Érdekes "gólyatábor" /Befejezett+javítás alatt/

34.☆

*Zoé*
Reggel amikor felébredtem, Adam még aludt. Kihámoztam magam a keze alól, majd nagy lendülettel felültem..hát rosszul tettem. Olyan fájdalom nyilalt bele a fejembe, hogy az hittem belehalok.
Még egy pár percig mozdulatlanul ültem, majd rávettem magam, és elsétáltam a fürdőszobáig. Szerencsém, hogy elöbb ébredtem fel, mint Adam. Mivel úgy nézek ki, mint egy döglött zombi. A szemem piros, duzzadt és karikás, a hajam olyan mint egy bokor. És a sminkem maradéka sem a megfelelő részen helyezkedik.
A kinézetem tökéletesen illik a tegnap estémhez..mindkettő borzalmas. Az Adammel való tánc, az persze hihetetlenül jó volt..de ami utána volt Debby-vel..azt nagyon elcsesztem.
És tudom, hogy én vagyok a hibás. Tudom, hogy önző voltam..vagyis inkább vagyok. Megmostam az arcom és a fogam, hát egy fokkal jobban fogok kinézni, és jobban fogom érezni magam...de nem jött össze. Álmosan sétáltam vissza a szobába, és ültem vissza a békésen alvó Adam mellé. Ránéztem, majd elmosolyodtam. Az arca békés volt, sűrű szempillái csukva voltak, és ajkai enyhén elnyíltak. Debby azt mondta, hogy nem tudok dönteni Adam és Dylan között..pedig igenis tudok. Nekem Adam kell. De tényleg szánalmas vagyok..Debbynek igaza van. Szánalmas, és önző. Végre lehetne egy barátnőm, de még ezt is elrontom.
Érzem, hogy a szemem megtelik könnyel, de gyorsan le is törlöm őket..ezt még eljátszom egy párszor, és végül el is tünnek.
-Ahj..basszus. -suttogom magamnak. Néha jól egy kicsit magamnak káromkodni.. Bár lehet, hogy nem volt jó ötlet, mert Adam mozgolódni kezdett..
-Jóreggelt Kicsim. -búgta álmosan, majd átkarolt. Kicsim? Nem mintha nem tetszene, hogy én és Adam együtt..de nem vagyunk együtt. Sajnos.
-Most tényleg azt mondtam, amire gondolok? -váltott gyorsan ülőhelyzetbe.
-Igen. Határozottan. -válaszoltam mosolyogva.
-Akkor..Bocsi? -mondta..vagyis inkább kérdezte. Válaszul csak rámosolyogtam. Annyira aranyos volt így álmos arccal, kusza fekete hajjal, kómás vigyorral.
-Minden oké? -figyelte az arcomat.
-Aham. -bólintottam, majd újra magamelé bambultam. Nagyon meggyőző vagyok..
-Figyelj ha ez a tegnap este miatt van, akkor nagyon sajnálom. Nem gondolkodtam, csak..elkapott ez az egész. -fogta meg a kettőnk közt lévő kezemet.
-A tegnap este miatt, de a nem a veled történtek miatt. Debby-vel nagyon összevesztem.. -újra rámosolygok, majd összefűzöm az ujjainkat, hogy érezze, valóban  nem miatta van. Ő volt az aki csodássá tette a tegnapomat.
-Miért vesztetek össze?
-Az én hibám. Önző voltam, és megbántottam. -folytattam a magam elé bambulást.
-Majd megoldjátok. Nem hiszem, hogy pont te annyira elronthattál volna bármit is. -hallottam a hangján, hogy tényleg őszintén mondja, és én is nagyon remélem, hogy hamar ki fogunk békülni.
-Remélem. -bólintottam majd ránéztem.
-Na gyere ide. -nyújtotta felém a kezét, én pedig hozzábújtam. Egyből megnyugodtam. Olyan ő nekem most, mint egy menedék. Megnyugtat, boldoggá tesz, mellesleg hihetetlenül jól néz ki, és nem utolsó sorban..szerintem szerelmes vagyok. Még sosem éreztem ilyet. Persze, volt már, hogy tetszett egy fiú. És amikor hozzámszólt éreztem azokat a bizonyos pillamgókat. De amikor Adam megölel..egy egész állatkertet érzek.
-Amúgy..nem csókolsz rosszul. -törte meg a romantikus gondolataimat..egy beszólással, vagy bókkal..nem tudom melyik.
-Köcsög. -válaszoltam egyhangúan, és megjobban magamhoz szorítottam.
-Majd azért megismételhetjük. -gyorsan elengedtem, visszaültem eredeti pózomba, majd "nagyon gonoszul" nézetem mélyen a szemébe.
-Azt te csak szeretnéd. -vigyorogtam angyali mosollyal, és még egy nyelvnyújtást is dobtam mellé.
-Az biztos. De te is. -utánozott le engem.
-Én nem szeretném. -néztem ra durcásan. De nagyon is szeretném.
-Ohh..ha így állunk. -kezdett el nyúlni a derekam felé, és én pontosan tudtam, hogy mi a terve.
-Adam. Nem. -emeltem rá a mutatóujjam.
-Akkor mondd, hogy szeretnéd. -most viszont nem angyali volt az a vigyor, hanem inkább ördögi.
-Nem mondom. -válaszolom hamis makacssággal.
-Hát akkor..-mondja, majd nagy lendülettel csikizni kezd. Hiába mondom, hogy hagyja abba, mert ki fogom nyirni..nem hagyja abba.
-Adam. Mostmár tényleg elég. -eröltetek magamra egy kis komoly hangsúlyt.
-Akkor mondd ki. -fejezi be végre. Csak ekkor veszem észre hogy milyen pózban is fekszünk. Én háttal fekszem az ágyon, Adam pedig egyik kezét megtámasztva a fejem mellett, a másik kezét még mindíg a csípőmön hagyva, rajtam..vagyis inkább felettem fekszik.
Az arca pont annyira közel volt az enyémhez, hogy zavarba hozzon. Egyszerre lettem boldog, és zavart. De meglepett is, és élveztem is a helyzetet.
-Rendben. Én is szeretném. -néztem mélyen a szemébe. Láttam, hogy valami az övéiben is felcsillan. Én rámosolyogtam, ő pedig vissza rám.

*Adam*
Elég félreérthető pózban feküdtünk, ott ketten az ágyon. A régi Adam már cselekedne..és most nagyon úgy érzem, hogy az új is. De nem..Zoé más mint a többi lány. Zoé-t szeretem.
-Rendben. Én is szeretném. -vallotta be végre. Eddig is láttam rajta, hogy szeretné, de sokkal jobb tőle hallani. Lassan lehajoltam, közel az arcához.
-Tudom. -suttogtam közel az arcához. Még közelebb hajoltam, majd egy gyenge szájrapuszit nyomtam az ajkaira. Újra felvettem a 10 centis távolságot, majd rávigyorogtam Zoéra.
-Csak egy kis kezdtenek. -mondtam lazán.
A két kezét átkulcsta a nyakanál, majd közelebb húzott magához.
-Várom a folytatást. -már vártam volna, hogy megismétli az estit..de ehelyett csak egy puszit nyomott az arcomra, majd elengedett, és lelökött magáról.
Felpattant az agyról, köszönt, majd kiment az ajtón. Otthagyva engem, teljesen megzavarodva, nem utolsó sorba teljesen szerelmesen..
Hát..én is várom a folytatást.