Cold | lh • Befejezett

8

Az utóbbi két hétben teljesen eltávolodtam a két, úgynevezett barátnőmtől. Taylor-al az öltözös incidens óta nem beszéltem, Zoe meg egyszerűen másokkal kezdett el lógni. Az a fura az egészben, hogy nem hiányoznak. Megvagyok nélkülük is. Mostanában Luke boldogít engem. Meg néha Calum és Ashton. Michael-el is beszélegetek néha, de ő ritkán ér rá, a nap 24 órájában Taylort fűzi. Már sajnálom szegény gyereket. Taylor nem érdemel meg egy ilyen fiút.

– Te Blake.- szólalt meg Calum miközben ebédszünetben a folyosón üldögéltünk.– Az én kémia házidogámat is megcsinálod?

– Felejtsd el. Épp elég, hogy ez a hülyegyerek semmit sem fog segíteni nekem.- mutattam a mellettem ülő fiúra.

–Mondtam hogy segítek.- védekezett Luke.– Délután megcsináljuk.- jelentette ki.

– Rendben.- vontam meg a vállam.

– Segíts nekem kérlek.- könyörgött Calum.– Ashton a párom és ő sík hülye.- nyafogott tovább.

– Még jó, hogy az én labortársam ilyen stréber.- ölelte át a vállamat büszkén Lucas.

– Gyere át ha végeztünk és segítek.- egyeztem bele.

Suli végeztével átmentem Luke-hoz. Még soha nem voltam nála. A szobája egész nagy, azt hittem tele lesz poszterral és rendetlen lesz. Erre az ellenkezője fogadott. Rend volt, nem volt tele aggatva a fal, még büdös sem volt. Meglepett. Főleg az utóbbi.

– Szóval.- ültem le az ágy szélére és elővettem a füzetemet.– Te vizsgálod a növények reakcióját ha sav...

– Hagyjad csak. Kölcsön kérem a bátyám végzős kémia házidogáját. Átírunk pár dolgot és kész, megvan az ötös.- ült le mellém.

– Ha így szeretnéd.- csaptam össze a füzetem.– Akkor szia.- pattantam fel, de Luke vissza húzott.

– Maradj még Cold.

– Nem.- válaszoltam egyszerűen.

Készültem felállni, de akkor Luke hirtelen a két kezével felém nyúlt. Tudtam mire készül. Nekiállt csikizni. Honnan tudja, hogy csikis vagyok? Próbáltam leállítani, de nem sikerült.

– Elég!- sikítottam, már az ágyán fetrengve.

– Nem nem.- Luke hirtelen felém került és úgy folytotta.

Majd befejezte a csikizést. A karjait a fejem mellett támasztotta ki, a szememeimet kémlelte. Az arca rettenet közel volt, és éreztem, akkor valami megtört bennem. Nem is tudom, hogy ez jó fogalom-e rá. De abban a pillanatban máshogy tekintettem Lucasra. Talán most először. Luke nem támaszkodott többet felettem, egy laza mozdulattal átfeküdt az egyik oldalamra.

– Gyere ide Cold.- mosolyodott el és kitárta a karjait.

Azt akarta, hogy mellé bujjak? Más esetben fejbe csaptam volna már egy párnával ha ilyet mer csinálni. De most valahogy nagyon szerettem volna a karjaiban lenni. Na Blake, ez még nem jelent semmit. Közelebb húzodtam hozzá, ő a hátán feküdt én meg az oldalamon. A mellkasára hajtottam a fejem. Az illata elkábított. Egyik kezével a hajamat kezdte piszkálni. Tudja, hogy utálom ha valaki a hajamhoz ér. De jelen esetben nem érdekelt. Hosszas percekig feküdtünk csendben, hallgattam Luke minden egyes levegő vételét, míg a szemeim fáradni nem kezdte és elragadott az álom. Nem tudom meddig alhattam, halk suttogásra ébredtem fel. A szemeimet továbbra is csukva tartottam és hallgatozni kezdtem. Calum volt az. Ki is ment a fejemből, hogy áthívtuk őt.

– El kéne mondanod neki végre.- hallottam Cal hangját.

– Késő.- suttogta Luke.

– Meg fog bocsájtani. Idővel. De ha így megy tovább te fogod beszopni.

Mocorogni kezdtem, mire többet nem szólaltak meg. Miről beszéltek? Mit kell elmondani? És mégis kinek? Kinyotottam a szemeimet. Mind a két srác engem bámult. Luke és én ugyanabban a pozitcióban feküdtünk, mint mielőtt kidőltem volna, Calum meg az ágy szélén ült.

– Szia Calum.- ültem fel, és próbáltam leplezni a zavaromat.– Miújság?

– Jól bealudtál.- ült fel Luke is. A tekinetemet fürkészte.

Azt akarta tudni, hallottam-e az elöző beszélgetést. Úgy tettem, mint aki semmiről sem tud.

– Ez volt a nagy házi írás?- vonogatta a szemöldökét Cal.

Nem válaszoltam semmit, csak vissza dőltem az ágyra és a fejemre húztam a takarot, amit Luke rögtön le is rántott rólam és nyaggatni kezdett, hogy segítsek Calumnak, ha már megígértem neki. Így hát Calummal elkeztük megírni a beadandót. Ez a srác tényleg nem ért a kémiához. Az egészet én csináltam meg. Míg én órákat töltöttem a laptop felé görnyedve, ők xbox-oztak.

– Sokkal jössz nekem Hood.- csaptam le a laptop tetejét és feléjük fordultam.

– Tudom.- válaszolta rám sem nézve.– Köszönöm, imádlak.- sikeresen kinyírta Luke-ot. Persze csak képletesen.– Igen!- kiáltott fel örömében.

– Te tudsz játszni?- bökött felém Luke a kontrollerrel.

– Két fiú tesóm van. Persze, hogy tudok.- dicsekedtem. Ilyenkor jó, hogy fiú tesókkal vagyok megáldva.– Leverjelek?- pattantam fel, majd leültem Calum helyére a szönyegre.

– Azt megnézném, hogy engem leversz.- nevetett fel.

Elkezdtünk játszani. Nem tudom mennyi ideig tartott, de kint már sötét volt, mire végeztünk. Luke nyert. De csak azért mert egy pillanatra nem figyeltem oda.