Érdekes "gólyatábor" /Befejezett+javítás alatt/

24.☆

*Zoé*
Oké én ez feladom. Ez a nap el van baszva.
Ha nem lehet egyedül, akkor legalabb egy olyannal legyek akivel szeretek lenni.
Elindulok vissza a házunkba, majd bekopogok a szomszéd szobába.
-Szia Zoé. Hozám jöttél? -üdvözöl Dylan.
-Nem. David itt van? -kérdezem flegmán. Most nincs kedvem poénkodni.
-Baj van? -kérdezi az arcomat fürkészve.
-Majd Daviddel megbeszélem. -emelem ki a baratom nevét.
Sóhajt egy nagyot, majd nagy kegyesen hátraszól.
-David, Zoé keres. -megy el az ajtóból, otthagyva engem.
Pontosan látom, hogy Lara még azóta ebben a szobában van. David ágyán fekszik, de a fiú inkább az asztalnak támaszkodva áll.
-Jaj David ne menj már el ezért. -nyavajog Lara, miközben felül az ágyon.
-De Ő fontosabb mint te. -emeli ki az Ő-t. Lara egy puffogás keretében visszafekszik az ágyra.
-Köszönöm. -mondom neki halkan, mikor becsukja maga mögött az ajtót. Csöndben indulunk el a szokásos helyünk felé, ahol először David telepszik le a pad sarkába. Én kb. 10 centire tőle foglalok, helyet. Mikor belekezdenék a mondókámba, megakadályozza.
-Naa. -nyújta felém a kezét. Értem a jelzését, szóval szokásos pózban odakucorodok mellé, meg rá.
Két lábamat felhúzom, a fejemet a mellkasára hajtom, a kezemet pedig átrakom a derekán. Ő pedig bal kezét a vállamra hajtja, és simogatni kezdi.
-Mi történt? -töri meg a csendet.
-Adam. -válaszolom szomorúan.
-Na megint a gyökér öcsém. Mit csinált? -kérdezi fujtatva.
Elmeséltem neki részletesen mindent, mindenről.
A parton, Lara, cigi..stb..
-Figyelj Zoé. Ezt nem lesz könnyű elmondanom. De muszáj lesz. -kezdi el, és én már ettől megijedtem. -még nem ismered őt annyira. De ő nem az a tipikus jó gyerek. Cigi, pia, lányok. Olyan mint egy kisebb Dylan. Nem akarom, hogy miatta érezd magad rosszul.

*David*
-még nem ismered őt annyira. De ő nem az a tipikus jó gyerek. Cigi, pia, lányok. Olyan mint egy kisebb Dylan. Nem akarom, hogy miatta érezd magad rosszul. -nehéz neki elmondani, mert tudom hogy fáj neki.
Felkel, és rámnéz. A szeme könnyes, de még nem sír.
Muszáj beszélnem Adammel. Nem hagyhatom, hogy bántsa őt. Nagyon bírom Zoét. Az eddigi legaranyosabb lány, akivel valaha találkoztam. És ezt teljesen barátiasan mondom. Már most olyan mintha a húgom lenne. Ami kicsit fura, mert az öcsémbe szerelmes..
Na szóval. Beszélnem kell Adammel, hogy most komolyan érez valamit iránta, vagy csak a szokásos..? Mert, ha csak a szokásos akkor hagyja békén.
De viszont az öcsém sosem viselkedik így. Látom, hogy Lara állandóan rámaszik, és mindig visszautasítja. Pedig ez tőle nem megszokott. Teljesen máshogy viselkedik, mint szokott.
-De nekem azt mondta, hogy csak egy barátnője volt. -mondja értetlenül.
-Igen tényleg csak egy. De, hogy hány csajjal feküdt le..az más dolog. -magyarázom el neki Adam idióta gondolkodását.
-Oké. Nekem most egy kicsit egyedül kell lennem. -nézett zavarodottan össze-vissza, majd felállt.
-Jól van. De ha bármi van akkor én itt vagyok. -nézek mélyen a szemébe, hogy tényleg tudja.
-Tudom és köszönöm.
Egy ideig néztem ahogy elsétál, majd én is felkeltem a padról.
Akkor most beszéljünk a gyökér öcsémmel.

*Zoé*
Besiettem a szobámba, hogy kihozzam a telefonom, mert rájöttem, hogy most szükségem van rá. Társítottam mellé a fülesemet is, majd elindultam ki az ajtón.
Pont mentnem volna ki, mikor nekiütköztem egy nagy fekete pulcsinak, ami valószínüleg pont be akart jönni.
Felnéztem, és egyenesen Adammel szemeztem.
-Zoé beszélhetnénk? -kérdezte engem figyelve.
Őszintén kíváncsi vagyok, hogy mit akar mondani..de nem most.
-Most nem. -viharzok el mellette, de még utánam szól.
-Ne csináld már ezt. -nem válaszoltam neki, csak kisétáltam az ajtón.
Mit ne csináljak? Inkább ő mit ne csináljon..
Elsétáltam a házak mögötti részhez, ahol egy kisebb domb van. Felsétáltam a tetejére, maxon beindítottam a zenét a fülembe, majd újra belemerültem a gondolataimba.
Adam a csajozó? Bár erre számíthattam volna.
De Larát is mindig visszautasítja.
Akkor lehet, hogy David tudja rosszul...vagy csak megváltozott.
Miért mindig olyat kell kifognom aki teljesen más mint én?
De ami ma a parton volt..már attól görcsbe rándul a gyomrom, hogy visszagondolok rá.

