shameless | jikook

24

Néha el kell feledni a múltat, nem gondolni a jövőre, hogy élvezni tudjuk a jelent. Hogy az érzést igazán átélhessük.

Kivételesen elfogadtam az üdvözlőitalt. Nem szívesen húztam le, de tudtam, hogy józanon nem lennék képes rámászni valakire, avagy belemenni bármibe is. Szóval titkon reméltem, hogy valamennyire sikerül feloldódnom az alkohol mámoros ízétől.

Reménykedtem, mert mást nem tehettem, ugyanis amikor megkóstoltam, elgondolkoztam azon, hogy képes leszek-e a mai nap többet is leküldeni. Annyira marta a torkomat, hogy hányingerem lett csupán ettől a kicsiny adagtól is. Márpedig muszáj leszek megerőltetni magam, ha nyerni szeretnék.

Bár velem nem gyakran találkoztak a többiek, azért felismertek, s akit még nem láttam, az is bemutatkozott, miközben elég feltűnően méregettek. Nem csak a srácok, de a lányok is. Nem mondom, néhány régebbi gimis barátom biztos sárgulna az irigységtől, amiért idősebb nők néznek meg maguknak, de én saját kapura játszok, szóval nem igazán érdekel.

Amikor beljebb léptem, valaki a karját átdobja a vállamon, s közelebb húzva magához magyarázni kezd. Oldalra pillantva Jungkookot láttam meg. Egyik kezében – amivel átkarolt – a piája volt, a másikban, amivel pedig mutogatott, egy szál cigaretta füstölgött.

- Áll még az alku, nem igaz? – kérdezett rá, én pedig egy nagyot sóhajtva bólintottam egyet. Nem szívesen tettem ezt, de sok választásom nem volt. Nem akartam meglepetéseket, inkább a biztos lábakon álló rosszat választottam, mintsem talán egy attól is szörnyűbb valamit. – Király, nos akkor... – szívott bele a cigarettájába, s egy srácra mutatott. – Ő ott most végzett a gimiben. Rendes gyerek, rendesen el tud lazulni és hallottam, hogy volt már dolga srácokkal is. Igazából, ha rendesen leitatod, bármibe belemegy. Az pedig ott Hanjun, ha jól emlékszem, akkor azt mondta, hogy nemrég lett vége a párkapcsolatának a barátnőjével, mert annyira féltékeny volt a csaj, hogy kiakadt azon, amiért egy meleg haverjának segített, ezért biztosan együtt is voltak. Szóval bosszúból biztosan belemenne egy körbe... Ő pedig balra...!

- Hyung, pontosan miért is mondod el nekem ezeket? – néztem rá. Nagyon közel volt az arca az enyémhez. Éreztem a cigaretta erős bűzét, a parfümjét, s az alkoholt is, ami körülölelte nem csak őt, de lassan engem is bekebelezett. – Bemutatkoztak nekem.

- Lehet, de... Közülük választhatsz – mondta, miközben elengedett, s kihúzva magát engem nézve beleszívott ismét a cigarettába. Összeráncoltam a homlokomat, ugyanis nem értettem őt. Mi az, hogy ő határozza meg, hogy kikkel lehetek együtt?

- Ne haragudj, hyung, de ahhoz semmi közöd, hogy én kivel töltöm majd az estét – forgattam meg a szemeimet. – Sokan megnéztek, sokaknak tetszettem és nem csak nekik. Úgyhogy a ma esti partneremet én választom ki – rántottam meg a vállaimat, s igyekeztem magabiztosnak tűnni, pedig abban a pillanatban nem csak a lábaim remegtek a gondolattól, de a lelkem és a szívem is.

- Ez nem ilyen egyszerű, Jimin – mosolyodott el. – Csak ők lehetnek azok, akikkel szexelhetsz. Már ha összejön.

- És ugyan miért? – kérdeztem felháborodva, s kevés kellett ahhoz, hogy ne dobbantsak egyet idegesen a lábammal, mint valami hisztérika.

- Mert ők nincsenek benne a nagy társaságunkban. Rájuk nem vonatkozik az, hogy a testvérek tabuk – pillantott rám. – A többieket ismerem és tudom, hogy milyenek lennének, szóval ha lehetne sem venném őket számításba.

- Ne haragudj, hogy közbevágok, de ez az egész szar csak rátok vonatkozik, én pedig...! – haraptam el a mondatom végét, mielőtt túlságosan is indulatos leszek vele szemben. Így sem tűnt fel az, hogy közelebb léptem, s mindössze pár centi választotta el a mellkasainkat egymástól. – Én nem vagyok a testvéred.