Nem vagy az esetem!

43.rész

20 perc kocsikázás után megérkeztünk a város határában. Nem volt sehol egy ember se. Ruel leállította a motort és rám nézett.

-Megérkeztünk.-Mosolygott.

-Eddig tetszik.-Felnevetett és kiszálltunk.
Ruel kinyitotta a hátsó ajtót, és kivett belőle egy zacskót, és egy plédet. Leterítette és leültünk. A szívem egyből hevesebben kezdett el verni, mintha az első randinkon lettünk volna.

-Tessék kicsi lány.-Adta a kezembe a burgeremet Ruel és közben megpuszilt. Mosolyogva vettem el, elkezdtünk beszélgetni.

-Kik voltak azok a lányok?-Kérdezte kedvesen.

-Osztálytársak.-Mondtam röviden.

-Utálom, ha ilyen bunkók veled az emberek.

-Ugyan nem érdekel...-Hazudtam, mert igen is idegesített, mert miattuk kaptam rossz jegyet, és bunkók is voltak. Ruel csak megrázta a fejét és témát váltottunk.

-Komolyan nem tetszettem amikor először láttál? -Kérdezte a fejét rázva.

-Hát...annyira nem. Úgynéztél ki...mint egy srác.-Nevettem.

-Ha csak egy srác voltam, akkor most miért vagy a barátnőm?

-Mikor másodjára láttalak, akkor se változott a véleményem.-Haraptam még egyet a burgeremből.

-Amikor én láttalak másodjára akkor teljesen beléd szerettem.-Suttogta. Elmosolyodtam és az arcához hajoltam. Elpirult, amitől a gyomrom folyamatosan liftezett. Letettem a kajámat és a kettő kezem közé vettem az arcát, még jobban zavarba jött. Elmosolyodtam és lassan megcsókoltam. A kezeit a derekemra tette és közelebb húzott magához, mire az ölébe ültem. Az ajkainál finomabbat még sosem éreztem, de amikor a nyelve a számba került felforrt a vérem. A kezeimet az arcáról a hajába vezettem és csak közelebb húztam magamhoz. A kezei a pulcsim alá keveredtek és a csupasz hátamat simogatta. Addig faltam az ajkait, amíg a levegőm elnem fogyott. Amikor elhúzódtam tőle, csak a levegőt kapkodta.

-Bekell vallanom valamit.-Kezdtem.-A harmadik találkozunk után megkedveltelek. És...és soha nem akartalak elengeni. Nagyon rossz érzés volt amikor azt akartam, hogy Sammel randizz. Borzasztó volt amikor kidobtalak mint barátot, vagy amikor leléptem a nagyihoz. De amikor utánam jöttél már tudtam, hogy nem kedvellek. Ez már sokkal több volt és azt hittem, hogy soha nem csókolsz már meg.-Mosolyogtam, és közben a haját simogattam.

-Hát kicsi lány nehéz volt eljutni idáig.-Suttogta mire bólinitottam.

-Tudom.

-Amúgy meg hamarabb is megcsókoltalak volna, csak féltem, így is olyan labilis volt a kapcsolatunk. Nem akartam, hogy végleg kidobj.-Suttogta.

-Szerény vagy.

-Kicsit.

-Soha többet nem szeretnék elszakadni tőled. Ha már egy napig nem látlak az sok.-Ezen csak mosolygott és megpuszilt.

-Tudod...-Vett egy nap levegőt.-Átkellene gondolnod az ösztöndíjat.-Egyből megráztam a fejem.

-Nem. Nem megyek sehova. Nem hagyom itt a családomat, Samet és Téged! Nem, többet nem veszítelek el.-Suttogtam, és az arcom a vállába nyomtam.

-Ell nem fogsz senkit elveszíteni, megoldanánk. Kérlek gondold át.-Mondta mire megráztam a fejem.-Naa légyszi.

-Talán ha kapok egy csókot fontolóra veszem.

-Hmm csak egy csók kell?

-Kapok többet is?

-Igen!
Hirtelen megfodított és a plédre fektetett. És megcsókolt újra és újra. Utolsó szusszanatig csókolóztunk, majd megszólalt a telefonom. Előhalásztam a zsebemből és elszakadtam az ajkaitól.

-Szia anyu.-Szóltam bele.

-Szia Kincsem, mikor jössz?-Kérdezte mire én még mindig levegő után kapkodtam.

-Nem tudom még.-Lihegtem.

-Mit csinálsz?-Kérdezte furán.

-Ömm csak Ruellel randizunk.

-És...lihegsz?....ELLIE! BÁRMIT IS CSINÁLTOK MOST HAGYJÁTOK ABBA.

-Jézusom anyu! Egy mezőn vagyunk, nem az ágyban.-Nevettem.

-Neked legyen igazad. Tartani a 20Cm-t és várlak titeket vacsira.

-Oké. Puszi anyu.-Nyomta ki és nevetve Ruelre néztem.

-Na most anyukád azt hiszi, hogy a semmi közepén szexelünk.

-Pontosan.-Nevettem.

-Lehetne rosszabb.-Feküdt mellém és átölelt.

-Oo az biztos. De anyu hisz nekem.-Bújtam hozzá.

-Szeretlek Ellie.-Mosolygott.

-Én jobban szeretlek.