*David*
Az öcsémet keresgélve sétálgattam össze-vissza.
Végül az egyik ház mögött ülve találtam meg, egyedül.
-Adam beszéljünk. -ültem le mellé sóhajtva.
-Jó beszéljünk. -válaszolja ő is ugyanígy sóhajtva.
-Figyelj szerintem vagy beszélj Zoéval, vagy hagyjd békén. -nézek rá komolyan, hogy megértse.
-Én próbaltam vele beszélni, de elküldött.. -dől hátra a padon. -És amúgy is..pont leszar engem. Mindig veled van, meg Dylannel. -az én hibám, hogy elküldte. Bekavartam ebbe az egész kapcsolatba.
-Nem tudsz semmit. De tényleg, figyelj. Én nem akarok tőle semmit, és ő sem tőlem. Csak barátok vagyunk. Dylant viszont nem tudom. -tényleg nem tudom, hogy Dylan mit akar tőle, de nem engedhetem, hogy ugyanazt tegye vele, mint a többi lánnyal.
-Féltem Dylantől. -néz rám aggódóan. Oké ez nem az én öcsém.
-Én is. Viszont tőled is. -nézek rá komolyan. Sosem beszéltem még vele így, de most muszáj lesz.
-Fura. De én is féltem magamtól. Bár nekem most ő nem olyan, mint a többi lány. Nem tudom..más. -aha. Akkor jól éreztem.
-Jaj hát az én kisöcsikém szerelmes. -veregetem hátba büszkén.
-Igen. Én is ettől félek. -válaszolja egy kamu vigyorral.
-De ha már egyszer szerelmes vagy egy lányba. Ráadásul az a lány Zoé, akkor ne legyél már gyökér vele. Próbálkozz bassza meg. -kelek fel a padról, hogy itthagyjam gondolkodni.
-Igazad van. -dől hátra, majd idegesen kezdi rágni a körmét. De megváltozott. Már most elmondanám neki, hogy Zoé oda-vissza van érte így is.(Amit amúgy nem értek miért). De inkább hagyom. Küzdjön csak.
Most jöjjön egy csodás beszélgetés a másik féllel.
Hogy lett belőlem jó tevő? Mikor én is hasonlóan gyökér vagyok, mint Adam? Jó annyira azért nem.
-Hallod. -ordítok vissza az öcsémnek, mire ő csak felnéz.
-Segítek. De hol van? -remélem leesik neki, hogy kire célzok, mert nem akarok kiordibálni a nevét.
-Dombon. -mutat a háta mögé, pedig amúgy ott csak egy fal van.
Bólintok és elindulok.
Viszont ahhoz, hogy Zoét meggyőzzem, hogy Adam mégsem gyökér, segítség kell. Aki nem más, mint Debby lesz.

Bekopogok a lányok szobájába, de mivel nem jön válasz, csak benyitok.
-Jaj szia David. Hozzám jöttél? -nyafog Lara az oldalsó ágyról.
-Nem. -válaszolom egyszerűen, majd kisétálok.
Akkor Matt-nél lesz.
Kicsit hangosabb beszélgetés szűrődik ki az ajtón, de most nem érdekel.
Csak simán benyitok, mire mindketten elcsöndesednek.
-Boccs. Debby segítened kéne Zoéval kapcsolatban. -állitom fel a lány a karjánál fogva.
-megyek. -húzza el a kezét tőlem. -De ezt még megbeszéljük. -int a barátja felé.
-Összevesztetek? -nézek le a kis pirosra.
-Lényegtelen. Mi van Zoéval? -néz fel ő is rám. Itt mindenki olyan kicsi.
-Kicsit asszem' elbasztam valamit. Zoé kiborult Adam cigizése meg minden miatt. Aztán odajött hozzám, hogy beszéljünk, én meg fasz vagyok és elmondtam neki, hogy Adam egy csajozós nyomorék. Mégjobban kiborult, és egyedül elvonult. Nem akar Adammel beszélni. Én viszont beszéltem Adammel, aki meg szerelmes Zoéba. Most meg Zoéval kéne beszélni, hogy Adam nem is olyan nyomorék. De nem szabad neki elmondani, hogy bejön Adamnek. De tuti, hogy bejönnek egymásnak. Most azért kellessz, hogy ezt az egészt megoldjuk. -mondom végig az egészet bonyolult változatban. De látom, hogy Debby érti.
-Na végre. Nekik már rég össze kellett volna jönni. -válaszolja izgatottan. -Most hol van Zoé? -áll meg a szokásos padunk mellett.
-Domb. -mutatok a hátam mögé, ahol tényleg domb van.
-Jó. Te hozd ide. Én itt várok, hogy ne legyen olyan gáz. -foglal helyet a padunk bal felén. Bólintok, majd elindulok.