Nem vagy az esetem!

42.rész

Sajnos a téli szünet nem tartott örökké. Az első napon Sam vitt autóval. Kicsit feszengtem az autóban amit Sam is észrevett.

-Mi a baj?-Kérdezte.

-Csak nem szeretem a sulit...-Motyogtam, és közben a hajamat birizgáltam.

-Én se, de már nincs sok...
A suli parkolójában megállt Sam és kiszálltunk, már sokan voltak.

-Helló csajok!-Kiáltott oda nekünk valaki. Megfordultunk és észrevettük Trevort és a gengjét. Épp bagóztak, Trevor szájából kilógott a cigi, és úgy integetett. Sam vissza Intett, majd belém karolt és bementünk a suliba, a folyosón sokan voltak. Csengetés előtt estünk be. A folyosón csak gúnyos pillantásokat kaptunk. Sam csak nyugtatóan megszorította a kezemet. Mire rá mosolyogtam. A terem ajtó már nyitva volt ezért leültünk, első óra töri volt, az egyik kedvencem. Kikapcsolt, nem figyeltem a többiekre csak az új anyagra. Szünetben lementünk büfébe.

-Kérsz valamit?-Kérdezte Sam.

-Persze, csokit!-Mosolyogtam mire felnevetett. Vett nekem csokit és magának szendvicset. Még vissza szaladtunk egy könyvért a szekrényemhez. Amíg én keresgéltem Trevor jelent meg. Hirtelen átkarolta a vállamat.

-Hellóka.-Köszönt. Egyből levettem a kezeit magamról, mire Samet karolta át. De Sam nem volt ilyen finom, mint én. Ellköte Trevort, és még egy pofont is adott neki.-Neked meg mi bajod?-Kerdezte a fiú.

-Te vagy a bajom. Mit akarsz?

-Téged, vagy Elliet.-Kacsintott, mire még a szám is tátva maradt.

-Seggfej húzz innen!-Mondta Sam.

-Na de Samike.-Dölt a szekrénynek és megfogta Sam derekát, és közelebb húzta magához. Sam a kezeit a fiú mellkasára tette, és eltólta magától.

-Fújj.-Lépett el.-Nagyon gáz vagy Trevor.-Nevetett Sam.

-Ugyan már, tudom, hogy bejövök.-Kacsintott. Mire már én is nevettem. Sam rám nézett.

-Megvan a könyv?-Kérdezte.

-Igen.

-Akkor gyerünk.

-Jó a segged Sam!-Kiáltott utánunk Trevor, és lepacsizott egy haverjával.

-Tudom!-Kiáltott vissza Sam.

-Te jó isten.-Nevettem.
Becsengő után estünk be órára. A tanárnő páros feladatot adott, sajnos Sammel külön kerültünk én kettő lánnyal voltam. Elkezdtük a feladatot, hiába beszéltem mintha ott se lettem volna.

-Szerintetek?-Kérdeztem.

-Mi van?-Kérdezre Abigel.

-A feladat...-Mondtam.

-Megcsináljuk ketten, nem kell a segítséged.-Mondta Ann.

-Miért?-Értetlenkedtem. Csak a szemüket forgatták, és komolyan kizártak a beszélgetésből. Hiába mondtam bármit is csak elcsitítottak fogalmam sincs, hogy mit tettem ellenük. Óra végén beadták a feladatot.

-Tanárnő Ellie, nem segített semmiben csak telefonozott, ketten csináltunk Annel.-Mondta Abigel.
Hiába próbáltam kimagyarázni magam, ketten voltak ellenem. Ezért a tanárnő bevágta az 1-est, azt mondta kiveszi ha otthon újra csinálom egyedül.

A szünetben nagyon mérges voltam, Sam megakarta tépni a lányokat. És még az a hülye Trevor se hagyta békén Samet. Utolsó óra után Samnek maradnia kellett még matek korrepetálásra. Vagyis nekem sétálva kell haza mennem. Kisétáltam és csak vettem egy nagy levegőt, elég hideg volt.

-Haza vigyelek?-Kérdezte Trevor egyik haverja James.

-Nem kell köszi.-Néztem a fiúra.

-Bocs, Trevor miatt megvan őrülve...bejön neki Sam, csak béna és nem meri elmondani neki.

-Nem kedvelem Trevort...-Mondtam. James nagyon kedves és segítőkész srác. Mindig bírtam, együtt járunk biosz fakultációra. Beszéltünk még párpercet, majd tényleg elindultam, a tervem az volt, hogy átszabok a parkolón, mert rövidebb így. De amit egyből észre vettem az egy fekete autó volt, a szívem hevesebben kezdett el dobogni. Benéztem a szélvédőn, Ruel egyből észre vett és kiszállt. Oda siettem hozzá és egyből megöleltem.

-Szia Kicsi lány.-Suttogta.

-Szia Magas fiú.-Suttogtam a mellkasába. Elengedett és megpuszita a homlokomat.-Mit keresel itt?

-Sam írt, hogy neki van még egy órája, szóval eljöttem érted.-Simogatta meg az arcomat. Egyből elpirultam és megcsókoltam.

-Köszönöm.-Ruel adott még egy csókot, pont elszakadtam tőle, mikor meghallottam, hogy valaki a nevemet kiáltja megfordultam és észre vettem Abigelt és Annt. Oda Sétáltak hozzánk, mire kérdőn néztem rájuk.

-Bese mutatsz a barátodnak? hisz barátnők vagyunk.-Vihogott Ann.

-Nem vagyunk barátok.-Mondtam, mire Ruel kérdőn nézett rám.

-Mindegy.-Mondta flegmán a lány.-Ruel csinálhatunk egy képet?

-Igen.-Bólintott a fiú. Rossz volt nézni, hogy csinálnak képet, de Ruel nem mondhat azért német, mert én nem kedvelem a lányokat. Abigel megakarta puszilni Ruelt, de fiú arrébb lépett. Még a víz is levert, csak álltam és néztem, mikor hagyják már békén a barátomat.
Ruel vissza lépett mellém és átölelte a vállamat. A két lány egyszerre fintorodott el, Ruel ezt nem hagyta.

-Csak szépesn lányok, a barátnőmmel!-Mondta szigorúan Ruel. A kettő lány egyszerre bólogatott, majd elmentek.
Mi beültünk és Ruelre néztem.

-Köszi.-Mosolyogtam.

-Ugyan.-Legyintett.-Milyen napod volt?

-Hát eddig elég rossz.

-Akkor engedd, hogy jobbá tegyem.-Nézett rám huncutul, és beindította az autót.

-Hova megyünk?

-Majd meglátod.-Kacsintott és elindultunk.