Az elmúlt hetek azzal teltek, hogy felfogtam tényleg elköltözök. Anyu végig mellettem volt és a nehezebb pillanatokban támogatott. Néha nagy lépésnek éreztem a költözést, de anyu ilyenkor helyre rázott. A suliban osztályfőnökin beszélgettünk, hogy kikapott már visszajelzést egyetemektől. Jelentkeztem, hogy én is kaptam visszajelzést. Az osztályfőnököm nagyon örült a hírnek. Persze ő is tudott az ajánlatról.
-Kollégiumba mész?-Kérdezte, mire megráztam a fejem és szinte suttogva válaszoltam.
-Oda költözök.-Mosolyogtam. A teremben sugdolózás hallatszott. Mire Sam hevesebben kezdte kapkodni a levegőt.
-Nagyon örülök neki. Megérdemled.-
Egy lány megforgatta a szemét mire, Sam felpattant-Ellie a barátjával költözik el.-Mosolygott gúnyosan, mire kitágult a szemem. Meglöktem Samet.-Ezt most miért kellett?-Néztem rá mire vissza ült mellém.
-Ezért.-Nézett körbe, mire halványan körbe pillantottam. A lányok majd' felrobbantak a dühtől.-Ezt megérdemelték.-Csak a fejemet ráztam és visszatartottam a mosolyomat. Egész évben bunkók voltak velem, és lenéztek. Ennyi irigységet kaphatok én is ezek után.
A csengő megszólalt és elindultunk a büfébe. Enni akartam venni, nem állt nagy sor, ezért beálltunk egy srác mögé.-Sam.-Ragadta ki valaki a barátnőmet a sorból. Trevor volt az. Hónapok óta próbálkozik, de Sam minden közeledését ignorálja. Jó nézni, hogy próbálkozik nála. Nem tudom meddig játsza Sam a kőszívűt. Talán egyre jobban kedveli a srácot.-Hol lesz órád?-Kérdezte.
-Emeleten.-Mondta Sam.
-Csúcs, elkísérlek.-Mondta lazán, Sam rám nézett mire jeleztem neki, hogy menjen csak, tudok egyedül is venni uzsit magamnak.
-Oké.-Biccentett a lány, és elindultak Trevorral én meg elmosolyodtam. Végig vártam a sort és kértem egy szendvicset. Majd én is elkezdtem vissza sétálni a teremhez. Tervor és Sam egy kanapén ültek és beszélgettek, leültem egy másikra és előhalásztam a telóm a zsebemből. Majd felhívtam Ruelt.
-8-ig dolgozok, de utána átjöhetsz.
-Akkor majd átmegyek holnap.-Mondtam.
-Ahh oké.-Mondta kicsit csalódottan.
-Később majd beszélünk. Szeretlek.
-Én is szeretlek. Később hívlak.
Vissza sétáltam a terembe és elkezdődött az utolsó órám.
Sammal mosolyogva sétáltunk ki. Péntek. Beszippantottam a hétvége illatát, és az autómhoz sétáltam. Beültem és elindultam haza. Nem volt nagy forgalom, ezért hamar haza értem. Kiszálltam és bementem. Egyből megcsapott a jó illat. Anyu pitét sütött. A kedvencem.-Szia anyu!-Kiáltottam már az ajtóból.
-Szia Kincsem.-Nézett ki a konyhából.-
Pitét sütöttem.-Mondta.-Egyből megéreztem az illatát.-Mosolyogtam és oda sétáltam.-Szia Kiara.-Láttam meg a húgom.
-Szia.-Tömte az arcába a pitét. Én is azt akartam, de anyu elvette tőlem.
-Először egyél az ebédből.-Mondta, mire grimaszoltam egyet. Gyorsan megettem az ebédet és hozzá láttam a desszerthez. Annyira finom volt, hogy alig bírtam abba hagyni. Beugrott, hogy Ruel 8-ig dolgozik, és lehet jól esne neki is pite.
-Anyu, vihetek Ruelnek is?-Kérdeztem, mire hitetlenkedve megrázta a fejét.
-Miért ne vihetnél?
-Igaz.-Motyogtam.
Egy óra múlva elindultam a kiadóhoz. Kicsit hosszú volt az út. De eltelt az idő. Leállítottam az autómat, és a bejárat felé indultam kezemben egy dobozzal.-Jó napot.-Mosolyogtam.-Ruelhez jöttem.
-Jó napot.-Nézett ki a férfi az ablakon. Nem ismertem a férfit, voltam már többször is itt, de akkor a portán mindig egy kedves hölgy ült.
-A barátnője vagyok.-Mondtam.
-Ellie?-Kérdezte és egy papírt nézett.
-Igen.-Bólintottam. Mire kinyitotta az ajtó. Mosolyogva intettem neki, elindultam fel a lépcsőn. A vízautómatánál felgyorsítottam...rossz emlék. Majd megálltam egy ajtót előtt, és írtam Ruelnek, hogy kitudna-e jönni a folyosóra. Szinte egyből megnézte de nem válaszolt. Majd 1 perc múlva nyílt az ajtó és kilépett rajta. Egy farmert és egy menta színű pólót viselt. Elmosolyodtam.
-Szia. Mit keresel itt kicsi lány?-Jött közelebb és megölelt.
-Szia.-Köszöntem a mellkasába.-Hoztam neked piét anyu sütötte, nem hagyhatod ki annyira finom.
-Ezért eljöttél eddig?-Engedett el, mire bólintottam. Megfogta az arcom és megpuszilt. Behívott egy irodába ahol épp volt, és ott beszélgettünk, közben pedig megkóstolta amit hoztam.
-Ez tényleg nagyon finom lett.-Mondta.-Milyen napod volt?
-Egész jó. Neked?
-Elég hosszú. De meg nincs vége. 9 körül érek haza, utána szerintem a barátnőmnél alszok.-Mondta lazán, mire elmosolyodtam.
-Tényleg?-Kérdeztem.
-Komolyan.
-Már is várom.
1 órát maradtam és utána indultam haza. Ruel kikísért. A portán intettem a portásnak, aki kedvesen vissza Intett, és kisétáltunk Ruellel.
Az autómnál megálltunk és átölelt.-Vigyázz magadra, lassan vezess.-Engedett el és megfogta az arcomat.
-Úgy lesz. Írj, ha haza értél.
-Mindenképp.-Hajolta az ajkaimhoz és adott egy lágy puszit. Majd elhúzódott, körbe nézem nem voltak sokan a parkolóban, ezért átöleltem a nyakát és megcsókoltam. Majd újra, és újra.
-Szeretlek. Nálunk találkozunk.-Mondtam.
-Én is szeretlek.-Adott még egy puszit a homlokomra, majd vissza ment. Mosolyogva indultam haza.
YOU ARE READING
Nem vagy az esetem!
Romance•Befejezett• 17 éves Elliet elrángatja a legjobb barátnője egy Ruel koncertre. Egy dedikált fénykép megváltoztatta az életét. Ruel egy személyes elérhetőségét írt rá. 2023 Romantikus 🥇