shameless | jikook

17

Vannak dolgok, amikről már a látszat is igazat szólhat. Szóval olykor nem bűn az, ha valamit, avagy valakit a borítója alapján ítélünk meg. Sokszor többet mondd az, mint amit azok, akik a valóságot próbálják elrejteni, s mindent, beleértve magukat is jobb fényben feltüntetni.

Fel se fogtam, hogy mi történik. Az agyam ténylegesen kikapcsolt, a világ megszűnt, a zajok, az illatok. Minden eltűnt.

Csupán nyitott szemeimmel kémleltem Jungkook lágyan lehunyt pilláit. Szép, kosszú szempillái simogatták őt. Úgy, ahogyan ő is az arcomat egy minutum erejéig.

Lehet azt mondani, hogy könnyű valakit ellökni magunktól. Egyszerűen ellépni, nemet mondani. Viszont én nem tudtam. S az ok nem tisztázódott bennem. Egyszerűen nem gondolkodtam, míg forró és puha ajkai az enyémeken pihentek.

Túlzás volt azt mondani, hogy csókolóztunk. Jungkook nem mozgott, ahogy én sem. Ténylegesen csak lekapott, viszont még ez is képes volt valami újat mutatni nekem. Valamit, ami eddig csak a képzeletemben létezett. S talán nem pont vele, a hatást megtette.

Ám ekkor váratlan dolog ért. Jungkook ajka finoman megmozdult, s megéreztem, amint forró, sikamlós nyelve lágyan végigszánt alsó párnámon. Ebben a pillanatban vált el tőlem, s nézett a szemeimbe. A füleim is pirosak lehettek, s őszintén nem tudom, hogy abban a pillanatban érdekelt-e, ha feltűnik neki, mennyire is zavarba hozott.

Fel-le mozduló ádámcsutkája egy nagyobb nyelést jelzett, s ezek után, mintha mi sem történt volna, a kör felé fordult, míg én csak éppen érzékelve a hangokat sikeresen kiszűrtem egy mondatot;

- Hát persze, a tesós tabu dolog – mondta Youngho.

- Szerintem édes, hogy meg akarja védeni az öccsét – rántotta meg a vállait Yongsun, mire a tetovált térdű felcsattant.

- Mégis kitől kellett volna megvédeni?

- Téged még én se csókolnálak meg. Előbb nyalnám ki a hugyos vécét, minthogy veled smároljak! – kontrázott a lány, miközben összefonta a karjait a mellkasa előtt. – Ki tudja, hogy hol szokott járni a szád...

- Na várj csak, amíg kipörgetlek! – mondta Youngho, majd Jungkook felé pillantott, hiszen a mellettem ülő az üvegre fogott, s már tette is a dolgát. Ám ekkor váratlanul Yongsunnál állt meg az egyik fele, a másik pedig annál, aki a kézmozdulatot végezte. Youngho ekkor összecsapta a tenyereit, s azonnal könyörögni kezdett. – Add át nekem, könyörgöm! Vagy mondd, neki, hogy nyalja tisztára! – tette össze a kezeit is a tetovált térdű, ám Jungkook csak a fejét rázta.

- Felelsz vagy mersz? – kérdezte, mire a lány egyszerűen lökte oda a választását.

- Felelek.

- Kivel volt a legjobb a szex? – tette fel, mire néhányan értetlenül, néhányan pedig már meg sem lepődve várták a választ. Én az elsők közé tartoztam. Nem tartogat sok jót, ha valaki már ilyet kérdez. Gondolom jogosan.

Yongsun elgondolkodott, majd szétnézve válaszolt.

- Veled – rántotta meg a vállait, én pedig úgy éreztem, mintha valaki egyszerre ütött volna mellkason, s háton is. Olyan volt, akár egy romlott ember, aki másra sem vágyott, minthogy összeroppantson. Fojtogató ölelés volt ez.

- Ti lefeküdtetek? – esett le az álla Hyejinnek. – Te rohadt cafka! Miért nem mondtad soha?

- Néha összejárunk egy-két olyan dolog után – harapott az ajkaiba a lány, hogy elrejtse a mosolyát. Biztos vagyok benne, hogy direkt fogalmazott ilyen sejtelmesen.