A kiszemelt!

Part 6: Elmélkedés

Emma

Már mindketten lezuhanyoztunk, megbeszéltük az estét, Amelia nagyon jól érezte magát, majd aludtunk is.
Másnap délelőtt haza mentem, és folytattam a Grace klinikát, próbáltam elterelni a figyelmemet Nate-ről.

Ebéd idő van, mind az asztalnál ültünk, anya nekem tésztát csinált a többiek lasagnet ettek, én már lassan 2 éve nem eszek húst. Nem sokat ettem, anya szóvá is tette, de nem volt étvágyam.
A hétvége további részét pihenéssel és tanulással töltöttem.

Majd elkezdődött a következő hét, már mentem suliba, sajnos. Átlagos nap volt, kicsit le voltam maradva, de majd felzárkózom. Délután edzésem volt.
Kedd reggel csak Ameliával ketten mentünk suliba, mert Nate vizsgázni ment. Egész délelőtt vaciláltam, hogy írjak- e neki, hogy hogy sikerült. Mi egyébként nem sokat beszélgettünk még messengeren, úgyhogy rá kellett keresnem. Végül írtam neki.
- Szia Nate, na átmentél a vizsgán?
- Szia Em, milyen rendes vagy, hogy gondoltál rám:) átmentem. ( a válasz szinte egyből érkezett)
- gratulálok! Tudtam, hogy átmész.
- Mondj búcsút a buszozásnak! Reggel tali;)
-🥹

Szerda van, izgatott vagyok, hogy Nate visz suliba. Ameliával tegnap este megbeszéltem, hogy hányra legyek kész. 7:35- kor kimentem a ház elé és már jöttek is. Nem volt fura beülni a kocsiba hisz már ültem benne.
Az út probléma mentesen telt, nem nagyon beszélgettünk most, Amelia elől ült így nem láttuk egymást, hogy tudjunk bizalmasan beszélgetni.
Ma rövidített óráink voltak, mert valami értekezlet volt, így hamar végeztünk, és Nate vitt haza.

A hét minden napja hasonlóan telt. Szombaton nekem atlétika versenyem volt, és Amelia mindenképpen el szeretett volna jönni támogatni. Én már a pálya szélén javában melegítettem, amikor láttam megérkezni Ameliát, Nate-el, kicsit meglepődtem, hogy ő mit keres itt, de gondoltam biztos csak elhozta és ő nem marad itt.
Volt még egy kis idő a verseny kezdetéig, addig oda mentem köszönni,
- Sok sikert Em.
- Em? ( kérdezi Amelia) ezer éve nem hívtad így.
- Zavar?
- Engem ugyan nem, csak meglepődtem...
- Na elég volt, nekem jöttetek szurkolni, úgyhogy ne veszekedjetek ( szólók közbe )
- Kéz és lábtörést! ( mondják egyszerre)

Le sem tagadhatnák, hogy testvérek, de tényleg, sokszor megfigyeltem már, hogy mennyire egy rugóra jár az eszük. Otthagytam őket majd még gyorsan oda mentem a szüleimhez, ők is szurkoltak nekem.
800 méteres futáson én lettem az első, büszke voltam magamra, és láttam, hogy a szüleim is. Megkaptam a díjat, egy érmét. Egyből utána kicsit rosszul lettem, megszédültem, biztos csak a fáradtságtól. De a biztonság kedvéért inkább haza vittek a szüleim.

Otthon anya készített nekem egy kis levest amit megettem, majd anyával pihenés képpen néztünk egy romantikus filmet, mindketten imádjuk ezeket a sablon filmeket. Valószínű a sok szerelmes miatt, elkezdtem gondolkodni Nate-en. Talán csak én képzelem be vagy az elmúlt hetekben tényleg megváltozott? Kedves velem, fuvaroz engem, eljön a versenyemre. Talán érdeklem őt?
Majd csippan a telefonom.

❤️
Remélem tetszik nektek a történet!🥰

Folytatás⬇️