Part 41: Szét esik a családom

31 1 0
                                    

Emma

- Anya, elmondod akkor, hogy mi van?
- Semmi baj. Nem kell tudnod.
- De kell, ha komoly. A lányotok vagyok. Ha veszekedtek az rám is ki hat.
- Apáddal nem fényes most a helyzet. Rajta kaptam, hogy egy másik nővel volt...
- Micsoda???? Még is mikor? Hol? Itthon??
- Már 3 hete kb. A többi nem számít.
- És akkor miért van itt? Megcsalt anya. Úristen.
- Próbáljuk megoldani, megbánta, és szeretné helyre hozni.
- De nem sikerül. Te akarod? Vagy te mit akarsz?
-  Azt, hogy ne mond el apádnak, hogy elmondtam. Ki akartunk hagyni ebből, és megoldani ezt, hogy közben neked ne legyen ebből baj. Megígérem elmondom neked ha van valami.
- Úgy sajnálom anya.

Megöleltem, mindketten elsírtuk magunkat. Majd fel ment a szobájába, hogy egyedül legyen kicsit.

Össze zavarodottan ültem a kanapén. Nem hiszem el, hogy apa ezt tette anyával. És már lassan 1 hónapja. Felöltöztem és elvittem Lolát sétálni, nekem is szükségem volt a friss levegőre. Sétálás közben rájöttem, hogy Nate talán ezért viselkedik így, mert fél, hogy ha nem vele vagyok akkor megcsalom. Bár ismer engem, ő az első fiúm, nem tudom hogy gondolja, hogy megcsalnám. És anya is mit érezhet, a férje a lányának az apja, megcsalta őt, kb 18 év után. Hihetetlen. Annyira haragszom apára, tudom megígértem anyának, hogy nem mondom el apának, de hogy tudnék ezután az információ után mosolyogva társalogni vele?

Elmentem Ameliáékhoz, reméltem, hogy mindketten otthon vannak, és eltudjam mondani nekik, mert kell a támogatás. Nate nyitott ajtót és amint rám nézett elsírtam magam;
- Em mi a baj? Gyere be.
- Amelia is itt van?
- Igen fent van.
- Menjünk fel hozzá.
- Hé Amelia, itt van Emma, bemehetünk?
- Gyertek.

Dave is bent volt, de amikor meglátták, hogy sírok, Dave mondta hogy magunkra hagy minket. Kedves tőle.
- Mi történt Emma?

Mindannyian leültünk az ágyra.
- Baj van otthon.
- Mi? ( Nate )
- Apa megcsalta anyát.
- Jézusom mi a... ( Amelia )
- Ez biztos? ( Nate )
- Igen, anya mondta, már 3 hete történt ez, és végig tudta. Szerintem el fognak válni.
- Úgy sajnálom Emma. Gyere ide.

Amelia szoros ölelése nagyon jól esett, de még jobb volt, hogy Nate is átölelt minket. Végre. Hiányzott ez.
Kicsit beszélgettünk még, aztán Dave vissza jött, és mi Nate-el kimentünk. Haza kísért. Sétálás közben még beszélgettünk.
- Sajnálom, a tegnapot. ( én )
- Miért, nem csináltál semmit.
- Tudom, hogy csak vigyázni akarsz rám. Csak megijedtem, még nem volt részen ilyenbe. Inkább én sajnálom, túlságosan is vigyázok rád és már kezdesz megfulladni tőlem. Hagyok teret.
- Ne, ne adj teret. Kellesz nekem.

Megölelt és haza is értünk;
- Szeretnéd, hogy be menjek?
- Most inkább ne, nem hiszem hogy anya akar most úgy társaságot. Majd később írok.
- Rendben, szeretlek!
- Én is szeretlek.

Nem tudom, hogy most ennek a hatására vagy sem de kimondtuk egymásnak az szeretleket. Nagyon jó érzés volt.

Amikor beléptem az ajtón nem erre a látványra számítottam.

❤️
Kép: pinterest
Folytatás⬇️

A kiszemelt!Hikayelerin yaşadığı yer. Şimdi keşfedin