Nem vagy az esetem!

40.rész

Miután Ruel haza vitt, sajnos mennie kellett mert holnap korán kel. Otthon lefürödtem és csak a szobámban pihengettem.
Másnap reggel, arra keltem, hogy nagyon fázok, ezért magamra húztam a plédemet, és probáltam tovább aludni. De egyszerűen annyira vacogtam, hogy nem bírtam vissza aludni. Magzat pózban próbáltam magamat melegíteni, de nem nagyon sikerült. Egy kopogásra lettem figyelmes, majd kinyílt az ajtóm.

-Jó reggelt édesem.-Hallottam meg anyu hangját. Próbáltam felnézni rá, de még az is megterhelő volt.

-Anyu...nem érzem magam valami jól.-Suttogtam remegő hangon.
Anyu egyből mellém lépett és vizsgálni kezdett. Az első az volt, hogy lerántotta rólam a plédet, mire felnyögtem és könyörögtem neki, hogy takarjon vissza.

-Nem lehet édesem, lázas vagy. Mindjárt hozok gyógyszert...-Fogta a homlokom.
Amint kilépett a szobámból, Kiara sétált be.

-Veled meg mi lett?-Kérdezte.

-Nem tudom...lázas vagyok.

-Tuti a tegnap.-Mondta mire bekellett ismernem, hogy tudom, hogy ott fáztam meg.
Anyu vissza jött és felültetett, majd bevettem a gyógyszert.

-Ki kellene takaróznod.-Mondta mire megráztam a fejem. Anyu elkezdte lecibálni a takarómat, de nem sikerült neki, nagyon ragaszkodtam hozzá. Végül csak a lábaimat takarta ki. Annyira fáztam, hogy még a fogaim is vacogtak.
Anyunak elkellett vinnie a húgomat apámhoz.

-Nagyon sietek vissza...-Mondta.

-Ne siess, lassan vezess én megleszek.

-Ahh kincsem annyira sajnálom, hogy beteg vagy.

-Ugyan.-Legyintettem.

-Gyógyulj meg.-Jött oda a húgom és adott egy puszit. A szívem egyből meglágyult.-Sietek én is haza hozzád.

-Köszönöm. Érezd jól magad apádnál.-Mosolyogtam.

-Lehetetlen.-Motyogta és kisétáltak anyuval. Egyből felhívtam Samet, mert tudni akartam, hogy ő nem beteg-e. 10 perc múlva már nálunk is volt.

-Annyira sajnálom Ellie. Az én hibám.-Mondta szomorúan.

-Hülye vagy, nem a te hibád, hogy megfáztam.

-De. Én vizeztelek le...-Mondta bűnbánóan.

-De utána elcsúsztam, és elestem, szóval akkor sokkal jobban vizes lettem.

-Nekem kellene betegnek lennem...

-Na jó elég. Ezt most befejezted.-Mondtam és meglöktem mire nevetve, vissza lökött.

-Beszéltél Ruellel?

-Még nem. De fel is hívom.-Kezdtem keresni a telefonom az ágyban. Majd mikor meglett tárcsáztam a barátomat.

-Szia Kicsi lány.-Szólt bele, mire elmosolyodtam, amit egyből kiszúrtam, hogy nincs otthon Ruel.

-Szia.-Mondtam és tüsszentettem.

-Egészségedre.-Nevetett.

-Köszi.-Fújtam ki az orrom.-Merre vagy?

-Tudod pár nap múlva lesz egy fellépésem, és ma van a próba.-Mondta.

-Jaja tényleg.-Ugrott be, hogy mesélte, hova is megy pontosan.

-Veled mi újság?

-Beteg vagyok.

-Beteg?

-Igen. Megfáztam, lázas vagyok.

-Baszki Ellie. Tudtam, hogy megfogsz fázni.