Hello mindenki, itt SanKook!
Tudom-tudom, néhány embernek lehet, hogy felcsillant a szeme, mert azt hitte, hogy új rész jött, de sajnos nem. Gonosz vagyok, ne is mondjátok😅
Azért írok ide, mert talán itt több embert elér, mintha a falamra tenném ki, meg többet is tudok írni.
Páran minden bizonnyal úgy olvassák ezeket a sorokat, hogy látták az előző kiírásomat. Köszönöm szépen a sok-sok kedves kommentet, az együttérzést és az aggódást.
Mindenek előtt szeretném elmondani, hogy ez nem olyan dolog, ami csupán pár napja, hónapja nyomja a lelkemet, hanem évek óta.
Szerintem észrevettétek már nem csupán itt, de talán a Colours alatt is, hogy nehezebben jönnek a részek. Mindennek egy oka volt, amit szerettem volna figyelmen kívül hagyni, de többé nem tudom erőltetni.
Régen, amikor elkezdtem itt írni, azért tettem, mert nagyon rossz helyzetben voltam. Igaz, azokból az időkből egy könyvem sincs már fent, viszont elindítottak egy bizonyos folyamatot. Egy tizenéves lány, aki sosem tudott beszélni, nem beszélhetett a problémáiról, megnyílhatott. Sokszor említettem már, hogy minden könyvemben van egy kicsi „én".
Ez az a hely volt, ahova bármikor visszajöhettem és elmenekülhettem a csúf valóság elől. Ott voltatok nekem ti, aki nem tudván semmiről, meghallgattatok. Ezért pedig örökre hálás leszek. Már-már azt is mondhatom, hogy az évek alatt elkényelmesedtem. Ám maga a hatalom az, akinek az árnyékában mindig ott lapul a félelem. Igen, féltem, hogy „mi történik, ha...". Viszont nem akarok magam ellen dolgozni, sem pedig a saját érveimmel szembemenni, miszerint én azért írok, mert szeretem és így hallathatom a hangomat.
Nektek talán hirtelennek tűnhet a döntésem, viszont hosszú idők, évek gondolatai vannak mögötte.
A Shameless lesz az utolsó nagy jikook könyvem. Szeretném, ha végre a saját magam által alkotott karakterek is, akik évek óta porosodnak a polcokon, kapnának abból a bizonyos fényből, a mosolyból és a könnyekből, amikből Jiminnek és Jungkooknak is kijárt.
Nem szeretnék eltűnni erről a helyről, még akkor sem, ha most páran csalódtak bennem. De sajnos ez ilyen. Éveken át ugyanazokkal dolgozni, csupán más-más történettel, lehet valakinek fárasztó. Mindig azok az arcok, a nevek... Senki se értsen félre, nagyon szeretem a srácokat, az én életemnek is meghatározó részei voltak. Ugyanakkor szeretném elengedni a kezüket. Felnőttem velük, most pedig ideje, hogy a saját lábaimon megállva találjam meg a helyemet, s olykor-olykor visszapillantsak rájuk mosolyogva, büszkén.
Ha emiatt valaki nem szeretné tovább támogatni a munkásságomat, megértem, hiszen ez az ő döntése, én pedig ugyanolyan tiszteletben fogom tartani, ahogy mások az enyémet.
Mindenképpen befejezem majd a Shameless-t. Bár elbizonytalanodtam és változtatni akartam rajta, nem fogok. Nehéz könyv, mert nem csaphatom össze. Nehéz, mert sokkal komplikáltabb a történet és a karakterek, mint eddig bármelyik, viszont megfelelő véget fog kapni. Megérdemli ez is, akárcsak a többi.
Mindenkinek köszönöm szépen, aki elolvasta ezt. Kérlek ne utáljatok nagyon, bár szívetek joga, az én hobbim az én szenvedélyem♥️
Legyetek jók, hamarosan találkozunk,
xoxo: SanKook
YOU ARE READING
shameless | jikook
Fanfiction,,- Vagy te csókolod meg, vagy én fogom! - nevetett jókedvűen Youngho, én pedig bármennyire szerettem volna az erőset és a nagyfiút mutatni, nem ment. Kicsit összébb húztam magam. Ez a hely egyáltalán nem volt biztonságos és a társaság sem tűnt anny...