Nem vagy az esetem!

44.rész

-Na jó ma nálam alszol!-Mondta Sam, mire bólintottam.

-Benne vagyok.-Mosolyogtam.
Kiléptünk az ajtón a suliból, és az autóm felé indultunk.

-Helló csajok.-Csapódott mellénk Trevor.

-Mit akarsz?-Förmedt rá Sam.

-Beszélhetnénk négyszemközt?-Kérezte és rám nézett.

-Nem.-Vágta rá Sam.

-De fontos.-Mondta Trevor. Samre néztem.

-Este találkozunk. Hívj majd.-Mondtam és megöleltem. Sam vissza ölelt és Trevor felé fordult, én pedig az autómhoz sétáltam.
Haza felé vettem az irányt. Otthon anyu autója a bejárón volt. Leállítottam az autómat, és a kulcsot a kezembe fogva indultam el be.

-Helló. Megjöttem.-Mondtam és kibújtam a cipőmből.

-Szia drágám.-Jött elő anyu és az arcomra adott egy puszit.-Milyen napod volt?

-Aránylag jó. Kiara?

-Egy osztálytársánál. Gyere kész az ebéd.

-Szuper.
A konyhában leültem és szedtem levest magamnak. Közben részletesen megbeszéltünk, hogy mi történt ma eddig.

-És akkor Sam maradt Trevorral beszélni?

-Igen.-Bólintottam és ettem még egy falatot.

-Hm érdekes. Ruel?

-Dolgozik. Átmegyek kicsit később hozzájuk.

-Nyugodtan.

-De este Samnél alszok, megígértem neki.

-Itthon nem is leszel?-Mosolygott.

-Holnap Igen.
Anyuval beszélgettünk 30 percet majd vissza ültem az autómba és áthajtottam Ruelékhez. Tudtam, hogy nincs még otthon de hát a családja Igen. Emily a nappaliban volt és épp takarított.

-Nagyon örülök, hogy átjöttél Ellie.-Mondta. Jól esett, hogy ilyen kedves velem, egyből elmosolyodtam.
Kicsivel később lejött Torie is.

-Szia.-Köszönt.

-Szia.

-Ruelt várod?

-Igen, de kicsit hamarabb jöttem, hogy veletek is legyek.

-De jó.-Mosolygott.-Ruel mindig olyan kedves dolgokat mondd rólad.

-Tényleg?-Mosolyogtam.

-Igen.-Bólintott.

-A bátyád egy nagyon jó srác.

-Szereted?-Kérdezte kedvesen.

-Igen.-Bólintottam. Nem bírom kifejezni magamat mennyire is szeretem Ruelt, még a saját életemnél is jobban.

-Szerintem ő is téged.-Nevetett.

-Nagyon remélem.-Nevettem, majd Emily is. Ruel 1 óra múlva ért haza.

-Sziasztok.-Sétált a konyhába ahol éppen voltunk.

-Szia kisfiam.-Köszönt az anyukája.

-Sziaa.-Ugrott fel a székből Torie és átölelte Ruel combját.

-Szia babám.-Köszönt neki a fiú, és felvette, majd adott a fejére egy puszit, majd letette. Én is oda sétáltam hozzá.

-Szia.-Suttogtam a mellkasába.

-Hát te, hogy, hogy itt kicsi lány?-Kérdezte.

-Csak úgy átjöttem.

-Jól tetted.-Adott egy puszit az arcomra.

-Hiányoztál.-Suttogtam alig hallhatóan.

-Te is nagyon.
Lassan elengedtem Ruelt és vissza ültünk le. Az egyik kezével még mindig fogta a kezemet, és közben evett. Majd felmentünk a szobájába. Ledőlt az ágyra és sóhajtott egy nagyot. Mellé ültem és a haját kezdtem simogatni.

-A lányok milyenek voltak az iskolában veled?

-Minden oké volt.

-De biztos? Bemenjek?-Könyökölt fel és az arcomat kezdte nézni, elmosolyodtam.

-Nem kell bejönnöd.

-Oké. De hétfőn azért haza hozlak.-Mondta és vissza dőlt az ágyba és a kezeivel átölelte a lábamat.
Ruellel órákat fetrengtünk és beszélgettünk.

-Lassan mennem kellene.-Suttogtam és felültem.

-Miért?

-Samnél alszok.

-Miért nem velem alszol?

-Heti 3-szor tuti veled alszok. Néha Samnél is kell.-Nevettem.

-Lecseréltél?

-Á-á, Sam volt hamarabb.

-Perszepersze.-Legyintett és a számhoz hajolt. Nem csókolt meg, inkább elhúzódott és a szemeimbe nézett.

-Ellie megígérsz nekem valamit?-Suttogta és nyelt egyet.

-Igen.-Bólintottam összezavarodva.

-Szeress holnap is.-Suttogta. Elmosolyodtam és megcsókoltam. A szívem úgy kalimpált, hogy majdnem kiugrott a helyéről.

-Holnap is szeretni foglak.-Fogtam a kezeim közé az arcát.

-Kíváncsi vagyok, holnap este is ezt fogod-e mondani.-Mondta egy fél mosollyal az arcán.

-Persze, hogy ezt. Nagyon szeretlek Ruel.

-Én jobban kicsi lány.-Csókolt meg újra.

Este 7-re értem haza. Össze pakoltam a cuccomat, amit Samhez akarok vinni és elindultam ki az ajtón, mosolyogva. Nem gondoltam volna, hogy 24 óra múlva zokogni fogok a szobámba a reményt keresve, hogy vissza forgathassam az időt.