy tetszik és én sem tagadom elvégre egyszer már bepróbálkoztam nála csak akkor még nem tudtam, hogy van barátja. És hogy ott áll mellette.
Kicsit beégtem, de legalább ennyivel megúsztam.
Rei már ott volt mikor odaértem és bocsánatot is kértem volna tőle amiért megvárakoztattam, de látni lehetett rajta, hogy percekkel ezelőtt hagyhatta abba a sírást, így inkább azzal kezdtem, hogy megkérdezzem mi történt és megnyugtassam, már amennyire ez tőlem lehetséges.
Elmondta, hogy a barátja szakított vele és jelenleg szüksége van valakire így nekem üzent.
Hát legalább már nem kell aggódnom a barátja miatt, konkrétan zöld utam van, innentől kezdve már csak Rei utasíthat vissza, de ugyan még is miért tenné? Ráadásul pont engem.
Az nem kifejezetten érdekelt, hogy Sunoo sírt, így nem is nagyon próbáltam megnyugtatni, de Rei-t nem akartam így látni. Igyekeztem megnyugtatni és megnevettetni, ami némi próbálkozás után sikerült is, én pedig utána sem adtam esélyt neki arra, hogy egyáltalán gondoljon az ex pasijára.
Míg beszélgettünk, a telefonom folyamatosan rezgett, mert Sunoo hívogatott, hiába nyomtam már ki sokadjára, így aztán csak írtam neki egy üzenetet, hogy nem érek rá és kikapcsoltam a telefont.
Rei nem akart sokáig kint maradni, így egy idő után hazakísértem és még utoljára beszélgettünk egy kicsit a házuk előtt.
Amint bement a házba, én is tovább álltam, de még nem mentem haza, inkább egy nagy séta mellett döntöttem. Visszakapcsoltam a telefonomat és megnéztem, hogy miket írt Sunoo, de nem válaszoltam neki semmit, helyette megnéztem hogy hol tartózkodik és egy nagyot sóhajtottam amikor megláttam, hogy Jay-nél van.
Ha el meri neki mondani hogy mi történt, én esküszöm, hogy felpofozom!
Megírtam neki, hogy ne merészeljen beszélni kettőnkről, utána pedig minden mást figyelmen kívül hagytam.
Aznap már nem is kerestük egymást, legközelebb csak a suliban futottam bele és egyből ki is rántottam a tömegből és a falnak löktem, mire csak meglepődve nézett rám míg összehúzta magát.
- Ha egy szót is kiejtesz a szádon a történteket illetően én esküszöm, hogy megverlek, világos? - Förmedtem rá, amit csak csendben figyelt, folyamatosan a szemeimbe nézve, de aztán hirtelen röhögni kezdett és arrébb lökött.
- Gondolni sem gondolok rád, miért hiszed azt hogy olyan unalmas az életem hogy rólad beszéljek? Van jobb dolgom is.
- Kötve hiszem, rajtunk kívül nincsenek barátaid, Jay és Jungwon el van egymással ahogy Hoon és Jake is. - Jegyeztem meg neki, de ekkor már hátat is fordított, hogy tovább álljon.
- Csak téged nem hívnak el külön, elvégre még túl fiatal vagy. - Nézett vissza rám azzal az idegesítő mosolyával, mire a táskájánál megragadva visszarántottam és a falnak toltam. - Most verekedni vagy smárolni akarsz?
- Nem vagyok buzi, mint ti!
- Nekem nem úgy tűnt aznap... - Vigyorgott rám, mire egyből kezet emeltem rá, de még nem ütöttem meg. - Nem mersz megütni. Hiába vagy mérges, legjobb barátok vagyunk, sosem bántanál.
De szívesen megtenném.
Igaza van, sosem tudnám komolyabban bántani, az nem is vallana rám.Elengedtem, nem mondtam neki semmit, csak elsétáltam az ellenkező irányba, majd telefonom után nyúltam, de az nem volt a zsebemben, így hátra fordultam, hogy aztán azt lássam, hogy Sunoo éppen azon olvas valamit.
Még is mikor..?
- Látom csak bevállt Rizzimura! Így, hogy szakítottak még esélyed is lehet. Csak látni akartam, hogy mi volt fontosabb nálam, bár ezt nem nevezném annak. - Zárta le a képernyőt és egyszerűen átdobta nekem a telefont, amiért csak imádkozni tudtam, hogy ne legyen baja, de sikerült elkapnom. - Szedd össze magad, ilyen személyiséggel sosem lesz barátnőd.
- Nem mintha bármi közöd lenne hozzá.
- A legjobb barátod vagyok, szóval van.
- Akkor meg maradj ki belőle.
- Felőlem! De azért előkészülök az "én megmondtam" beszédemre.
Milyen idegesítő.
Viselkedtünk már így egymással máskor is, de azt hiszem ez most komolyabb, mint a többi. Nem bántani akarom, de tényleg felesleges felemlegetni azt ami történt kettőnk között, nem jelentett semmit amúgy sem. Csak felesleges vitákat szülne az egész, nekem pedig nincs erre időm, se energiám.
Ennyivel lerendeztem az én részemről, innentől kezdve nem beszélek róla.
Váltottam pár újabb üzenetet Rei-el és a termünk felé vettem az irányt. Éppen felértem a lépcsőn amikor valaki már a nevemen is szólított és intett, hogy menjek oda, ez pedig nem volt más, mint Rei. Nem is itt lesz órája, akkor mit keres itt?
- Eh? Vele akarsz randizni? - Kérdezett rá feltételezem egy barátnője, mire ott előttük lefagytam.
- Valójában... Inkább arra voltam kíváncsi, hogy megadod-e Sunoo számát?
...ha?
- Tudom hogy legjobb barátok vagytok, szóval gondoltam te biztos megadod.
Sunoo...
- Nem.
- Hm? Miért?
- Mert meleg.
- Ooh! Oh- bocsi, nem tudtam, hogy együtt vagytok...
- Hogy mi van?! Nem! Ah, komolyan mondom... - Túrtam bele a hajamba idegesen elvégre ennek már csak a gondolata is frusztráló volt. - Pénteken hétre érted megyek, ne késs el, nem szeretem.
- O...oké...
YOU ARE READING
Brown eyes | JAKEHOON✓
RandomSunghoon fogadott barátaival, ennek pedig Jake volt az alapja.Mindenkinek változik a szemszíne az érzelmek alapján, de Jake nem tartozik közéjük.A fiú mindig egyedül van, nem beszél senkivel sem ha nem muszáj, szemei pedig mindig barnák éppen ezért...