A kiszemelt!

Part 42: Nem vagyok jól

Emma

Hétfő van, nem mentem ma suliba. Anyával ketten vagyunk otthon, egy darabig most ő sem fog menni dolgozni, mert el van törve a keze.

Ami szombaton történt:

Amikor beléptem az ajtón, anya ott ült a földön az egyik szék meg fel volt dőlve, és anya keze alatta volt. Apa meglátott és egyből segített anyának. Olyan volt mint aki sokkot kapott volna. Fura volt. Bementünk a kórházba. Apa maradt ott, csak én is. Megkérdeztem mi történt. Azt mondta megbotlott a szék lábába és ahogy elesett a széket húzta magával. Elég valósnak tűnik, de én szerintem apa butította rá.

Szóval most hétfő van. Apa nincs itthon. Nem is lesz, anya elküldte. Nem beszéltem Nate-el szombat este óta ahogy senki mással se. Egész nap csak fekszünk a nappaliba és meséket nézünk. Csináltam anyának ebédet;
- Köszönöm, te nem eszel?
- Most nem vagyok éhes.
- Ma még nem is ettél. Sőt alig látlak enni.
- Én rendesen eszek anya.
- Nem, ez nem igaz. Sovány vagy Emma. Mond el nekem baj van?

Alig bírom tartani magam, hogy ne sírjam el magam.
- Miattam van ez? Mert apáddal nem vagyunk együtt?
- Dehogy is anya.
- Okes, de baj van, nem tagadtad.
- Nincs baj. Csak vigyázok mit eszek, nem sok edzés volt mostanában és nem akarok hízni.

Láttam rajta, hogy nem igazán hiszi el amit mondok, de annyiban hagyta.
- Kiviszem Lolát sétálni.

A közeli parkba vittem ki, és leültem egy padra. Már délután 2 volt. Álltam volna fel, haza indulni, de eléggé megszédültem. Az elmúlt 1 hétben tényleg nem sokat ettem, ott volt a féltékenység Nate-el aztán most meg a válás. Vissza ültem még egy kicsit. Ismerős hangra figyelek fel;
- Szia, Emma! ( Dave az )
- Oh, szia!
- Mi újság? Jól vagy?
- Amelia elmesélte?
- Igen, bocsi.
- Semmi baj.
- Nem nézel ki valami jól. Tessék igyál egy kis vizet.
- Köszönöm.

Jobban lettem de nem teljesen.
- Nem nézel ki jobban.

Alig bírtam megállni a két lábamon, elsegített a kocsijához és beszálltam Lolával. Haza vitt engem. És a lelkemre kötötte, hogy egyek valamit.

Ettem, csináltam magamnak szendvicset, alig bírtam megenni mert nagyon hányingerem volt, mondtam anyának, hogy lefekszem kicsit aludni, látta hogy nem vagyok olyan jól.

Nagyon jót aludtam, de arra kelek fel hogy Nate hív.
- Alszom Nate.
- Na végre. Azt hittem már baj van.
- Majd vissza hívlak később, szeretlek.

Ki nyomtam. És vissza aludtam. Majd anya nyit be, de már sötét van, 7 óra körül lehet.
- Betegnek nézel ki.
- Megfázhattam.
- Én nem ilyenre gondolok. Te éhezteted magad.
- Nem, anya dehogy is, honnan jött ez?
- Megoldjuk, jó?
- De nincs mit.
- Én itt vagyok neked!

Elsírtam magam, ezzel elárultam magam, hosszú percekig sírtunk, végül el aludtunk. Reggel a csengőre keltünk.

❤️!
Kép: pinterest
🥰🥰🥰🥰🥰
Folytatás⬇️